Háborús időkben legfontosabb a stratégiai nyugalom – jelentette ki a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A miniszterelnök a tegnapi uniós csúcsot követően a közmédia brüsszeli stúdiójából jelentkezett.
Miniszterelnöki interjúk a közmédiában · „Legyen karácsonykor tűzszünet és fogolycsere!” (2024.12.20.)
A műsorban felidézték: csütörtökön lezajlott az uniós kormányfők idei utolsó ülése Brüsszelben, amelyen Volodimir Zelenszkij is részt vett. Az ukrán elnök korábban nyers stílusban üzent Orbán Viktornak, amellyel kapcsolatban a magyar kormányfő elmondta, hogy nem szabad semmilyen provokációnak felülni ilyen háborús időkben.
Mint mondta, meg kell érteni, hogy olyan ország vezetője, amely bajban van, néha mond ilyen dolgokat. Futottam még egy utolsó kört a békével kapcsolatban – idézte fel második békemissziós körútját Orbán Viktor.
Mint ismert, a magyar kormányfő Donaldt Trumppal és Erdogan török elnökkel találkozott, illetve telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Azon dolgozunk, hogy ha már nem lesz tűsszünet, vagy béketárgyalás, legalább az ortodox karácsonykor legyen egy néhány napos tűzszünet és fogolycsere – fogalmazott.
Szerinte egy karácsonyi tűzszünet azt mutatná a világnak, hogy nem reménytelen egy tűzszünet és a béke rövid időn belül.
Orbán Viktor szerint az orosz elnököt „sikerült rávenni” minderre, az ukránok ezt elutasították. A kormányfő szerint talán ösztönből reagáltak, de reméli ők is megfontolják a karácsonyi fegyvernyugvás lehetőségét, mert ezzel ők is jól járnának.
A miniszterelnök emlékeztetett, hogy Donald Trump beiktatása január 20-án történik meg. Van még egy hónap addig, azt javasolta, „imádkozzunk, hogy addig ne történjen baja az új elnöknek, utána majd meglátjuk, mi lesz”.
Orbán Viktor kijelentette, két fontos esemény zajlik párhuzamosan. Az erőviszonyok folyamatosan változnak az orosz-ukrán fronton, az oroszok javára. A másik, hogy megváltozik Washington. Szerinte ez jó lesz Európa és Magyarország számára. A békéhez közelebb fogunk kerülni – fogalmazott a miniszterelnök.
Csak Magyarország gondolkodik így. Az európai vezetők azt gondolják, továbbra sem kell változtatni semmit, annak ellenére, hogy az eddigi politika nem hozott eredményt.
A béke felé tartunk, le kell zárni a háborút és egy tartós, kiszámítható biztonsági rendszert kell létrehozni – mutatott rá.
Nem érdekli őket, hogy a brüsszeli buborékon kívül hogyan változik a világ
Brüsszelben más a helyzet – tette hozzá. Mindennek az ellenkezője történt a múlt héten. Kötöttek egy paktumot, támogatják a migrációt, a genderideológiát – tehát nem érdekli őket, hogy a brüsszeli buborékon kívül hogyan változik a világ. Itt vannak az igazi problémák Orbán Viktor szerint.
Kiemelte, hogy Európa és Amerika együtt 310 milliárd eurót költött eddig Ukrajna támogatására. „Ez iszonyatos összeg”.
A rádióinterjú során szó esett arról, hogyan alakítja a brüsszeli törésvonalakat a patrióták megjelenése, amellyel kapcsolatban Orbán Viktor elmondta, Trump győzelmével a Soros-hálózat kiszorult Egyesült Államokból. Mint mondta, már csak Brüsszel van a kezébe. Hangsúlyozta, hogy a jövőnk kulcsa, hogy a patrióták többségbe kerüljenek Brüsszelben belátható időn belül, és vissza vegyük Soros Györgytől Brüsszelt.
Értékelték a magyar soros elnökséget
A soros elnökség végét értékelték tegnap az EU-csúcstalálkozón. Von der Leyen, aki Orbán Viktor szerint nem rajongója Magyarországnak is elismerte több politikus mellett a magyar soros elnökség eredményeit.
Úgy fogalmazott, osztatlan az egyetértés, hogy nagy teljesítmények születtek, ennek egyik legnagyobbja, hogy több, mint tíz év után sikerült bevenni Romániát és Bulgáriát a Schengeni egyezménybe. Hangsúlyozta, hogy a két ország csatlakozását a magyar elnökség tudta elérni.
Nagy teljesítmény, hogy a nyugat-balkáni térségben, élén Szerbiával, két és fél éve érdemi előrelépés az unióhoz való közeledés szempontjából nem történt. Most ehhez képest mindegyik nyugat-balkáni országgal sikerült 1, 2 vagy 3 lépést is tenni az Európai Unió irányába, a befagyott viszonyokat sikerült feltörni.
Az európai élet legnagyobb problémája ma a háborún túl a gazdaság állapota, vagyis hogy nem vagyunk versenyképesek a világ nagy szereplőihez képest. Az amerikaiak versenyképesebbek, mint mi vagyunk a kínai gazdaság versenyképesebb, mint mi vagyunk.
Európának valamit tennie kell, hogy visszanyerje a versenyképességét, mert ez magától nem történik meg. A versenyképesség nem egy elvont kifejezés azt jelenti, amit mi itt előállítanunk Európában terméket, azt nekünk a világban valahol el kell adnunk, és ha nem vagy versenyképes, akkor nem tudsz olyan árat kínálni, hogy a versenytársak helyett a te termékeidet vegyék meg, és Európa ezért kiszorul a világpiacról.
Ennek az a következménye, hogy Európában kevesebb munkahely lesz és alacsonyabbak lesznek a bérek. Tehát ha azt akarjuk, hogy az európai emberek jobban éljenek, a versenyképességet javítani kell.
Hogy hogyan tegyük meg ezt, erről ezer gondolat volt és nem volt egyetértés, de sikerült egy olyan dokumentumot tető alá hozni, ahol a legfontosabb kérdésekben mind a 27 államot megegyezésre bírtuk. Ez azt jelenti, hogy van egy munkaterv. Egy akciótervnek a versenyképesség helyreállítására, amit a mi munkánk eredményeképpen mindenki elfogadott.
A magyar elnökség egy kicsit visszaadta mindenkinek a hitét, hogy a bel- és a külpolitikában is a teljesítménynek, a munkának még van jelentősége. Abban hozott új megközelítést a magyar elnökség a korábbiakhoz képest, hogy sikerült olyan ügyekben tényleges előrelépést elérni, amelyek korábban évtizedekig húzódtak.
Brüsszelben olyan nyelven kell beszélni, amely alkalmas a valóság leírására. Brüsszel egy olyan buborék, egy olyan léghajó, ami elszakadt attól a valóságtól, amiben élünk. Itt olyan nyelvet, olyan jogrendszert, olyan politikai formákat alkalmaznak, amelyen nagyon nehéz hatást gyakorolni a valóságra – fogalmazott.
hirado.hu
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
