Az árstopok betöltötték szerepüket, de ezek átmeneti nehézségek kezelésére valók, most már egyre drágább a fenntartásuk – mondta el a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában. A hírt a rádió ezzel a címmel közölte: Nagy Márton: Egyre drágábbak az ársapkák, ezért előbb-utóbb ki kell vezetni őket.
Nagy Márton az ársapkákkal kapcsolatban úgy fogalmazott: azért léptették őket életbe, mert ársokk érte a gazdaságot. Ez azonban a háborúval egyre nagyobb lett. Az intézkedés jó volt, amíg átmeneti volt a helyzet, de ha állandóvá válik, akkor nem fenntarthatók az ársapkák. Személy szerint azt gondolja, hogy betöltötték a szerepüket, de mivel az energiaválság még tart, és az árak egyre emelkednek. Az infláció még nem tetőzött, és nem is látni az emelkedés végét.
Az infláció és a fenntarthatóság oldaláról kell mérlegelni az intézkedések fenntarthatóságát, illetve azt is figyelni kell, hogy a megfelelő mennyiségű import is beérkezzen az országba – mondta a tárcavezető az ársapkákkal és konkrétan az üzemanyagárak maximalizálásával kapcsolatban.
A finomítói kapacitások kapcsán kifejtette: nyersanyagot be tudunk hozni, de kérdés, hogy azt tudjuk-e finomítani. "A pozsonyi finomító visszaállt a munkába, Százhalombatta is vissza fog várhatóan – ám a megugró kereslet és az európai gázolajhiány miatt a probléma (hiány) tartósabb lesz, mint gondoltuk" – fejtette ki.
2021-ben egyébként az ország nettó energiaimportja a GDP 4 százaléka volt, 2022-ben viszont akár 8-10 százalék is lehet, ami több milliárd eurós plusz tételt jelent. Ezt az arányt csak a fogyasztáscsökkenés mérsékelheti.
Más ársapkákat sem akar
Nagy Márton problémásnak látja az Ursula von der Leyen által említett uniós energiaár-szabályozó lépéseket is. A részleteket még nem ismerik (szeptember 9-én ülnek össze az uniós energiaügyi miniszterek, addigra remélnek további információkat).
Az eddigi hírek alapján a tárcavezető kritikusan fogalmazott. Az áramárak minden uniós országban eltérőek, ott nincs olyan egységes irányadó ár, mint a gáznál a holland TTF-tőzsde árai. Erre a "sokféleségre" ársapkát tenni nem tűnik túl jó ötletnek – mondta. Jobb lenne az áram és a gáz árát elválasztani.
"Az áramot 30 százalékban gázerőművekben állítják elő, de 70 százalékban más erőművekben, és azok jóval költséghatékonyabbak. Ott 30-60 euró/megawatt áron lehet áramot előállítani, miközben több mint tízszerese az áramár. Ha az önköltségre rá lehetne tenni egy marzsot, az sokkal hatékonyabb lenne, mint az árra sapkát tenni."
A földgázárral kapcsolatos uniós ársapkás "ötletre" azt mondta Nagy Márton, hogy ez szerintük nincs jól átgondolva.
"A tőzsdei ár maximalizálása nem tűnik jó megoldásnak. Az EU gázfogyasztásának 80 százalékát fedezi importból, főleg orosz forrásból, de ha az unió által megszabott árakat az oroszok nem fogják bevállalni, mondhatják, hogy ilyen áron nem szállítanak, az pedig egy indirekt gázembargó lenne. Ezt nem szabad megengedni."
Kijelentette: már az olajembargó is vörös posztó volt, de ott találtak egy kompromisszumot. Ám a gázembargó egy hidrogénbomba, ezért semmilyen lépést nem szabad hozni, ami ahhoz vezet. "Ezért lenne jó látni, hogy az EU milyen mechanizmussal szeretné működtetni a gázársapkát, nehogy a fenti indirekt gázembargóvá váljon."
"A dollár erősödése gyengíti a forintot"
A forint árfolyamával kapcsolatban azt mondta: a dollár erősödése gyengíti a forintot, míg az MNB kamatemelési folyamata kedvezően hat az árfolyamra. Az energiaárak mozgása is befolyásolja az árfolyamot, és ez valószínűleg így is marad még a továbbiakban is. Most éppen az energiaárak (főként a gázé) utóbbi napokban megfigyelt csökkenése segített a forintot a 400-as szint közelébe erősíteni.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
