Nem árulja el a magyar kormányfő, hogyan vette rá Emmanuel Macron francia elnököt arra, hogy álljon el Frans Timmermans támogatásától; a közrádiónak adott péntek reggeli interjújából azonban kiderül, „diplomáciai horroron” van túl a kormány, amelynek az a célja, hogy Magyarország hitelfelvevőből hitelnyújtó országgá váljon.
A harmadik volt a Fidesz által összeírt listán az Európai Bizottság vezetésére esélyes Ursula von der Leyen, az ő személyében pedig sikerült is megállapodni az EU-s állam- és kormányfők tanácsában, vagyis Orbán Viktor olvasatában „sikerült érvényt szerezni annak a választói akaratnak, hogy nem kerülhetnek bevándolrláspárti politikusok az uniós intézmények élére – derült ki a kormányfő Kossuth rádiónak adott pénteki interjújából.
„A legtöbb nyavajája abból fakadt az Európai Uniónak, hogy olyan vezetői voltak, akik a bevándorlás pártján álltak”
– vélekedett a miniszterelnök, aki szerint első lépésként a „Soros György jelöltjét”, Frans Timmermanst kellett megakadályozni abban, hogy az EB élére kerüljön, majd a szerinte a magyarokat sértegető Manfred Weberre kellett nemet mondani. Hogy előbbiben hogyan sikerült egyetértésre jutni Emmanuel Macron francia elnökkel, arról Orbán Viktor azt mondta:
ez maradjon az én titkom.
Miután pedig „kibekkelték” ezt a helyzetet, elővették a pozitív listát, így került pont Ursula von der Leyen megtalálására. „Diplomáciai horror részesei voltunk” – összegzett Orbán Viktor, aki szerint azért még nem szabad a kalapokat az égbe dobálni, mert sok hibát követett el az Európai Unió az elmúúlt 5 évben.
Szót ejtett a szlovák államfő, Zuzana Čaputová budapesti látogatásáról is, szerinte kiderült, hogy szereti és tiszteli a magyarokat, Szlovákia ugyanakkor más utat jár, mint a többi V4-es ország, hiszen függetlensége egy fontos részét adta fel azzal, hogy lemondott fizetőeszközéről az euróért.
Kitérve arra, hogy Dobrev Klára (DK-s EP-képviselő) és a baloldali ellenzék nemet mondott arra, hogy a fideszes Járóka Líviát EP-alelnökké válasszák, Orbán Viktor elmondta, „ahány ház, annyi szokás”, sosem gyűlölhetjük annyira az ellenségeinket, amennyire a hazánkat szeretjük.
Elmondta, ma a magyar gazadság az EU-s támogatások nélkül is megáll a lábán, persze nem bánná, ha a magyar célokkal együttműködne Brüsszel, és ez a támogatásokban is megmutatkozna; a következő időszak vitái erről is szólni fognak.
Ahogyan a migrációról is: a határkerítés ügyében ugyanis a magyar költségeket máig nem térítette meg az Európai Unió, mert az
„valójában nem a határvédelmet, hanem a beeresztést finanszírozta”, de hogy ez miként változik majd vagy sem, arról a kormány folyamatosan be kíván számolni a jövőben.
Fontos célnak nevezte, hogy EU-s pénzből ne támogassanak „civil és álcivil” ngo-kat.
A 2020-as magyarországi költségvetéssel kapcsolatban Orbán Viktor elmondta, az, hogy 1 százalékos hiánycéllal tervezték, csak egy közbülső állomás lesz, hiszen távlati cél, hogy ez a szám 0 legyen, illetve
Magyarország új korszakba lépne azzal, ha hitelfelvevőből hitelnyújtóvá válna, „átkerülnénk a bot jó oldalára”
– mondta a miniszterelnök, aki szerint az ország az elmúlt tíz évben elkapta a fonalat, az emberek sokat dolgoznak, így az oktatáson és a családok támogatásán kívül már az ország védelmére is méltó módon lehet költeni, „ha az ember csóró”, erre kevesebb jutna.
Szerinte az ország kiemelkedően családcentrikus, a családvédelmi akcióterv elemei eljárásainak kapcsán a hivatalnokok kifejezetten segítőkészek, mert ismerik a családosokat.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
