A Direkt36 nevű oknyomozó portál szerint Kárpátalja volt a témája, az Orbán Viktor és Donald Trump közti privát beszélgetésnek. A lap szerint az amerikai elnök leintette a védelmi minisztert, hogy a kérdésben a magyar miniszterelnökre hallgat.
Május 13-án találkozott egymással Orbán Viktor és Donald Trump, ahol a hivatalos kommüniké szerint a NATO-ról és a kereskedelmi kérdésekről esett szó, azonban most a találkozó egyik résztvevője, a Direkt 36 azon információt, amely szerint Ukrajna volt a téma a négyszemközti beszélgetésüknek, megerősítette.
Azzal, hogy leintette az amerikai elnök védelmi miniszterét Ukrajna kérdésében, azért van jelentősége, mert
a Donald Trump amerikai elnökkel szembeni alkotmányos vádeljárás (impeachment) meghallgatásai során több tanú is azt vallotta, véleményük szerint Orbán Viktor is Ukrajna ellen hangolhatta az elnököt.
A vádak szerint Donald Trump szándékosan visszatartott egy Ukrajnának szánt katonai segélyt és azzal a feltétellel lett volna hajlandó jóvá hagyni, illetve belemenni, hogy a Fehér Házban találkozzon Vologyimir Zelenszkij frissen megválasztott ukrán elnökkel, ha az vizsgálatot indít legesélyesebb demokrata kihívója, Joe Biden volt alelnök fia ellen egy, Trumpék szerint korrupciógyanús ügyben.
Tehát Trump a gyanú szerint
saját érdekében használta fel elnöki hatalmát, ami törvénybe ütközhet.
A New York Times és a Washington Post korábban már arról írt, hogy Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor is jelentősen befolyásolhatta az amerikai elnök véleményét Ukrajnáról. A két amerikai lap szerint sem Orbán, sem Putyin nem beszélték rá arra, hogy Ukrajnából próbáljon terhelő adatokat kérni Joe Biden ellen, vagy hogy az országnak része lett volna a kampánya megfúrásában. Ugyanakkor negatív véleményük megerősítette Trump kedvezőtlen nézeteit Ukrajnáról, ami után
a Fehér Ház szakértői már nem tudták meggyőzni az elnököt, hogy támogassa Kijevet.
Érdekesség, hogy Magyarország állítólagos szerepéről szóló megállapítások az eljárás múlt kedden nyilvánosságra hozott jelentésébe is bekerültek.
A miniszterelnök korábban azonban úgy fogalmazott:
ostobaság, hogy befolyásolta volna Trumpot.
A Direkt36 szerint azonban taktikázik az Orbán-kormány Ukrajnával kapcsolatban. Cikkük hosszasan vizsgálta, hogyan állította a saját oldalára az amerikai diplomácia néhány befolyásos szereplőjét, és hogy mennyi igaz Orbán állítólagos fehér házi befolyásából.
A lap szerint Orbán Viktor elégedett volt a négyszemközti tárgyalással. Ezen a találkozón több amerikai diplomata szerint Orbán Ukrajna ellen hangolta Trumpot. Az erről szóló tanúvallomások az utóbbi hetekben nyilvánosságra kerültek az amerikai elnök ellen épp most zajló vádeljárásban. Jennifer Williams, Mike Pence alelnök tanácsadója például arról beszélt, hogy az elnök éppen az Orbán-Trump találkozó napján utasította arra Pence-t, hogy mégse utazzon el Zelenszkij elnök beiktatására Kijevbe.
George Kent külügyi helyettes államtitkár azt állította,
Orbán Viktor Kárpátalja miatt hangolta Trumpot Ukrajna ellen.
Kent vallomásából diplomáciai botrányt okozott. A hírek szerint Magyar Levente külügyminiszterhelyettes behívta magához az amerikai követség ügyvivőjét, hogy közölje vele:
Kent szavai felelőtlenek, alaptalanok és hátráltatják a magyar-ukrán viszony rendezését.
Orbán Viktor szerint Fake News az egész.
a „szamárságnak nincs fölső határa”, és „az ember csak kapkodja a fejét, és nem is tudja, mi a jó, ha foglalkoznak Magyarországgal, vagy ha békén hagyják”.
A Direkt 36 szerint Orbán a találkozó utáni ebéden valóban arról mesélt, hogy Ukrajna szóba került az amerikai elnökkel való beszélgetésében. Orbán azt mondta munkatársainak, hogy azt magyarázta el négyszemközt Trumpnak, miért blokkolja a magyar kormány a NATO és Ukrajna közötti tárgyalásokat. A magyar miniszterelnök azzal indokolta ezt a lépését, hogy
Magyarország így tiltakozik a kárpátaljai magyar kisebbséget hátrányosan érintő ukrán oktatási törvény ellen.
Mint ismert, az ukrán nyelvtörvényt eredetileg azért hozták létre, hogy segítség az országban a „nemzetegyesítést”. A törvény hátrányosan érintette az orosz nyelvet, de sajnos a helyi magyar nyelvoktatást is. A magyar kormány erre válaszként blokkolta a 2017 decemberi NATO-Ukrajna Bizottság miniszteri szintű találkozóját: nem járult hozzá, hogy Ukrajnát résztvevőként meghívják erre a megbeszélésre.
Ezt azóta többször is megismételte Magyarország.
A NATO-Ukrajna-tárgyalások magyar blokkolása azonban felidegesítette Magyarország több NATO-szövetségesét és 11 tagállam képviselője – a britek és az amerikaiak mellett többek közt a németek is – közös levélben tiltakozott emiatt a magyar kormánynál. Véleményük szerint nem a NATO a megfelelő fóruma a két ország külpolitikai vitájának a rendezésére, különösen nem akkor, amikor Ukrajna az orosz agresszió miatt szolidaritásra szorul.
Az Orbán-kormány erre úgy reagált, hogy NATO-s dokumentumok is rögzítik a kisebbségi jogok tiszteletben tartását, Magyarország pedig nem hajlandó feláldozni a magyar kisebbség védelmét geopolitikai érdekek miatt.
A Direkt 36 információi szerint az utóbbi időben az
Orbán-kormány megpróbál jó kapcsolatot kialakítani Zelenszkij elnökkel.
Október elején a magyar miniszterelnök az ungvári magyar konzulátus épületében akart vele a nyilvánosság kizárásával találkozni, ám ez meghiúsult. A közeledés mégis megindult: az október végi kijevi NATO-Ukrajna találkozót a magyar kormány – szakítva a korábbi gyakorlattal – már nem blokkolta, miközben Zelenszkij saját külügyminisztere tiltakozását is felülbírálva beleegyezett, hogy a közös zárónyilatkozatba belevegyék a magyar kisebbség ügyét.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
