A Tisza Pártot az ukránok finanszírozzák, „ezt nem föltételezzük, nem sejtjük, nem gyanítjuk, hanem a nemzetbiztonsági bizottság elé terjesztett írásos jelentésben le van írva” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Pétervásárán rendezett fórumon.
Hangsúlyozta: az ukránok azért finanszírozzák pénzzel a Tiszát, mert egy ukránbarát kormányt akarnak Magyarország élén, és az ukránok emberét akarják látni a miniszterelnöki székben, „én meg nem az ő emberük vagyok, hanem a maguké, és ezért én nem felelek meg nekik, keresnek valaki mást” – jegyezte meg Orbán Viktor.
A kormányfő elmondta, hogy ma kétfajta politika fut versenyt a magyar választáson. Az egyik az, amit nemzeti politikának nevezünk, „ez a mienk”, a másik pedig egy ukránbarát politika.
Orbán Viktor hozzátette: nem vihetik el a magyarok pénzét Ukrajnába, nem vihetik el oda a gyerekeinket, és nem vihetik el oda a fegyvereinket se, mert azokra nekünk van szükségünk, hogy magunkat tudjuk védeni. Ez lesz a legfontosabb kérdés a következő időkben – mondta a miniszterelnök, kiemelve:
a tét az, hogy magyarbarát vagy ukránbarát kormány lesz-e a választásokat követően.
Úgy vélte: nem elég csak a nagy ügyekről beszélnünk, nem elég csak a mögöttünk hagyott négy évről, hanem a jövőről is kell beszélni, mert a jövő motiválja leginkább az embereket. „A kulcskérdés a következő négy évben az a háború lesz, és az, hogy hogyan tudjuk Magyarországot kívül tartani a háborún” – jelentette ki.
A nyugat-európaiak eldöntötték, hogy az ukrán–orosz háborút meg fogják nyerni a frontvonalon. „Szerintem 2026 és 2030 között eljön az a pillanat, amikor katonákat is küldenek majd az ukrán frontra Európából”, erről a francia és a brit miniszterelnök írtak is alá megállapodást, a német pedig csatlakozott – mondta. A kormányfő szerint azért csinálják ezt, „mert futnak a pénzük után”, mivel elköltöttek 200 milliárd eurót, most 90 milliárd eurónyi hitelt adnak, az ukránok pedig még kérnek 800 milliárdot az ország fenntartására.
Előálltak még 700 milliárd dolláros fegyverzeti igénnyel is, és a nyugat-európaiak úgy látják, hogy ezt a pénzt egyetlen módon lehet visszaszerezni, „ha legyőzik az oroszokat, és jóvátételt fizettetnek velük”. Ez egy olyan kaland, „amibe nekünk nem szabad belevágni” – emelte ki. Hozzátette azt is: Magyarországnak a háborúból ki kell maradnia, se fiatal katonát, se fegyvert, se pénzt nem szabad adni a háborúra.
Ki kell maradni a háborúból és Ukrajna finanszírozásából – jelentette ki Orbán Viktor.
A kormányfő emlékeztetett: Brüsszelben legutóbb 90 milliárd eurós hitelt szavaztak meg az ukránoknak úgy, hogy Magyarország ebből kimaradt a szlovákokkal és a csehekkel együtt. Csak úgy engedtük, hogy ez megtörténjen, hogy mi ebben nem veszünk részt, mi nem adósítjuk el se a gyerekeinket, se az unokáinkat – emelte ki.
A miniszterelnök hangsúlyozta: az a helyzet, hogy Európában nincsen pénz, „ezért az a pénz, amit Ukrajnába kell küldeni, az csak hitelből jöhet létre”. Hozzátette: a hitelt továbbadják az ukránoknak azzal a „ravasz föltétellel”, hogy ezt majd akkor kell csak visszafizetniük, amikor az oroszok majd jóvátételt fizetnek nekik.
Orbán Viktor szerint aki belelép ebbe a kölcsöncsapdába, az eladósítja a gyerekeit is, meg az unokáit vagy megnyeri a háborút úgy, ahogyan a nyugatiak ezt elgondolták. De ahhoz, hogy megnyerjék, ahhoz abban részt kell venni. Ezért a kulcsszó, ami a következő éveinkről szól, hogy ki kell maradni ebből.
