1993-ban még mindig fiatalok voltunk, de nem voltunk olyan amatőrök, mint 10 évvel korábban. Úgy éreztük, hamarosan komolyabb feladataink lesznek, olyan dolgok várnak ránk, amelyekre intellektuális támaszokra van szükség. Szép dolog az önbizalom, üzenem a fiataloknak, de a fiatalság nem ad választ minden kérdésre – fogalmazott a kormányfő a „Szuverenitás konferencia” felszólalójaként.
Orbán Viktor miniszterelnök volt a Századvég 30. születésnapja alkalmából rendezett „Szuverenitás konferencia” fő felszólalója. Először azt idézte fel, hogy a Századvég számára 40 éves, hiszen az egy folyóirat címe is, amelynek ő szintén részese volt.
„Hazugságban nem lehet élni, ez volt a mi generációnk életélménye” – fogalmazott a miniszterelnök, aki mindig is csodálta a szüleit, hogy „nem pusztultak bele” az elmúlt rendszer hazugságaiba, de neki már lehetősége volt arra, hogy ne színleljen, és időnként este már azt is kimondhatta akár hangosabban is fiatalon, hogy utálja a kommunistákat.
A Századvég történeténél is korábbról kiemelte Stumpf Istvánt, Kéri Lászlót és Fellegi Tamást is, akik a Bibó Kollégiumon keresztül vettek részt a szabad élet, a szabad beszéd és a szabad írás új világának megszületésében, ebben a filozófiában szerveződött meg a Századvég.
„Mi voltunk a legtapasztalatlanabbak, és mi voltunk a legradikálisabbak. Nem akartunk hallani hosszú átmenetekről, konszolidált reformokról, lassú reformokról” – fejtegette.
Mint felidézte, már a nyolcvanas években arra gondolt, hogy az orosz katonákat ki lehet űzni, és véget ér a „rövid XX. század”.
„Egy olyan átalakulás történik, amely nem rendeződik vissza, hanem egy új korszakot nyit meg. Nem tudhattuk biztosan, hogy ez így lesz, de annyit azért láttunk, hogy a szocialista világ erőtartalékai elfogytak, Lengyelországban is él az ellenállás, és a Szovjetunió peremállamai le fognak válni. Az meglepetés volt, hogy maga a Szovjetunió is össze fog omolni, de vivát Gorbacsov!” – folytatta.
Szerinte
azért volt elviselhetőbb élet a hetvenes, nyolcvanas évek, mert ’56 megtanította a kommunistáknak, hogy mit szabad és mit nem.
Hosszan sorolta ezt követően a személyiségeket, akik részesei voltak a Századvég hajnalának, kiemelve, hogy azokat az embereket szerették, akik akkor is politikusok voltak, amikor választási vereséget szenvedtek (Jacques Chirac, Helmuth Kohl).
Soros György – „az ördög”
És ezen a ponton szólt Soros Györgyről, mert „minden szertartáson el kell, hogy hangozzon az ördög is”.
„Az,
hogy a szovjetek és a kommunisták helyett ő akarja uralni Közép-Európát, azt akkor még nem tudhattuk”
– mondta. Tanulságos történetnek nevezte, hogy Soros Györgynek ma már látszik a terve, bedöntötte a fontot és migránsokat eresztett Európára.
Intellektuális támasz
Ezt követően visszatért a Századvég történetére, büszke arra, hogy leközölték a Molotov-Ribbentrop-paktumot, úgy véli, igazuk volt, és ezt a történelem mutatta meg.
„1993-ban még mindig fiatalok voltunk, de nem voltunk olyan amatőrök, mint 10 évvel korábban. Úgy éreztük, hamarosan komolyabb feladataink lesznek, olyan dolgok várnak ránk, amelyekre intellektuális támaszokra van szükség. Szép dolog az önbizalom, üzenem a fiataloknak, de a fiatalság nem ad választ minden kérdésre” – figyelmeztetett. „Fel kellett kötnünk a gatyánkat” – mondta.
Cikkünk frissül.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
