Orbán Viktor miniszterelnököt egy keddi tévéinterjújában a Donald Trump amerikai elnökkel folytatott múltheti tárgyalásáról, a magyarországi elnöki rendszer lehetőségéről, a gazdaság helyzetéről, Matolcsy György korábbi jegybankelnök működéséről, a lehetséges budapesti békecsúcsról, a kegyelmi ügy hatásairól, a Tisza Párt által kezelt adatok kiszivárgásáról és arról is beszélt, hogy miért nem vitázik Magyar Péterrel.
Az ATV-nek adott interjút Orbán Viktor miniszterelnök kedd délután.
Elsőként arról beszélt, hogy kényszerhelyzet miatt utazott stábjával és népes kíséretével Wizz Air-géppel, ezzel tudta ezt az utat ilyen feltételekkel megoldani, hazafelé EasyJettel utazott Manchesterbe, majd onnan RyanAirrel haza, miután megtekintette Szoboszlai Dominikékat (Liverpool) a Manchester City ellen. Amerikai fogadtatásán a kormányzati leállás miatt nem volt pompa.
Amerika és a hatalom
Ezt követően a tárgyalásai tartalmára is rátért. Elmondta, Donald Trump üzletember, nem is akármilyen, ennélfogva nem tudta előre Orbán Viktor, hogy előre van-e eredménye a tárgyalásoknak, és ha igen, milyen. Ettől függetlenül a magyar kormány delegációja komplett csomaggal érkezett Washingtonba, minden komoly ügyet asztalra kívánt tenni és le is zárni. Arról azért beszélt, hogy
„kigondolta”, Donald Trump mégis majd enged az orosz olajjal kapcsolatos amerikai szankciókkal kapcsolatban,
így megmenekül a magyarországi rezsicsökkentés is. A politika szerinte tehát tapasztalati műfaj, az a tudás számít, amit az ember átélt, „tudnod kell, kivel ravaszkodhatsz, ügyeskedhetsz, és azt, kivel nincs erre semmi esély. Itt ez utóbbi volt a helyzet” – ecsetelte Orbán Viktor, miért fogalmazott nála egyértelműen arról, mi forog kockán a szankciókkal. Trump elnöknél nem volt érdemes blöffölni, megvoltak a számai, ami az amerikai elnöknek is megvolt.
A szankciók alóli mentességgel kapcsolatban tisztázta: kezet fogtak arra, hogy amíg ez a két ember vezeti ezt a két országot, így lesz, ahogy most van, ha Magyarországon adott esetben változás lesz, akkor Magyar Péternek sok sikert kívánt.
Elmondta azt is, akkor kötött barátságot Donald Trumppal, amikor elvesztette az elnökválasztást, de már akkor is támogatta, amikor még először meg sem választották.
Ami a megállapodási csomagot illeti, szerinte mindegy, mit ír le az amerikai külügy, az számít, amit az amerikai elnök képvisel; Magyarország egyáltalán nem így működik, még ha
a 2010-es választás után „sok izgalmas megbeszélést” folytatott arról, hogy hogyan lehetne az állam az akkorinál hatékonyabb, „mi legyen a hatalmi rendszerrel”. Azt a kérdést tette fel, hogy átmenjenek-e valamiféle elnöki, kormányzói rendszerbe, mint Horthy Miklós idején,
de a hosszú beszélgetések után abban maradtak, hogy Magyarországnak „a parlamentáris rendszer passzol”.
Itt is érvényesül, hogy a politika tapasztalati műfaj, de ez iménti kérdést sem lehet soha lezártnak tekinteni, mindig fel kell tenni a kérdést, hogy mi a legjobb a magyaroknak.
Arról, hogy Amerikában most mit lehetett eladni, azt mondta, víztechnológiai kapacitásokat sikerült például, de egyébként Amerika sem csak eladni akar, venni is, de ettől függetlenül sosem szabad csak azért venni valamit, mert a másik el akarja adni, „mindig úgy kell venni, hogy jó legyen”, mondta.
Energia
Ezen a ponton tisztázta azt is, hogy Magyarország diverzifikálta energiaellátó-rendszerét, még ha nem is sikerült minden ország felé kábelt fektetni, Szlovéniával például befagyott a helyzet egy ottani referendum eredménye miatt.
Hangsúlyozta, az a technológia, ahogyan az amerikaiak őrzik a sugárzó fűtőelemet, jobb, mint ami jelenleg nekünk van, ezért vett Magyarország ilyen technológiát. Emellett egy másik megállapodás, hogy amerikai fűtőanyagot is veszünk az orosz és a francia mellé.
Emellett amerikai energiahordozót is vesz az ország, öt éven át egyenlő mértékben.
Orosz kérdés
Ezt követően arról is beszélt, hogy miként fordul a magyar politika anyahajója, szerinte attól még, mert nem látszanak folyamatok, attól még vannak: most érkezett egy jó ajánlat az Egyesült Államok részéről, kinyílt egy ablak. Ezzel egyidejűleg leszögezte, nem politikai kitettség van Moszkva, valamint Isztambul felé, hanem történelmi.
Elárulta, 2008-ig azt gondolta, van értelme annak, hogy a nyugati világ keleti irányba előrenyomuljon, hisz a nyugati világ eleve kelet felé haladt, a szocialista rendszerek mindenütt összeomlottak korábban.
Cikkünk frissül.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
