A határon túli magyarok számíthatnak ránk, lankadatlanul folytatjuk nemzetegyesítő munkánkat – jelentette ki hétfőn Orbán Viktor, miután az Országgyűlés ismét miniszterelnökké választotta.
Megkezdte ötödik – zsinórban a negyedik – miniszterelnöki mandátumát Orbán Viktor, miután az Országgyűlés hétfőn miniszterelnökké választotta, majd ezt követően letette a kormányfői esküt. A Fidesz elnökét – aki 2010 óta tölti be megszakítás nélkül a kormányfői tisztséget – 133 igen szavazattal, 27 nem ellenében választották meg a képviselők. Orbán Viktort 1998, 2010, 2014 és 2018 után most ötödször választottak kormányfővé.
A miniszterelnök az eskütétel utáni beszédében a 2020 és 2030 közötti évtizedről azt mondta, hogy a veszélyek, a bizonytalanság és a háborúk korszaka lesz. A kormányfő beszédében emlékeztetett: az évtized a koronavírus-járvánnyal kezdődött és háborúval folytatódott. A háború és a válaszként adott európai szankciós politika energiaválságot idézett elő, az energiaválság és az amerikai kamatemelések együtt elhozták a magas infláció korszakát, és mindez együtt el fogja hozni a recesszió, a gazdasági visszaesés időszakát, amikor a gazdasági teljesítmény csökkenése, stagnálása és csekély emelkedésének évei váltogatják majd egymást Európában, fejtette ki.
Úgy értékelt: kiújulhatnak fenyegető járványok, a gazdasági visszaesés mélyülhet, a gazdag országok felé „tektonikus erővel” felerősödik a migráció, mindennek tetejébe pedig egy elhúzódó és világméretű kiterjedéssel fenyegető, valóságos háború zajlik a keleti szomszédunk földjén. Orbán Viktor az ukrán-orosz háborúról úgy fogalmazott: Európának ma semmilyen eszköze nincs a szomszédjában zajló konfliktus kezelésére. A kormányfő úgy látja, a kontinens vezetői meg vannak győződve, hogy a szankciókkal térdre lehet kényszeríteni Oroszországot. Ez szerinte papíron lehetséges, számos „papírpolitikus” lebegtet is valamiféle elméleti bizonyítékokat, de ő akárhogy is próbál visszaemlékezni, nem jut eszébe olyan kontinentális zárlat, ami eredményes lett volna. Olyat viszont már látott, hogy az bukott bele, aki kitalálta. „Magyarország az európai egység érdekében nem akadályozza meg a szankciókat, amíg azok nem lépik át a magyar gazdaság önvédelmének vörös vonalát, vagyis nem veszélyeztetik Magyarország energiabiztonságát” – hangsúlyozta.
Orbán Viktor leszögezte: nem szabad engedni a kísértésnek, hogy a NATO tagállamainak területén kívül hajtson végre támadó katonai akciókat, védelmi szövetségből nem szabad háborús katonai szövetséggé alakulnia. Hozzátette: aki fegyvert szállít, fél lábbal benne van a háborúban, Magyarország viszont azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat akar. Kijelentette: Ukrajna megtámadott ország, Oroszország a támadó. Ezért támogatják Ukrajnát, és félreteszik a tényt, hogy korábban a kárpátaljai magyarok milyen sérelmeket szenvedtek el, mint ahogy azt is, hogy Ukrajna elnöke és kormánya nyíltan beavatkozott a magyar választásba, és az ellenzéket támogatta. „Ukrajna számíthat a magyarok segítségére” – hangoztatta. A miniszterelnök a határon túli magyar közösségek kapcsán arról beszélt: látja az újjéledő nemzeti összetartozás fizikai és szellemi nyomait. „Mindez erősíti az anyaországot és az egyetemes magyarságot. Folytatjuk a nemzetegyesítő munkánkat” – mondta Orbán Viktor. A szomszédoknak azt üzente: a magyarok a barátaik, és rendületlenül hisznek a Kárpát-medence népeinek közös jövőjében.
MTI
Fotó: MTI, Máthé Zoltán
The post Orbán az újraválasztását követően: folytatjuk a nemzetegyesítő munkát appeared first on Külhoni Magyarok.
Forrás:kulhonimagyarok.hu
Tovább a cikkre »
