Opel Grandland 1.2 Turbo GS Line: Felfrissülve, megújulva – Képgalériával

Opel Grandland 1.2 Turbo GS Line: Felfrissülve, megújulva – Képgalériával

A 2021/2022-es évek fordulóján átfogó modellfelújítási offenzívába kezdett az Opel. Ennek leglátványosabb hozadéka a 6. generációs Astra, de kitüntetett figyelmet érdemel a legnagyobb szabadidő-autójuk megújulása is. Annál is inkább, hogy sokan a Grandland frissített verzióját is simán generációváltásnak nézhetnék, annyi külső, belső és műszaki újítást vonultat fel az elődhöz képest. Az autót GS Line szereltségben, az egyetlen választható benzinmotorral és nyolcfokozatú automata váltóval kaptuk meg tesztelésre.

Alaktan 

Elöl már az Opel új családegyesítő, Supervizor nevű maszkját látjuk az autón. Ennek fő ismérve a márkaemblémát is magában foglaló homogén, zongoralakkos fekete felület, két oldalán az L alakú menetfényekkel és a fényszórókkal; ezek opcióként, vagy magasabb szereltségben mátrix technológiát használó IntelliLux kivitelűek is lehetnek, 84-84 fénydiódával. Egy szinttel lejjebb impozáns látványt nyújtanak a kamu fékhűtő rácsokat övező műanyag keretek, betetézve az új maszk attraktivitását. Ami pedig a farrészt illeti, az alapkialakítás a lámpák szabásával együtt változatlan, viszont a GRANDLAND felirat – tesztautónkon fekete betűkkel – mutatósan széthúzott, központi kialakításúvá változott a lámpatestek között. Ja, és eltűnt mögüle az eddigi X, amely egyrészt rontotta volna a szimmetriát, másrészt tévesen az összkerékhajtásra lehetne következtetni belőle. A felirat fekete színén kívül a GS Line változat megkülönböztető jegye még az ugyancsak fekete tető, amely hatásosan kiemeli a C-oszlop színre fújt cápauszonyát. Némi kritika gyanánt pedig csak annyi, hogy ezen – mármint a tetőn – még elmegy a csillogó zongoralakk. Talán még a küszöbökön is. Az autók egyik legsérülékenyebb részén, a hátsó lökhárítón viszont nem tartom túl szerencsés dizájnelemnek… 

A beltérben

…szintén csaknem generációváltásnyi a különbség az elődhöz képest. A korábbi műszerfal teljes egészében ment a kukába, helyette az új Astráét látjuk magunk előtt. Tehát: a Pure Panel elnevezésű kettős kijelzőt, amely a digitális műszeregységből és a központi monitorból áll. Tény viszont, hogy az előző kissé puritán, legalábbis ami a látványt illeti. E téren messze nem használja ki a digitális technika nyújtotta lehetőségeket, bár az alapfunkciók (navigáció, a fedélzeti számítógép adatai vezetéstámogató rendszerek) természetesen lehívhatók rajta. A 10 hüvelykes központi képernyőről is nagyjából ugyanez mondható el: a tolatókamera képét például igen gyenge felbontásban közvetíti. Lehetővé teszi viszont a Bluetooth és a wifi-kapcsolódást, vagy a vezetéstámogató rendszerek gyors és egyszerű aktiválását. Nagy pozitívum a klasszikus, forgótárcsás-nyomógombos klímapanel, plusz a rádió/tempomat egyszerű vezérlése a volánon elhelyezett nyomógombokkal. Ami pedig a hely- és térkínálatot illeti: hátul megmaradt a tisztességes élettér, ráadásul az ott ülők lába simán befér az elülső ülések alá. Magától értetődő a kihajtható középső kartámla, két pohártartóval, de egy USB töltőcsatlakozó is az ott ülők rendelkezésére áll. A koffer alapon több mint fél köbméteres, maximuma pedig az 1,6 köbmétert is meghaladja, de egy fenékküszöb némileg rontja a kihasználhatóságát. Ezen némileg javít a variálhatóság, amit a 2:3 arányban dönthető üléstámlák tesznek lehetővé. 

Az országúton

A frissített Grandland 1,2 literes benzines, vagy 1,5-ös, szintén turbós dízelmotorral kapható. Teljesítményük egyaránt 130 lóerő, a nyomatéktöbblet +70 Nm a dízel javára. Tesztautónkban a háromhengeres benzines dolgozott – nyolcgangos automata váltóval kombinálva, de ugyanez a motor hatfokozatú kézivel is kérhető. Az automata nem a kategória csúcsszínvonalát képviseli, de a manuálissal szembeni 2000 eurós ártöbbletét sokkal komfortosabb vezetéssel hálálja meg, és fogyasztásban is mindössze +0,2 l a gyári adatok szerinti többlet. Ezek – mármint a gyári adatok – egyébként, WLTP-módszer ide vagy amoda, esetleg a létező legsterilebb vezetéssel hozhatók össze, reális használattal nem igazán. Ott jó, ha a legszűkebben beférünk 8 liter alá. A „szabadidős” tulajdonságokról pedig csak annyit, hogy bár a Grandland csupán az 50 990 euróról induló konnektoros hibrid változatban kapható összkerékhajtással, könnyebb terepen a tesztelt 4×2-es verzió is tisztességes mozgásteret biztosít számára. Garancia erre egyrészt a 188 mm-es hasmagasság, másrészt a négypozíciós menetmód-választó (az ECO rezsimen kívül homok/sár/hó választási lehetőségekkel). Egy szó mint száz: az új Opel Grandland minden szempontból felsorakozott a középkategóriás szabadidő-autók élvonalába. Ez még az említett apróbb fogyatékosságai ellenére is egyértelműen elmondható.

ADATLAP

Hengerűrtartalom: 1199 cm3

Teljesítmény: 96 kW (130 LE) @5500, nyomaték: 230 Nm@1750

Hírdetés

Sebességváltó: nyolcfokozatú automata

Legnagyobb sebesség: 188 km/óra

Gyorsulás 0–100 km/óra: 10,3 s

Gyári átlagfogyasztás: 6,1–7,3 l/100 km, tesztfogyasztás: 8 l/100 km

CO2-kibocsátás: 137–166 g/km

H/Sz/M: 4477x1906x1630 mm

Csomagtér: 518–1652 l

Üzemanyagtartály: 53 l

A modellcsalád induló ára: 29 890 €, a tesztelt típus induló ára: 35 090 €


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »