Legalább karácsonykor ne haljon meg senki a frontvonalon – mondta a miniszterelnök az orosz és az ukrán félnek tett javaslataival kapcsolatban pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A kormányfő az interjúban beszélt a megbukott szír elnök budapesti felbukkanásáról szóló álhírről és a Till Tamás-ügyről is.
Orbán Viktor azt mondta, magyar kezdeményezésre az asztalon van egy ajánlat, ami arról szól, hogy legalább karácsonykor ne haljon meg senki a frontvonalon. Ha arról is meg tudnak egyezni a felek, hogy fogolycserét hajtanak végre, akkor sok százezer embert, családot lehet boldoggá tenni – mondta.
Nem túl bonyolult ajánlat, a karácsony mégis a szeretetről, az életről, a születésről, a boldogságról szól – indokolt.
Hozzátette, az első világháború idején is volt példa karácsonyi tűzszünetre, és a nyári olimpia is jó alkalom lett volna arra, hogy ezen „európai civilizációs hagyomány” alapján megszakítsák a háborút néhány napra.
A kormányfő elmondta, Magyarország, amit lehetett, megtett, a javaslatot az egyik fél elfogadta, a másik fél láthatóan elutasítja, de még van néhány nap karácsonyig, „bízzunk benne, hogy a helyzet változhat”.
A magyar diplomácia mindent megtett
„Miközben a nemzetközi vizekben is fürdeni kell, aközben azért a magyar medence a legfontosabb, ezt kell nekünk elsősorban rendben tartanunk”
– fogalmazott, utalva arra is, hogy Magyarország ebben a félévben az unió soros elnöke. Hozzátette, a jövő évi magyar költségvetés is elnyeri most végső formáját és láthatóvá válik Magyarország 2025-ös éve a családoknak, a vállalkozásoknak.
A magyar diplomácia mindent megtett, erőn felül is a néhány napos tűzszünetért – mondta, hozzátéve, Magyarország úgy járt el, ahogy egy ezeréves keresztény európai államtól ez elvárható.
Az elmúlt héten folytatott tárgyalásairól szólva kiemelte: beszélt az amerikaiakkal, az oroszokkal, az európaiakkal, a törökökkel, és biztosan mondhatja, hogy amint hivatalba lép az amerikai elnök, a világ hatalmas fordulatot hajt majd végre.
Hozzátette: most még veszélyes időszakban vagyunk, Németországban megbukott, Franciaországban és Szíriában – amely a legnagyobb migránskibocsátó ország volt az elmúlt évtizedben – szétesett a kormány.
A kormányfő úgy fogalmazott: „át kell evickélnünk” egy viharos szakaszán a tengernek, de aztán „már nyugodtabb vizek várnak bennünket”. Amint az amerikai elnök hivatalba lép, az egész nyugati világban meg fog történni a fordulat. Úgy értékelt, erre csak egy-két napot kell várni január 20-a után, mert „Amerikában repülőrajtot vesz majd az új adminisztráció”.
Az amerikai változások elérnek Európába is
Orbán Viktor azt is mondta: az amerikai változások a számunkra is legfontosabb kérdésekben el fogják érni az európai kontinenst, és „a mi szívünknek kedves változásokat fognak kikényszeríteni”.
A miniszterelnök fantasztikus sikernek nevezte Románia és Bulgária csatlakozását a schengeni övezethez, kiemelve, hogy Románia csatlakozása a határon túli magyarok által régóta várt és a magyar nemzeti egység szempontjából fontos lépés.
Jelezte, hogy a sikerért köszönet illeti az elmúlt félévben a belügyi tanácsot vezető Pintér Sándor belügyminisztert és Bóka János európai uniós ügyekért felelős minisztert.
Orbán Viktor hangsúlyozta: „egy olyan ügyről beszélünk, amely több mint egy évtizede halódik”. Jelentős európai országok blokkolták ennek a két országnak a csatlakozását a schengeni övezethez, és ennek az akadálynak az elhárítása „nem volt kis diplomáciai bravúr”.
Értékelése szerint a viharvert román-magyar kapcsolatok történetében ez egy „napfényes délután”, amikor a magyarok csinálhattak valami jót, aminek a románok is haszonélvezői. Azt is jelezte: egy átmeneti időszak után a magyar rendőröket le lehet vezényelni a román-magyar határ őrizetéről, és mivel a rendőrségnél vannak létszámproblémák, nagy segítség, ha ez a feladat megszűnik.
Az Aszad volt szír elnökről szóló álhír
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy számára az Aszad szír elnök budapesti felbukkanásáról szóló álhír a hét legfontosabb eseménye, a legfájóbb és leginkább körültekintést igénylő ügy.
Felidézte, hogy 2015 körül, a szíriai polgárháború első szakaszában, onnan kiindulva egy „hatalmas migrációs és terrorhullám” söpört végig Európán, a Szíriából érkező menekültek közé elvegyült terroristák, akiket szervezetten irányítottak, sok száz áldozatot követelő terrortámadásokat hajtottak végre Nyugat-Európában.
„Tehát az nem gyerekség, ami Szíriában történik, és annak hatása Európára, az nem egy jópofaság, amivel viccelődni lehet, meg álhíreket lehet róla mondani, ez vérre megy”
– fogalmazott.
Emlékeztetett arra is, hogy a magyarok ezt „kisebb karcolással”, néhány határincidenssel úszták meg, mert nem engedték be a migránsokat és felépítették a kerítést.
Hozzátette: most az történt, hogy valakik egy álhírrel bele akarták keverni Magyarországot egy tűzforró konfliktusba, ami azt jelenti, hogy célponttá akarták tenni Magyarországot. Ugyanis Aszad elnökre most vadásznak. Aki azt állítja, hogy Magyarország területére belépett Aszad elnök, az vadászterületet csinált vagy akart csinálni Magyarországból – emelte ki.
„Tudnom kell, hogy kik voltak ezek, és miért tették, amit tettek. Ez a nemzetbiztonsági szolgálatok feladata, hogy felderítsék. Ezzel nem lehet játszani, itt a magyar emberek biztonságáról van szó”
– szögezte le.
Értékelése szerint Magyarország egy szabad ország, az emberek „marhaságokat” is csinálhatnak, felelőtlen dolgok is megtörténhetnek, ezeket nem lehet csak jogszabályokkal szabályozni. Vannak azonban civilizációs normák, amelyeket a politika nem léphet át – jegyezte meg.
Ilyenkor nagyon egyszerű kérdéseket kell feltenni. Ki áll emögött? Ki találta ezt ki? Milyen célból? Kiket vontak be Magyarországról? Kiken keresztül terjesztették ezt a rémhírt? Mit akartak elérni? – vetette fel.
MTI
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
