A miniszterelnök pénteki terjedelmes interjújában tett bejelentést a csütörtökön ismertté vált megállapodás hátteréről a munkaadók és a munkavállalók között. Arról is beszélt, hogy a háború két legveszélyesebb hónapja következik. Közölte, meg fogja hívni Magyarországra a Nemzetközi Büntetőbíróság által üldözött Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.
Orbán Viktor péntek reggel ismét hosszabb interjút adott a Kossuth rádiónak.
https://www.facebook.com/plugins/video.php?height=314&href=https://www.facebook.com/orbanviktor/videos/1261471111722627/&show_text=false&width=560&t=0
Először is arra emlékeztetett, hogy Ukrajna Magyarország szomszédja, az ott zajló háború nem egy távoli helyen van, ezért nem is nehéz átlátni, hogy a következmények milyen közvetlenül sújtják a magyarokat, Kárpátalján ráadásul már rakétázás is van, „ezek a hírek rólunk szólnak, nem diplomáciai konfliktusokról” – mondta, hozzátéve, a januárig eltelő két hónap a „két legsötétebb óra”, a háború két legveszélyesebb hónapja következik.
„Ilyenkor kell észnél lenni, most nem szabad ennél többet mondanunk, higgadtan fogunk cselekedni, a védelmi tanácsot össze is hívtam az első hírekre. Azt is
megvizsgáltuk, hogy ha Amerika kiszáll a háborúból, Európa képes-e folytatni, úgy látjuk, hogy nem, nincs abban a helyzetben katonai értelemben, hogy a siker leghalványabb esélyével is támogassa Ukrajnát”
– ecsetelte.
Szerinte jól mutatja az erős összefüggéseket, hogy az amerikai elnökválasztás végeredményének kiderülése után 24 órán belül megbukott a német kormány, ezért is fontos, hogy egy olyan ország, mint Magyarország szuverén külpolitikát folytasson, „nincs mindenki ebben a helyzetben”.
„Ebből pedig az következik, hogy ha az amerikaiak bizonyos lépéseket megtesznek, vannak, akik úgy érzik, hogy követniük kell az eseményeket” – vetette fel a kormányfő.
Arról is szólt, hogy az Egyesült Államok által most Ukrajna számára rendelkezésre bocsátott eszközök olyanok, amelyeket az ukrán hadsereg „nem tudja célra vezetni amerikai segítség nélkül”, ezért nem lepi meg, hogy az oroszok erre hirtelen és erőteljesen reagáltak.
Az oroszok és a szó
Orbán Viktor úgy látja, a nyugat-európai politika most már hosszú ideje „beszédből áll” 80 százalékban, „fecsegés, üresjárat”.
„Ebből az is következik, hogy a beszéd nagy részének nincs következménye, európai vezetők könnyedén engednek el tirádákat, azt gondolják, ez csak kommunikációs, belpolitikai küzdelem. Az oroszok ezt másképp látják, a kimondott szónak ott van következménye” – mondta.
Emlékeztetett, az orosz elnök kérte is, hogy Ukrajna felfegyverzése, NATO-integrációja ügyében legyen tárgyalás.
„Amikor az oroszok módosítják az atomfegyverek bevetéséről szóló doktrínát, akkor azt módosítják, nem a levegőbe beszélnek, ez nem kommunikációs trükk, észnél kell lenni”
– figyelmeztetett.
Ezért a következő két hónapban nem kommunikációs törvényekből, hanem háborús logikából kell kiindulni szerinte Nyugat-Európában is.
Elfogatóparancs
Kommentálta az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu nemzetközi elfogatóparancsát is.
„Én annak vagyok a híve, hogy a világban lévő konfliktusok számát, méretét csökkentsük. Az a benyomásom, hogy a nemzetközi szervezetek ezt nem veszik figyelembe.”
Szerinte a döntés pimasz volt a Nemzetközi Büntetőbíróság felé, és
Orbán Viktor jelezte, meg fogja hívni Magyarországra Benjamin Netanjahut,
itt nem fog hatni a bírósági döntés.
Erősödő Patrióták?
Európai ügyekben szerinte most kell igazán erősnek lennie a patrióta erőknek, ehhez adott alapot, hogy a „józan erők” a nyári EP-választás eredményeképp a harmadik legnagyobb frakciót alakíthatták meg Brüsszelben, közös platformon például a migráció témájában, „aki akaratunkon kívül érkezett ide, azt vigyük haza”.
„Túl vagyunk az Európai Bizottság felállásának egyezkedési periódusán, eljött az ideje az egyenes beszédnek, keressük az együttműködés lehetőségét másokkal, a ciklus végére a legbefolyásosabb frakciószövetséget szeretnénk megalakítani, amelyek az erőviszonyokat megváltoztatják” – fejtegette.
Eurázsia
Beszélt arról, hogy az irodája falán három térkép van, az egyik térképen Európa van középen, a másikon az Egyesült Államok, a harmadikon pedig Ázsia. „Ezek más-más nézőpontok, miközben mi, magyarok más nézőponthoz vagyunk szokva.” Márpedig Eurázsiának szerinte a közgondolkodásban kell lennie, földrajzi értelemben a két kontinens egy.
Béremelkedés
Szólt a csütörtökön megszületett béremelkedési megállapodásról is. Ismert,
„Mi nem a háborút akarjuk megnyerni, hanem a békét, a háború két szláv nép közötti háború, amelytől el kell magunkat szigetelni, nem Ukrajna-pólóban háborúpárti demonstrációkat tartani. De hogyan akarjuk a békét megnyerni? Ehhez egy teljesen új gazdaságpolitikára van szükség. Meg is alkottuk, ennek mély filozófiai alapja a gazdasági semlegesség.”
Ebből következik a gazdasági növekedés, a gazdasági akcióterv és a béremelkedés.
„A minimálbérről a munkaadók és a munkavállalók állapodnak meg, a kormány csak ráüti a pecsétet. Hároméves bérmegállapodás született, a magyarok biztosak lehetnek abban, hogy ’25-ben, ’26-ban és ’27-ben a magyarok pénzének vásárlóereje nőni fog, az erőteljes növekedés erejét szeretnénk fenntartani” – jelentette ki.
Konzultáció
Orbán Viktor szerint a nemzeti konzultációt kritizálók lenézik az embereket, büdös szájúaknak, agyhalottaknak tartják őket, az újságírókat pedig a Dunába lőnék.
„Hogy ez egy politikai viselkedés lényege legyen, példátlan, ebből előbb-utóbb cselekvés lesz, jó lenne ettől távol tartani magunkat” – mondta a kormányfő, aki nem lenézi az embereket, hanem kikéri a véleményüket.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