Ehhez pedig egy erős kormány kell, amely képes arra, hogy kívül tartsa az országot. Önmagában nem elég „egy virulens miniszterelnök”, kell egy erős kormány, stabil parlamenti többség, nemzeti egység is, mert „kétszer volt már úgy, hogy mi ki akartunk maradni a nagy háborúból, és egyszer sem sikerült, beletoltak bennünket” – említette.
Orbán Viktor a választási mozgósítással kapcsolatban azt mondta: „a kampányt a meló fogja eldönteni”, nem a miniszterelnök, nem a kiváló szónok, nem a kiváló jelölt, nem a szakértők, ezt a választást a munka dönti el. Ha kisebb arányban viszik el a szavazókat, mint az ellenfél, „akkor elveszítjük a választást”.
Arra kérte a jelenlévőket, hogy jelentkezzenek aktivistának, önkéntesnek, ajánljanak fel munkaórát, különösen az utolsó héten, húsvét után. Aki digitális képességet is érez magában, az menjen fel a Digitális Polgári Körök honlapjára, ahol egy friss felhívás arról szól, hogy „negyven nap a haza becsületéért”, és melyik nap mit kér az oda tartozó közösségek tagjaitól.
„Mozgósítási verseny lesz”, a szerencse amellé áll, aki többet tett érte. „Senki sem tudja megmondani, hogy milyen arányban végződik majd ez a választás, azt sem tudjuk, hány párt jut be a parlamentbe, mert minden föl van kavarva”, de nem a többiekkel kell foglalkozni, „csak saját magunkkal” – hangsúlyozta a kormányfő.
Úgy vélekedett: „nehéz idők jönnek, veszélyes korok jönnek”, olyan fejlemények vannak körülöttünk, amivel szemben meg kell tudni védeni magunkat, „és most nem a változtatás, nem az újítás ideje van”. A tapasztalat, a kiszámíthatóság, a rutin, a tudás, az ügyek ismerete, a harcedzettség, a sebhelyek „most mind értékké váltak, mert nekünk biztonságra van szükségünk”.
Ahhoz, hogy kimaradjunk a háborúból, biztos kézre van szükség, és ezért Magyarországnak a biztonságot érdemes a legelső helyre tenni. „Én nem állítom azt, hogy nem találnak Magyarországon nálam jobb miniszterelnököt, de azt kellő szerénységgel mondom, hogy nem ismerek senkit, akinek nagyobb esélye lenne arra, hogy kívül tartsa a háborúból Magyarországot, mint nekem” – jelentette ki Orbán Viktor.
A kormányfő a pétervásárai fórumon felidézte, hogy több alkalommal járt a térségben. Politikusként először 1989 környékén, akkor azért jöttek össze, hogy megbeszéljék, hogyan fognak megszabadulni a kommunistáktól, a Szovjetuniótól, a KGST-től, és hogyan lesz újra Magyarország szabad, független és nagy ország.
A kormányfő méltatta a választókerület képviselőjét, Horváth Lászlót, akivel – mint mondta – mindig őszintén lehetett beszélni mindenről, aki mindig hűséges volt, kitartott a kormány mellett.
Orbán Viktor hangsúlyozta, a kampány azon múlik, hogy az emberek bátorítsák egymást.
A pszichológiai megfélemlítés ellen harcolni kell, ezért hívták életre a digitális polgári köröket. A kormányfő szerint a másik megfélemlítési eszközt a fölmérések jelentik, melyek láthatóan nagy eltéréseket mutatnak. Mondta is az ellenfeleknek, „vigyázzanak, nehogy 100 százalék fölé menjenek”.
Az országot járva, látva az aláírásgyűjtéseket bizakodó: „az ellenfél jó fotókat csinál, mi meg sok százezer aláírást gyűjtünk össze”. Az ellenfélnek látványpéksége van, nekünk meg kenyérgyárunk – jegyezte meg.
Az ellenfél mozgósítottsága 90 százalék fölött van, a Fideszé csak 80. Ez azt jelenti, hogy a párt támogatói még nem vették komolyan ezt a választást. Ennyi ember van, aki 2022-ben a Fideszre szavazott, most is készen áll erre, de egész egyszerűen még messze van neki a választás. Őket mind fel kell keresni, beszélni kell velük, és a végén el kell őket hozni – hangsúlyozta a pártelnök. Hozzáfűzte: a választás napjára a mozgósítási szintet ugyanoda föl kell emelni, ahol az ellenfélnél van.
