Orbán Viktor a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában adott interjút.
A következő évben intenzív növekedés lesz
Magyarország az ipari termelés szempontjából fantasztikus színvonalat ért el. 2011 óta hatalmas fejlődést értünk el, részben annak köszönhetően, hogy a világ legnagyobb autógyártói vannak jelen Magyarországon. A hadiiparnak nagyon komoly kapacitásai jöttek létre Magyarországon, az elektronika és az informatika terén pedig „mindig is erősek voltunk” – emlékeztetett a miniszterelnök.
Az ipari termeléssel nincs semmi baj. A kereskedelemmel van baj: el kellene adni a megtermelt termékeket – mutatott rá Orbán Viktor. A világgazdaság jellemzője a hullámzás. Most éppen csökkent a kereslet az elektromos járművekre, az akkumulátorokra, de a jövő évtől kezdve arra számít, hogy egy intenzív, 3,5 százalék körüli gazdasági növekedés következik be. 2025-ben beindul a termelés a BMW-gyárban Debrecenben, beindul a szegedi BYD-gyár és komoly akkumulátor-termelés is, mindezek pedig felhúzzák majd a magyar gazdaságot is, érvelt.
Ha pedig a várakozásoknak megfelelően a világgazdaság „kiegyenesedik”, az majd felhúzza a magyar gazdaság eredményeit is
– mondta.
Orbán Viktor a bérfejlesztésekről szólva emlékeztetett: a kormány célja az, hogy a minimálbér 400 ezer forintra, az átlagbér 1 millió forintra emelkedjen. A Magyar Kereskedelmi- és Iparkamarának (MKIK) ettől a héttől kezdve új elnöke van Parragh László után, akinek munkájáért a miniszterelnök köszönetet mondott.
Az MKIK számos javaslatot dolgozott ki a kormány számára. A kormány feladata, hogy szabályozza a gazdaságot, a gyár- és cégtulajdonosok pedig működtetik azt. Lehet érdekkülönbség a munkaadók és a munkavállalók között, de arra vannak az egyeztető tárgyalások, hogy a munkaadók és a munkavállalók megegyezzenek egymás között a bérekről. A kormány feladata csupán az, hogy a két fél megállapodásait jóváhagyja. Emlékeztetett: ő maga is részt vett az előző hat évre vonatkozó bértárgyalásokban, melynek célja, hogy megteremtse a kiszámítható bérnövekedés lehetőségét. De a gazdaságot nem a kormány működteti, hanem csupán szabályozza. A bérekről tehát a munkaadóknak és a munkavállalóknak kell megállapodniuk.
Magyarország eljutott oda, hogy nemcsak a tanuló, hanem a munkás fiatalokat is tudja támogatni
A miniszterelnök a munkáshitelről is beszélt. Mint mondta, a diplomával rendelkezők átlagbére esetében 1,5-es szorzóval kell számolni a fizikai munkát végzőkhöz képest.
A Diákhitel, amit 1998 és 2002 kötött vezettünk be, az egyetemistákat segíti. Közel 20 ezernek fiatalnak van Diákhitele, és 30 ezer fizeti vissza, akik már elvégezték az egyetemet. Tehát közel 50 ezer diákot segítettünk – húzta alá a miniszterelnök.
Hozzátette: mindig volt egy hiányérzete, hogy mi van a többiekkel, a munkás fiatalokkal. Igaz, hogy ők hamarabb állnak munkába, de mégis nekik is meg kell indulniuk és az indulás nekik is nehéz.
Orbán Viktor azt mondta, az életkezdés későbbre tolódott, aminek anyagi oka is van: nehéz önálló életet kezdeni, önállóan lábra állni. Most viszont sikerült kitalálni ehhez a segítséget.
A munkáshitel ara szolgál, hogy a 17 és 25 év közötti fiatalok egy életkezdési segítséghez jussanak. Ez egy 4 millió forintos hitel, ami kamatmentes és 10 évig fut.
Magyarország eljutott odáig, hogy ne csak a tanuló fiatalokat, hanem a munkás fiatalokat is meg tudja támogatni.
Gazdasági semlegesség
A gazdasági semlegesség politikájáról szólva a miniszterelnök kifejtette: a magyar nagyvállalkozások alapvetően rendben vannak. A nagy szolgáltató központok kiépültek, a MOL, az OTP mellett erősek az építőipari vállalatok és az informatikai cégek is. A magyar nagyvállalatok ma már nemzetközi szinten is megállják a helyüket.
A középvállalkozásoknál most az a feladat, hogy ki tudjanak lépni a nemzetközi térbe. 2010-ben mintegy 3000 olyan vállalat volt, amely kint volt a nemzetközi térben. Ma ezeknek a középvállalkozásoknak a száma 15-16 ezerre tehető. Ebben segít a Demján Sándor-program, melynek keretében egy tervezett feltőkésítéssel „meg tudjuk növelni” a cégek méretét. Emlékeztetett, hogy ilyet még nem csinált senki Magyarországon, ez egy teljesen új dolog, ami része a kormány új gazdaságpolitikájának.
