A miniszterelnök ismét hosszabb interjút adott péntek reggel a Kossuth rádiónak. Hosszan sorolta az Európai Unióval zajló vita témáit, reményét fejezte ki, hogy Donald Trump visszatér az amerikai elnöki székbe, és elmondta, miért találkozott kedden Emmanuel Macron francia elnökhöz.
Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth rádióban foglalta össze a hét eddigi eseményeit.
https://www.facebook.com/plugins/video.php?height=314&href=https://www.facebook.com/orbanviktor/videos/601676982205011/&show_text=false&width=560&t=0
Elsőként az uniós versenyképesség kérdéséről beszélt, ebben az ügyben kedden Emmanuel Macron francia elnöknél járt.
Azt hangsúlyozta, a magyar megoldási módszer „kilóg” az európai megoldások közül, hiába is tartalmaz Mario Draghi versenyképességi jelentése durva dolgokat; „azt írta, hogy ha nem csinál valamit az EU, akkor az európai gazdaság megfeneklik” – fogalmazott.
„Ahogy szoktuk mondani, a király meztelen, és most már nem a magyarok az egyetlenek, akik mondják, hanem egyre többen” – mondta Orbán Viktor.
Ha szerinte valaki figyeli a világ külpolitika eseményeit, azt látja, hogy Kazanyban, Oroszországban épp a keleti világ csúcstalálkozója (BRICS) zajlik, két hét múlva pedig jön az EU formális csúcsa Budapesten, egy nappal korábban pedig a negyvenegynéhány résztvevős „európai közösség” csúcsa.
„Aki épp házigazdája ennek a rendezvénynek, épp mi leszünk, illendő a francia elnökkel konzultálni; ha ehhez hozzávesszük, hogy a fő téma a versenyképesség, akkor rögtön két ok is van arra, hogy találkozzunk.”
Figyelmeztetett, lesz akkor némi kényelmetlenség a városban, kéri, ezt mindenki viselje el.
Ráadásul két nappal leszünk az amerikai elnökválasztás előtt – mutatott rá.
Saját út
„Mit kell csinálni, ha csődbe mentél? Meg kell nézni, hogy mit csinálnak azok, akik sikeresek, vegyük át a piacgazdaság azon intézményeit, módszereit, amitől ők sikeresek. Ezt így is tettük a kilencvenes évek elején, persze nincs olyan cipő, amely két különböző ember lábára jó volna” – fejtegette Orbán Viktor, lefordítva: hiába sikeres a kínai gazdaság, mindent nem lehet egy az egyben átvenni onnan, ezért kell ma saját utat járni, nem lehet most sem a Nyugat útját járni, mert mi is meg fogunk fenekleni, „a keleti modell pedig kulturálisan nem alkalmazható; át kell venni mindent, ami jó, Nyugatról és Keletről” – foglalta össze.
Ezt követően arról szólt, hogy a saját migrációs politika miatt is nagy a nyomás, mivel „a hidegháborús logika ránehezedett a Nyugatra, mint szamárra a köd”, az ukrajnai háborúra is így reagálnak, de a gazdaságban is így gondolkodnak.
„Indokoltnak tűnik arról beszélni, hogy mi a magyar mozgástér; (…) az ember hajlamos azt gondolni, hogy a háborúban sincs mozgástér. A Nyugat nyakig benne van egy vesztes háborúban, épp elveszít egy háborút, de a magyarok kimaradnak ebből” – folytatta a miniszterelnök. Márpedig ha sikerült a magyaroknak kimaradni a háborúból, akkor egy rossz gazdaságpolitikából is ki tudnak.
A politika műhelytitkai közé sorolta, hogy ki kit mikor csíp fülön, zsarol meg, „egy hatalmi játszma is zajlik, eszközöket vetnek be, ügyesnek, bátornak kell lenni, jónak kell lenni a politika hátsó szobáiban zajló tárgyalásokon, még az új NATO-főtitkártól is írásos garanciát kaptunk arra, hogy nem kell részt vennünk a háborúban, és Magyarország mégiscsak vásárolhat orosz gázt vagy olajat, a csehekhez és a szlovákokhoz hasonlóan, van Magyarországnak joga ahhoz, hogy saját gazdaságpolitikát folytasson”.
Vita Brüsszellel
Ezt segíti a nemzeti konzultáció, mivel „nyílt helyzet van”, nem tetszik az EU-nak, hogy a magyarok bevonják a válságmenedzselésbe a multikat és a bankokat, „kényelmes lenne a brüsszelieknek, ha ez a kavics, amit mi jelentünk, nem lenne a cipőjükben”.
Rámutatott, az Európai Bizottságot és az Európai Néppártot is egy-egy német vezeti, belemondták a magyar emberek arcába, hogy „vége van, miniszterelnök úr”, ez zajlott Strasbourgban az egész világ szeme előtt szerinte. Korábban ugyanezt Lengyelországgal is megcsinálta az EU – sikeresen -, „nekik bábkormány kell, a szovjetek is ilyenek voltak, nem? Jawohl-kormányt szeretnének, de mi nem akarunk bábkormányt és bábállamot látni” – fejtegette.
Ugyanígy a gazdaságpolitikával kapcsolatban is vita van; az alacsony szja helyén az EU-ban magasat szeretnének látni, el akarják vetni a multiadókat és a rezsicsökkentést, nyugdíjreformot szeretnének, a 13. havi eltörlését, az agrártámogatások elvételét, illetve csökkentését, átcsoportosítani Ukrajnának vagy más célokra.
„Ha enged Magyarország, nem az lesz a kérdés, hogy ki lesz a miniszterelnök, hanem az, hogy milyen hatása lesz ennek az emberekre. Ma még simogatják a Buksi fejét, de Brüsszel rossz dolgokat akar, amelyeket viszont Magyarország nem” – jelentette ki Orbán Viktor.
Mi jön most?
A miniszterelnök szerint ha az amerikai elnökválasztás eredményeképp Donald Trump visszatér, a háború szinte biztosan véget ér. „Ha nem ez történik, fennmarad a mai helyzet, eszkaláció következik, az egy más gazdaságpolitikát igényel, és 2,5-3 százalékot kell majd GDP-arányosan katonai kiadásokra költeni, az így az életszínvonal emelkedéséhez nem járul hozzá.
Ami a hazai béremelést jelenti, ott a munkavállalóknak és a munkaadóknak kell egymással megállapodni, és ha ez megvan, a kormány is belép, adószabályokat változtathat, könnyíthet egyik vagy másik helyzetén. „Legutóbb hatéves megállapodást kötöttünk, ez fantasztikus, lesz itt egy egymillió forintos átlagbér belátható időn belül.”
És „az egésznek az alapját kell megerősíteni” a nemzeti konzultációval szerinte, ezzel kell megvédeni az intézkedéseket az Európai Unió színe előtt; a versenyképesség, a béremelés, az otthonteremtés intézkedéseinek megvédését.
„Lesz így egy közös akarat, amit aztán a kormánynak végre kell hajtania” – mondta a kormányfő.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
