A parlamentben az azonnali kérdések között szó volt a koronavírustesztekről és tiszaújvárosi időközi országgyűlési választásról is.
Jobbik: milyen a félelmen és szegénységen vett győzelem íze?
Jakab Péter (Jobbik) azt mondta a miniszterelnöknek, egyetlen kérdése van hozzá: „milyen a félelmen és szegénységen vett győzelem íze?” A múlt vasárnapi borsodi időközi választáson ugyanis azt mondták neki a helyiek – folytatta a Jobbik frakcióvezetője -, hogy azért szavaznak a Fideszre, mert az egyetlen bevételi forrásuk a közmunka, és ha nem jó helyre húzzák az ikszet, a fideszes polgármester ezt is elveszi tőlük. Mások szerint „a keresztény-konzervatív uzsorás a fekete Audiból” kérte a Fideszre szavazást – tette hozzá. Jakab Péter szerint Orbán Viktor eddigi kormányzati teljesítménye: ellenségképgyártás, gyűlöletszítás, nemzetmegosztás, ellenséglejáratás, magyarok nyomorban tartása.
„Köszönjük a gratulációkat” – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök válaszában, hozzátéve:
„hallgatjuk önt, és nem tudjuk, hogy sírjunk vagy nevessünk”.
Sírni is volna ok – mondta -, mert ahogy Jakab Péter beszél a borsodi emberekről, több mint megalázó. „Azért vesztették el a választást, mert önök így beszélnek a borsodi emberekről, és pontosan azt gondolják róluk, amit most ön itt elmondott” – jelentette ki, szánalmasnak, nevetségesnek minősítve a frakcióvezető szavait. „Most, hogy így lebontották a kétharmadot, a Gyalog galopp Fekete lovagja jut eszembe. Egyezzünk ki döntetlenben” – mondta a kormányfő.
Jakab Péter viszonválaszában azt mondta, a miniszterelnök továbbra sem a nyugdíjakkal, a bérekkel, az egészségüggyel foglalkozik, hanem marad a gyűlölködés, a hazudozás. „Mi, ellenzékiek a hazugságra igazsággal válaszolunk, a gyűlöletre összefogással, a megosztásra egységgel” – fogalmazott, ellenzéki összefogást ígérve mind a 106 országgyűlési választókörzetben. Szavait úgy zárta, véget fognak vetni a „krumplikirályságnak”. Ezután elindult Orbán Viktor felé egy zsák krumplival – mondván, hogy a borsodiak ezt küldik neki -, a parlamenti közvetítésben ugyanakkor az volt látható, hogy több kormánypárti képviselő, mások mellett Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője és Balla György, a kormánypárt frakcióigazgatója igyekezett útját állni.
Jakab István levezető elnök figyelmeztette a Jobbik frakcióvezetőjét, és jelezte, hogy
megteszi a szükséges intézkedéseket.
Orbán Viktor viszonválaszában úgy fogalmazott: „remélem, a krumpliért fizettek, ha már a varrónőket elfelejtették kifizetni”. A miniszterelnök biztosította Szerencs választókörzetének összes lakóját, hogy ezután is számíthatnak a Fidesz-KDNP-re, és mindent megtesznek a térség felemeléséért. Végül azt mondta a Jobbiknak: „önök azt mondták, remélik, méltósággal veszítjük majd el a kétharmadot. Nem veszítettük el, azt viszont látom, hogy önök két dolgot nem tudnak, nyerni meg veszíteni”.
MSZP: miért nem mondják fel az EBRD-megállapodást?
Szakács László (MSZP) arról beszélt, hogy a koronavírus-járvány miatt tavasszal elrendelt hitelmoratórium mellett sokan követelték a végrehajtások, kilakoltatások felfüggesztését is. Szerinte ezt azért nem teszi meg a kormány, mert Orbán Viktor aláírt egy szerződést az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD), és ebben vállalta: nem hoznak olyan szabályokat, amelyek a Magyarországon működő bankok jövedelmezőségét negatívan befolyásolják, és nem hoznak a kilakoltatásokat akadályozó szabályokat. Miért nem mondja fel ezt a megállapodást? – kérdezte a kormányfőt.
Orbán Viktor miniszterelnök reagálásában azt javasolta az MSZP-s képviselőnek, tanulmányozza át újra a dokumentumot, már csak azért is, mert éppen néhány napja vetettek ki újabb bankadót, illetve emelték azt meg, és szedtek be 50 milliárd forintot válságkezelésre. Kiemelte, hogy a hitelmoratórium fennmarad: januártól a leginkább bajbajutottaknak továbbra is halasztási lehetőségük van. Szakács László valamiért elégedetlen a bankadóból befolyt 50 milliárd forinttal – fogalmazott a kormányfő, aki szerint ennek oka, hogy Szakács László a bankadóbevezetést nem szavazta meg.
Szakács László erre úgy reagált: a bankadót jövőre visszaadja a kormány. Az EBRD-megállapodást ismét a magyar családok érdekével ellentétesnek nevezte.
A kormányfő viszonválaszában közölte: november 15-étől újra kilakoltatási moratórium lesz egész télen. Azt is megjegyezte, Szakács László 2010 előtt megszavazta az ingatlanadót, a nyugdíjak csökkentését, illetve elvételét és a közszféra bérének csökkentését is.
DK: elkezdenek tesztelni vagy leállítják az országot?