A kis- és középvállalkozások támogatási és pályázati lehetőségekhez fognak jutni a következő években.
Ezek a cégek „nem csupán nézik, hogyan fejlődik, alakul át a gazdaság”, hanem tevékenyen részt is tudnak venni az átalakításban. Orbán Viktor leszögezte: ő látja az intézkedések pozitív hatásait a következő két, három évben, és ezért „egy fantasztikus évet várok” jövőre.
Budapesten lesz a nyugati világ csúcstalálkozója
A világpolitika eseményeiről szólva kitért arra, hogy a múlt héten találkoztak a „keleti világ vezetői” az oroszországi Kazanyban, most pedig, november 7-én és 8-án Budapesten tartanak csúcstalálkozót a „nyugati világ” vezető országai, amelyre az uniós országok vezetői mellett Nagy-Britannia és Törökország vezetőit is meghívták. 45-47 állam- és kormányfő érkezik a magyar fővárosba – közölte Orbán Viktor.
Egy héttel ezelőtt a keleti világnak volt egy csúcstalálkozója Kazanyban, ahol a BRICS-nek nevezett országok (Kína, Oroszország, India, Brazília, Dél-Afrika) gyűltek össze, kibővülve további államokkal. Összejöttek a keletiek, és eldöntötték, hogy mit csinálnak, jövő héten Magyarországon pedig összejönnek a nyugatiak – szólt az EPC-csúcsról.
Kiemelte: ez lesz Magyarország történetének legnagyobb diplomáciai eseménye, melyre nemcsak az uniós vezetők, például a németek, franciák, hollandok érkeznek, hanem itt lesznek az unión kívüliek, azaz az angolok, a törökök, a kaukázusiak meg az észak- és nyugat-balkániak is.
Elmondása szerint a csúcstalálkozón két dologgal kell foglalkozni: két nappal korábban megtörténik az amerikai elnökválasztás, meg kell továbbá fordítani a hanyatlóban lévő európai versenyképességet.
Budapestre várják Mario Draghi volt olasz miniszterelnököt, az Európai Központi Bank korábbi elnökét is, aki nemrég nagy tanulmányt írt az EU versenyképességéről – mondta el Orbán Viktor.
Nagy változás előtt áll a nyugati világ
Keddről szerdára virradóra elnökválasztást tartanak az Amerikai Egyesült Államokban. Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy az EP-választások eredményeképpen létrejött a Patrióták képviselőcsoportja. Ez egy olyan új erő Európában, amely – véleménye szerint – „hamarosan többségi erő lesz, és megfordul a szél.”
A miniszterelnök kiemelte, hogy véleménye szerint Amerikában a demokraták mennek, helyettük a republikánusok kerülnek ismét kormányra.
Donald Trump lesz az elnök, ami azt jelenti, hogy Nyugaton az idei év végére többségben lesznek azok a politikai erők, amelyek békepártiak. Ma ugyanis háborúpárti többség van a nyugati világban.
Az amerikai választás után Európában a Patrióták-frakcióval együtt egy migrációellenes, a migrációt felszámolni akaró többség lesz. Ma gender-ügyben a hagyományos család szétrombolása, illetve az „új együttélési formáknak” a propagálása szempontjából is meg fog változni minden a kedd esti amerikai elnökválasztás eredményének függvényében.
Orbán Viktor ígéretet tett arra is, hogy a Patrióták pártcsalád, illetve az Egyesült Államokban Donald Trump, együtt hagyományos családvédő politikát fog folytatni. Tehát nagy változás előtt áll a nyugati világ – szögezte le a miniszterelnök.
Európa nem viselheti ennek a háborúnak a terhét
A magyar kormányfő ezen a héten kerekasztal-beszélgetésen vett részt Gerhard Schröder volt német kancellárral együtt. Orbán Viktor ennek során kifejtette, hogy az amerikaiak és az oroszok az ukrajnai háború ügyében „előbb-utóbb meg fogják értetni magukat, és az erő nyelvén fognak beszélni.” Hogy mindebben, a háborút követő rendezésben hol lesz Európa helye, az viszont rajtunk, európaiakon múlik. Úgy fogalmazott, hogy „össze kell magunkat kapni”, ezért erről kell beszélni a november 7-i, budapesti csúcstalálkozón.
Elmondta azt is, hogy ő személy szerint mást olvas ki a számokból, mint amit általában hallani lehet a médiában, hogy „szoros a verseny” az Egyesült Államokban.
Ha az történik, amire számít, és Amerika végre békepárti lesz, akkor Európa nem maradhat háborúpárti.
Európa nem viselheti ennek a háborúnak a terhét – szögezte le. Ezt fogják az uniós és más országok vezetői megbeszélni a Budapesten rendezendő konferencián.
MTI
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
