A miniszterelnök, Fidesz-elnök hosszabb interjút adott a Kossuth rádiónak. Szót ejtett a sorkatonaságot övező európai vitáról – szerinte „ki kell forgatni a földből” ezt a tervet -, a történelmi háborús kényszerről, de a szombati békemenetről és a jövő hét vasárnapi választásokról is.
Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök péntek reggel ismét terjedelmesebb interjút adott a Kossuth rádiónak.
Sorkatonaság Európában
Elsőként a sorkatonaság visszaállítását övező európai vitáról szólt, felidézve, hogy a lengyelek már vissza is állították azt, de a történet ennél régebben kezdődött.
A társadalom „legjobb részének” nevezte azokat, akik esküt tesznek arra, hogy akár életük árán is megvédik a hazát. „Ez volt az alapkoncepció. Most, hogy háború van, egy kérdőjel került a koncepció mögé. De nem feltétlenül kell visszaállítani a sorkatonaságot, léteznek tartalékosok, katonai iskoláink, vannak olyan intézmények, amelyek közelebb vihetik a katonasághoz a fiatalokat,
nem feltétlenül a sorkatonaság visszavezetése az egyetlen megoldás”
– szögezte le, de elismerte, erről Európában most nagy vita van.
Amivel viszont szerinte törődni kell, hogy a németek már arról beszélnek, a sorkatonaság visszaállításáról Brüsszelből, egységesen kell dönteni, ezt a tervet „ki kell fordítani a földből”.
Ukrán vagy nyugati fegyverek?
Mint elmondta, a háborús események miatt „jár gyakrabban” a Kossuth rádió stúdiójába, ezekre mindig felkészül, elsősorban a háborús események állásáról; a friss és fontos események közt megemlítette, hogy
„Ebből kibontakozik egy nagy vita, hogy hogyan működnek ezek a műholdas irányítású fegyverek, hogy ezek célra vezetése hogyan történik. Hogy mennyire ukrán az a fegyver, amely Oroszország területére belőtt” – vetette fel Orbán Viktor, aki szerint a mint NATO a „bevonulás felé egy újabb lépést tettünk meg”.
Az oroszok közben szerinte azt mondják, hogy azért támadták meg Ukrajnát, mert be akar lépni a NATO-ba, a miniszterelnök szerint ez a kérdés a kulcs.
A háború fent említett folytatódása viszont közelebb hozza hozzánk a háborút. „Van a beszéd, vannak az előkészületek, és van a pusztítás. Centiméterekre vagyunk a tényleges pusztítástól” – figyelmeztetett.
A Nyugat szerinte most azt gondolja, hogy „győzhetnek”.
„Azt gondolják, a tényleges kockázattól messzebb vannak, mint Közép-Európában. Az ő biztonságérzetük sokkal erősebb, mint a magyaroké. Nem mellesleg pedig nyertek már háborúkat. Ők most le akarják győzni Oroszországot. Katonai sikert akarnak elérni bármi áron” – fejtegette.
Kényszer a történelemben – meghalni Ukrajnáért?
Szerinte 110 évvel ezelőtt az elsőbe, de a második világháborúba is belekényszerítették Magyarországot.
„Én nem állítom, hogy a jelen elérné már azt a szintet, de e felé haladunk. Minden egyes csúcstalálkozón a ránk nehezedő nyomás egyre csak nő. Kérdés, hogy van-e mögöttünk egy ország, hogy kiállunk-e a béke mellett,
ki merjük-e mondani, hogy nem vagyunk hajlandók meghalni Ukrajnáért? Nem akarunk”
– szögezte le.
Szerinte van egy erős érve.
„A NATO egy védelmi szövetség. Nem azért hoztuk létre, hogy beavatkozzunk egy NATO területén kívüli háborúba, ezzel világháborús veszélyt előidézve. Ezen az állásponton állok én és ezen az állásponton állnak a magyarok.”
Békemenet
Június 1-jén ott lesz és beszédet is mond a margitszigeti Békemeneten, amelyen ki kell mondani, hogy háborús veszély van, „el kell mondani, hogy aki úgy beszél, szállít fegyvert és küldene katonát, mint egy háborúpárti, az háborúpárti, beleértve a Soros-birodalmat és finanszírozóit”.
A második, amit tisztába kell tenni, hogy a magyarokban erős a békevágy, Európa pedig nem bír ki még egy háborút, ennek felismerésére hozták létre „békeprojektként” az Európai Uniót is.
Hisz abban, hogy egyre többen térnek át a béke útjára Európában más országokban is.
Szerinte fel kell fogni, hogy ennek a háborúnak nincs harctéri megoldása, tűzszünetnek és tárgyalásoknak kell következnie.
Választások
A június 9-ei kettős választásokat sorsfordítónak nevezte.
„Ha a vezetők észnél vannak, akkor nem lesz háború. Ha a vezetők úgy döntenek, hogy a béke fontosabb, mint a háború, akkor béke lesz” – ecsetelte Orbán Viktor, ezzel szemben most azt látja, hogy az európai vezetők ezzel ellentétes döntéseket hoznak, de rá kell őket szorítani arra, hogy békepárti döntéseket hozzanak. „A háborúpárti politikusokat el kell zavarni, békepárti képviselőket lehet és kell küldeni. Magyarországon csak a Fidesz és a KDNP képviselői állnak a béke pártján” – zárta gondolatait.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