Arató Gergely (DK) hangsúlyozta: a koronavírus-járvány elleni védekezés feltétele a tesztelés, mert enélkül járványt kezelni olyan, mint csukott szemmel autót vezetni. „Terjed a járvány, de a kormány nem tesztel” – jelentette ki, hozzátéve: szeptember óta csökken a tesztelések száma, egymillió lakosra naponta mintegy ezer teszt jut, míg Ausztriában ez a szám 1980. Álláspontja szerint Magyarországon háromszor annyit kellene tesztelni, mint most, hogy reális képhez jussanak, és hogy hatékonyan védekezhessenek. Elkezdenek tesztelni vagy leállítják az országot? – kérdezte.
Orbán Viktor miniszterelnök úgy reagált: koronavírus-megbetegedés miatt jelenleg 1896 embert kezelnek kórházban, közülük 188-at lélegeztetéssel. Közölte: eddig 904 306 PCR-tesztet végeztek ingyenesen, a járványügyi szakemberekkel pedig nyomon követik, milyen új tesztelési módszerek lelhetők fel a világban. Ezzel kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy az úgynevezett antigéntesztek a PCR-tesztekhez hasonló megbízhatósággal működnek, ezért az volt a szakemberek javaslata, hogy az antigéntesztelést is vezessék be, így ez is elindul, talán már kedden.
Arató Gergely örömét fejezte ki, hogy újfajta tesztelési módszert is bevezetnek, de sérelmezte, hogy a miniszterelnök arra nem adott választ, növelik-e a tesztek számát. Arra is választ várt, miért akadályozták meg a Nemzeti Választási Bizottságban azt a népszavazási kezdeményezést, amely arról szólt, hogy mindenki kérhessen ingyen tesztet.
A kormányfő úgy válaszolt: a tesztelés és annak mikéntje kifejezetten járványügyi szakmai kérdés, nem érdemes politikai kérdést csinálni belőle. A kormány mindent megtesz a lehető legjobb védekezésért – jelentette ki, hozzátéve:
az ellenzék nem becsüli meg az egészségügyi dolgozók munkáját, nem segíti az országot a védekezésben, de azt kérte, hogy legalább ne hátráltassa.
LMP: egyre nagyobb bajban vannak a közszolgáltatások
Keresztes László Lóránt (LMP) arról beszélt, hogy a közszolgáltatások egyre nagyobb bajban vannak, kormánypárti politikusok is elismerik, hogy nagy a gond. Az ország nem állhat le, mégis a bedőlés szélére kerülnek ezek az ágazatok – vélekedett.
Kiemelte: a vízügyi ágazatban sok cég csőd közeli helyzetben van, ezért érdemi tárgyalásokat kellene folytatni az érintettekkel, azonnali kormányzati cselekvésre van szükség.
A képviselő azt is megjegyezte: az ellenzék nem az egészségügyi védekezésben dolgozókat támadja.
Orbán Viktor miniszterelnök elmondta: Magyarországnak van egy folyamatosan aktualizált és bővített tízéves fejlesztési terve, és ebben a legfontosabb kérdések között van a vízellátás modernizációja, amelyet a következő években végrehajtanak. Ma az ország minden sarkában biztosított a vízellátás, és a következő években a teljes vízügyi hálózatot felújítják – jelentette ki. Hozzátette: folyamatosan egyeztetnek az önkormányzatokkal, és forrásokat biztosítanak a vízellátás biztonságára.
Közölte: amikor az ellenzék megkérdőjelezi annak a járványügyi döntésnek a helyességét, hogy miként tesztelnek, nem a kormányt támadja, hanem a járványügyi szakembereket és orvosokat, akik javaslatot tesznek a kormánynak, és ezzel politikai ügyet csinál a kérdésből.
Párbeszéd: elfogadja-e a kormány az orvosi kamara javaslatait?
Szabó Tímea (Párbeszéd) arról kérdezett, hogy elfogadja-e a kormány az orvosi kamara most benyújtott javaslatait és kapnak-e az ápolók 80 százalékos béremelést.
Úgy vélte, az orvosok béremeléséről elfogadott törvényben az átvezénylésről szóló rész és az, hogy nem vállalhatnak másodállást az orvosok, katasztrófát okozhat az egészségügyben.
Orbán Viktor miniszterelnök közölte: sok kérdést kell még szabályozni, ez érvényes az átvezénylésre is. Ugyanakkor ennek az eszköznek rendelkezésre kell állnia az egészségügyön belül. Jogi értelemben most nincs rendkívüli helyzet, de az átvezénylés elkerülhetetlenül szükséges, hogy megmentsék az emberek életét és ellátást biztosítsanak nekik – mondta.
Arról is beszélt, hogy bár a képviselő pártja az elmúlt évtizedekben nem volt kormányon, szövetségben áll olyanokkal, akik már voltak, és ma Magyarországon hatezerrel több orvos dolgozik, mint amikor ők kormányoztak.
Közölte:
nem tart tömeges orvoshiánytól, attól, hogy az orvosok ne tudnák elfogadni, amiben megállapodtak a kamarával.
A kormányfő kitért rá: a magyar egészségügy sikeresen védekezik. A WHO adatai szerint egymillió főre vetítve az elhunytak száma Magyarországon 117, ezzel komoly országokat előzünk meg, mert jó orvosaink és ápolóink vannak.
Megjegyezte: az ápolók ebben ciklusban 72 százalékos béremelést kapnak.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
