A miniszterelnök szerint kell egy „kellően mély és széles terület” Magyarország és Oroszország között, ehhez nem mindegy, hogy háborúval vagy békével jutunk el. „Legyen tűzszünet!” – mondta a parlament tavaszi nyitóülésén viszonválaszában, napirend előtt. A kormányfő azt is mondta, a NATO nélkül Magyarország biztonsága nem garantálható, emellett viszont a „keleti bővítést 10 ezerszer kell meggondolnunk”.
„A bőség zavarával küzdök most is” – kezdte parlamenti viszonválaszát Orbán Viktor miniszterelnök az ellenzék felé fordulva a tavaszi ülésszak első ülésén, napirend előtt.
„Önök úgy beszélnek Ukrajnáról, hogy a helyébe képzelik magukat” – kritizálta az ellenzéket, sürgetve, hogy próbálják megkülönböztetni az országokat egymástól, „nem gondolkodhatunk úgy az ukránokról, mint a magyarokról”. „Nem fogjuk tönkretenni magunkat senkinek az érdekében” – szögezte le a miniszterelnököt, aki szerint aki nem ezen az alapon áll, nem nemzeti alapon áll.
Hozzátette: „szolidárisak vagyunk velük, sajnáljuk az ukránokat”, de a problémát „magyar szemüvegen keresztül kell nézni”.
Aláhúzta, „nem akarunk orosz fenyegetés árnyékában élni”, „nem akarunk közös orosz-magyar határt”, kell határ, amely kellően széles és kellően mély, de hogy „hogy jutunk el ehhez a célhoz”, abban nincs egyetértés a kormányoldal és az ellenzék között. Szerinte tárgyalással.
Az infláció ügyéről és az az elleni küzdelemről is beszélt, jelezte, hogy a 10 gazdaságfejlesztési lépésből 6 a kis- és közepes vállalkozások segítésére irányult, illetve megismételte a napirend előtti felszólalásában felsorolt valamennyi intézkedést.
A Jobbikot amiatt vonta kérdőre, hogy a kormányt európaiságért kritizálja, amikor néha „uniós zászlót éget” egy „könnyű kis szeánszon”.
Az MSZP frakcióvezetője „iránytűt” hiányoló beszédére csak annyit mondott: „bezzeg az MSZP”.
A Momentumnak is üzent: „így jár az ember, ha a válaszbeszédet előre megírja”.
„Az inflációt az év végére egy számjegyűre fogjuk leszorítani,
az infláció pedig ma még azért magasabb, mert a magyar ipar szerkezetéből és a magyar gazdaság által választott irányból szükségszerűen következik, erre terjesztettem elő egy 20 pontos csomagot.
Eljutunk az év végéig, és meglátjuk, hogy úgy lesz-e, ahogy reméljük. Ha megengedik, nem szurkolunk önöknek” – fejtette ki Orbán Viktor.
A Párbeszéd felé fordulva leszögezte, hogy nincs recesszióban a magyar gazdaság, 4,6 százalékos a növekedés, 2023-ban pedig a remények szerint 1-1,5 százalékos növekedés lesz.
Elmondta, szerinte mi zöld energia: az EU – mint aláhúzta – úgy döntött, az atomenergiát is ebbe sorolja, átmenetileg pedig a szén-hidrogénekre és a feketeszénre is lehet alapozni.
„Egész addig, amíg az energiát nem telepátiával szállítják, hanem zsinóron, mindig kell, hogy legyen tartalék kapacitás” – nyomatékosította. Tehát „a zöld energia a legdrágább energia”. „A zöldügy egy kicsit bonyolultabb annál, mint ahogy Tordai képviselőtársamat hallgatva az ember gondolná.”
Az LMP szerinte beruházásellenes retorikát folytat, ám
„szükség van a nemzeti tőke megerősítésére” és a „külföldi tőkeberuházásokra”
egyaránt.
„Ha lenne 80 millió emberünk, mint a németeknek, lehetne másodlagosnak tekinteni a beruházásokat” – jelentette ki.
Végezetül a Mi Hazánkhoz fordult:
- NATO-csatlakozás (svéd, finn): „kérem, hogy vizsgálják fölül az álláspontjukat, szerintem NATO nélkül Magyarország biztonsága nem garantálható”
- „elő fog jönni Ukrajna tagsága. Az biztos, hogy a NATO további keleti bővítését 10 ezerszer kell meggondolnunk”
- „nem értek egyet a szűküléssel, szinten tartás történt, háború van, infláció van”, „óriási eredmény, hogy még bővült is a családtámogatási rendszer”.
Azt kérte, a szociális, gazdasági elvárásokat az ellenzék is „igazítsa a realitásokhoz”.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