Orbán Viktor kifejtette, a civilizációs kérdésekben az emberek többsége egyértelműen a Fidesz mellett áll. Ilyen a migráció ügye: „mi döntjük el, hogy beengedünk-e bárkit, vagy hagyjuk, hogy Brüsszelből ránk parancsolják őket”.
A miniszterelnök szerint a nyugat-európaiak ezt a mérkőzést elvesztették. Beengedték maguk közé a migránsokat, akik most lépésről lépésre átalakítják az országuk életét. Ha valaki ott jár, akkor érzékelheti a biztonság hiányát, a mindennapos terrorfenyegetettséget, és láthatja, ahogy lépésről lépésre a korábban keresztény világ valamifajta vegyes, más kultúrát képviselő világgá alakul át.
A magyarok elsöprő többsége egyetért a mostani kormánnyal, „kezünkbe kell tartsuk annak a döntésnek a jogát, hogy mindig mi mondjuk meg, hogy kiket engedünk be ebbe az országba és kikkel akarunk együtt élni és kikkel nem” – hangsúlyozta a kormányfő.
Rámutatott: a magyar az egyetlen olyan európai kormány, amely megállította a migrációt, mindenhol máshol baj van. Csak a magyar kormány épített kerítést, hozott jogszabályokat, illetve amikor Brüsszel ide akarta parancsolni a migránsokat, mondott nemet.
Felhívta a figyelmet arra, július 1-jén nehéz pillanat következik, amikor a migrációs paktum – amit a magyar kormány nem hajlandóak elfogadni – európai léptékben hatályba lép. Magyarországnak több száz migránst át kellene vennie és építenie kelleme egy menekülttábort, ami legalább 20 ezer ember befogadására alkalmas.
A miniszterelnök ezért a választás civilizációs horizonton legfontosabb kérdésének a függetlenség és a migráció összefüggését nevezte.
A kormányfő azt mondta, az elmúlt 16 évben kiépítették a munkaalapú társadalmat, amit az emberek nagy többsége támogat. „Az emberek most már nyíltan azt merik mondani, hogy ha valaki munkaképes, de nem dolgozik, azt miért akarnák eltartani az én pénzemből, aki dolgozom” – közölte, hozzátéve: abban, hogy a munka szerepe hol van az ember életében, az ország nagy része egyetért Fidesszel.
A kormány kombinálta a családtámogatást a munkával, és megkétszerezte a gyermekek után járó adókedvezményt. Majd először a négy-, aztán a három, most már a kétgyermekes édesanyák esetében bevezeti, hogy élete végéig nem kell fizetniük személyi jövedelemadót. Emellett elindult a fix 3 százalékos kamatozású otthonteremtési támogatást is, melynek köszönhetően Európában Magyarországon tudnak a fiatalok legkönnyebben saját otthonhoz jutni. A rendszer működik, sok tízezer fiatal élt már ezzel a lehetőséggel – közölte a kormányfő.
Szavai szerint a családhoz hozzátartozik még az is, „hogy nem engedjük, hogy gúnyt űzzenek” belőle. Ehhez az alkotmányba bele kellett írni, hogy a házasság egy férfi és egy nő között köttetik. Megjegyezte, ezt régen nem kellett, „mert maguktól is tudták az emberek”.
A választási győzelemhez az is kell, hogy a kormány el tudjon számolni a mögöttünk hagyott négy évvel – tudatta a miniszterelnök és azt mondta,
„nemcsak hogy vállaljuk, hanem büszkén vállaljuk ezt a négy évet”,
mert sikerült kívül tartani Magyarországot a háborúból, nem adtuk oda a pénzünket se Brüsszelnek, se Ukrajnának, sikerült az otthonteremtési támogatásokat megindítani, a gyerekek után járó adókedvezményt megduplázni, és sikerült adómentessé tenni a gyest és a gyedet.
Orbán Viktor azt mondta, bár a gazdasági növekedés tavaly egy százalék volt, 11 százalékkal nőtt a minimálbér, és bár a kormány nem vállalta, de mégis belevágott a 14. havi nyugdíj bevezetésébe.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
