A magyar miniszterelnök szerint a történelmünk során sok-sok negatívumot tapasztaltunk, sokat veszítettünk, de végül – ahogy a matematika is diktálja – mégis a sok negatív kiadott egy pozitívot.
A matematika egyik tétele szerint két negatív szám szorzata mindig pozitív – mondta Orbán Viktor ünnepi beszédében, majd hozzátette, nehezen érthető igazság ez. Amennyiben ezt lefordítjuk a történelem nyelvére, hirtelen kirajzolódik előttünk a magyar história alapvonala. Szinte minden forradalmunk és szabadságharcunk vereséggel zárult, azonban ebből a sok negatívból végül pozitív eredmény lett – hangsúlyozta a miniszterelnök. Hozzáfűzte: megmaradás, haza és szabadság. Igazi misztérium ez, amelyet minden nemzeti ünnepünkön felidézünk.
1955-ben a szovjet csapatok kivonultak Ausztriából. Akkor már tíz éve éltünk szovjet megszállás alatt, Magyarországon a megfélemlítés, az önkény, a deportálások, a szovjet világok logikája szabta meg életünk rendjét – fejtette ki Orbán. Akkor mindenki érezte, hogy ha ez így megy tovább, a kommunista barbárság nyomása alatt szétesik a magyar keresztény kultúra, amelyet ezer év alatt teremtettek az egymást követő nemzedékek – fogalmazott.
A baj végzetesnek tűnt, fél év alatt ugyanis kétszer is elveszítettük Magyarország területének kétharmadát, és ezzel együtt az ott élő magyarok millióit – emelte ki a miniszterelnök.
A magyar nem szerencsejátékos fajta – fogalmazott. Nem hazardírozik hazájával, nem bocsátkozik kétes kimenetelű kalandokba, ha kell, remény nélkül is tud harcolni, de jobban szereti, ha a hősiesség, és a józan ész is az ő oldalán áll – jegyezte meg Orbán.
A kormányfő szerint az 1956-os szabadságharcosok ésszerű döntést hoztak: a szovjetek kivonultak Ausztriából, a "magyar" kommunisták egymást "bicskázták", a szabad nyugati világ pedig buzdította a magyarokat, és segítséget ígért. "Egyik oldalon a biztos enyészet reménytelensége, a másik oldalon a többé vissza nem térő, utolsó lehetőség. Meg kellett próbálni, és meg is próbálták. Úgy, ahogy azt csak mi, magyarok tudjuk. Halált megvető bátorsággal, rossz vitáinkat magunk mögé hajítva, teljes egységben és tiszta szívvel" – mondta.
Hozzátette: olyan egységben, ahogy a hont foglaltuk, olyan halált megvető bátorsággal, mint Nándorfehérvárnál és olyan tiszta szívvel, mint 1848 márciusában. Dicsőség a hősöknek! – hangsúlyozta.
A miniszterelnök elmondta, minden évben egyre távolodunk 1956-tól és egyre kevesebben vannak azok, akik részesei vagy tanúi voltak azoknak a napoknak. Sokaktól, akikkel tavaly még együtt emlékezhettünk el kellett már azóta búcsúzni. A pesti srácokból nagypapák lettek, az Üllői úti facsemeték már derék vastagságúvá nőttek.
Amíg magyarok élnek a Földön, minden évben megemlékezünk 1956-ról és a hősökről – jegyezte meg a kormányfő.
Orbán Viktor emlékeztetett: jól mondta Faludy György, hogy 1956 nekünk nem emlék és nem történelem, hanem a szívünk és a gerincünk. Magyarország 1956 után még 34 évig kommunista diktatúra volt. Nem volt olyan rég, emlékszünk még: bedeszkázott égbolt, rossz alkuk, alakoskodás, rejtőzködés, lapos félrenézések, bezárt szívek és bizalmatlanság. A diktatúrák rideg mindennapjai általában visszanyesik az emberik méltóságot és még bukásuk után is üresség, megcsappant életerő és kisszerűség szokott maradni – mondta a kormányfő, majd hozzátette: ettől menekültünk meg mi, magyarok, ettől mentettek meg bennünket az ’56-os szabadságharcok.
Kiemelte: mi nem az emberi gyengeséget, a meghasonlást, hanem a bátorságot, a hősiességet és a nagyság példáját kaptuk útravalónak. Csak így lehetett, hogy mi, magyarok még a kommunista elnyomás alatt is büszkék lehessünk hazánkra.
A miniszterelnök kiemelte: mi tudunk a legjobban keseregni, mi tudunk a legszebben panaszkodni és a legőszintébben elsiratni magunkat. A teljes reménytelenség és kilátástalanság megéneklésének nagy mesterei vagyunk, hiszen még himnuszunk is azt mondja: "S ah, szabadság nem virul a holtnak véréből".
Most mégis itt állunk 1100 évvel a honfoglalás, ezer évvel a keresztény magyar államalapítás után, Európa egyik legrégebbi nemzeteként, túlélve megszállókat és megszállásokat – emelte ki a kormányfő. A több éves megszállások után is mégis megmaradtunk egy nemzetként, hát mi ez, ha nem egy igazi, tőről metszett sikertörténet? – fogalmazott, majd hozzátette: ez a magyar történelem matematikája. A sok-sok mínusz kiadott egy pluszt.
A kormányfő kiemelte: a nemzetek tisztelték egymás jogait, védték polgáraik érdekeit, jól tudtak együttműködni, és közösen részesültek a béke, a gyarapodás és a biztonság áldásaiban. Európa más, mint a többi kontinens, Európa a nemzetek hazája, és nem olvasztótégely – jelentette ki Orbán Viktor.
Európa nagyságát, erejét és dicsőségét az egymással egyszerre versenyző és együttműködő nemzetállamok adták – fogalmazott Orbán Viktor.
Hangsúlyozta: Európát nem az öntudatos nemzetek, hanem a birodalomépítési kísérletek vitték tévutakra. A birodalomépítési kísérletek és kísérletezők felelősek a huszadik századi szörnyű háborúkért, a tengernyi szenvedésért és a virágzó Európa többszöri feldúlásáért is – emlékeztetett, majd hozzátette: mi, magyarok szenvedtünk már eleget a birodalmaktól.
(Híradó nyomán)
Kapcsolódók Faludyhoz:
– A kutyának sem kellett a Prohászka-szobrot felrobbantó zsidó Kossuth-díja
– "Mindig odaállt, ahol a világ bejött a kulcslyukon" – Egyszerű sorok Faludy György születésnapjára
– "Pácolt nyolc pudvás múmia" – egyszerű sorok Faludy György születésnapjára (2. rész)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
