Az emberjogi szervezet #tudjmegtöbbet címmel infókampányt indított az október 2-i országos kvótaellenes népszavazás előtt. Nem akarják megmondani, hogy ki, hogyan döntsön, nem a népszavazás ellen kampányolnak. Az Amnesty International Magyarország igazgatójának, Jeney Orsolyának az állítása szerint az a céljuk, hogy „objektív és pontos” tájékoztatást adjanak a referendum témájában. A szervezet szerint a menekültkérdéssel kapcsolatban sok „elferdített” információ került ki a közvélemény számára, illetve maga a népszavazási kérdés is „félrevezető lehet”. Úgy vélik, hogy a menekültválság megoldására átfogó uniós reformra van szükség, biztonságos és legális menekültutakat szeretnének, amelyek a menekültek és a helyben élők jogait is biztosítanák. Interjú.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Helsinki Bizottság is érvénytelen szavazásra buzdít az október 2-i úgynevezett kvótaellenes referendumon. Az Amnesty International Magyarország pedig egy hónappal a népszavazás előtt bejelentette, hogy egy infókampányt indít a témában. Az Amnesty is érvénytelen szavazásra buzdítja az embereket?
Semmire nem buzdítjuk az embereket, mi nem szeretnénk megmondani, hogy ki mit csináljon. Nem ez a szakterületünk. Azért indítottuk a #tudjmegtöbbet infókampányunkat, mert úgy érezzük, fontos, hogy az embereknek objektív és pontos forrása is lehessen a népszavazásról. Olyan anyagokat teszünk közzé és olyan programokat szervezünk, ahol forrásokra hivatkozva utána lehet járni – politikamentesen és objektíven – annak, hogy milyen témákat is érint a népszavazás.
De ha jól értem a kampányuk célját, akkor nem értenek egyet a kormány népszavazási kezdeményezésével…
Nincs ilyen véleményünk, mi ezt nem kommentáltuk.
Mit kell még többet megtudnia az embereknek a népszavazásról?
Egy népszavazás esetében – amely gyakran esik politikai pártok áldozatává, pedig a demokrácia egyik legfontosabb intézménye – szükségesnek tartjuk, hogy az embereknek pontos utánanézési lehetősége is legyen. Sok esetben ugyanis azt érezzük, hogy egyes definíciókat rosszul használnak, bizonyos dolgokat elferdítenek, vagy idegenellenesen tüntetnek fel, ezért fontosnak tartjuk emberi jogi szempontból elmagyarázni – kihasználva függetlenségünket és politikamentességünket -, hogy pl. létezik-e olyan fogalom, hogy betelepítés. Egyáltalán van-e szó betelepítésről, vagy csak menekültügyi kérelmek áthelyezéséről. Azt a lehetőséget szeretnénk megadni az embereknek, hogy független, objektív és pontos, politikától mentes tájékozódási felületük legyen egy hónapig.
A népszavazásról és a bevándorlásról több tájékoztató anyagot küldött ki, illetve óriás plakátkampányt is indított a kormány. Az Amnesty szerint téves tájékoztatást kapnak az emberek, a kormány hazudik?
Bizonyos információk, amelyek kikerülnek, illetve maga a népszavazási kérdés is félrevezető lehet.
Konkretizáljunk. Mi az, ami félrevezető a népszavazási kampányban és kérdésben?
A népszavazás kérdésében szerepel a betelepítés szó, amely valójában nem létezik jogilag. De nincs is arról szó, hogy Magyarországra embereket akarnának betelepíteni, vagy arról, amit szerintünk az embereknek sugallnak, hogy ez akaratuk ellenére történne meg, majd a betelepítetteknek örökre itt kellene élniük. Erről szó sincs. Jelenleg, amiről európai szinten szó van, az egy olyan közös megoldási javaslat, amelyből Magyarország is, mint az Európai Unió tagja, kivenné a részét, és menekültügyi kérelmek lefolytatását venné át, majd ezekről a magyar törvények alapján megállapítaná, hogy jogosultak-e menekültstátuszra vagy nem. Ha igen, abban az esetben maradhatnának a menekültkérelemért folyamodott emberek Magyarországon. De szó sincs embertömegek áttelepítéséről.
A kormány kommunikációja arról szól, hogy a népszavazás eredményével egy ütőkártya, egy aduász kerülhetne a kezébe Brüsszellel szemben, ha a jövőben kötelező betelepítési kvótáról döntenének.
Ezt a kormánytól kell megkérdezni, nem tőlünk.
Nem kérdezem, csak mondom, mert a népszavazási kérdés egy jövőbeni döntésre utalhat.
Mi emberi jogi kérdésekkel foglalkozunk. A népszavazás kezdeményezése egy másfél évig tartó idegenellenes kampányidőszakban jelent meg. Úgy érezzük, hogy a menekültellenes hangulat sérti a menekültek jogait, illetve Magyarországnak nagyon sok olyan intézkedése volt az elmúlt másfél évben, amelyek a nemzetközi jogba ütköznek. Erre mindig fel is hívtuk a magyar kormány figyelmét.
Milyen intézkedésekre gondol?
A menekültügyi törvények módosításai az elmúlt másfél évben alapvetően korlátozzák a menekültek jogát Magyarország területének a hozzáféréséhez. A tranzitzónákban nem lehet beadni a menekültkérelmeket. Csak azt bírálják el, hogy beadhatják-e, vagy nem. És ugye mivel általában a menekültek Szerbia felől érkeznek – amire biztonságos harmadik országként szokás hivatkozni – nem adhatják be a kérelmüket. Tehát önmagában nem a kerítéssel van a baj, hanem azzal, hogy nem tudnak menekültstátuszért folyamodni az ideérkezők.
Nocsak, a kerítéssel amúgy nem lenne baj?
Sosem mondtuk azt, hogy a kerítéssel önmagában baj volna. Akkor van baj a kerítéssel, hogy ha azon nincsenek olyan pontok, amelyeken keresztül Magyarország területéhez hozzá lehetne férni. Ez egy jogi kifejezés. Leegyszerűsítve azt jelenti, ha a kerítésnél x időközönként lehetőség lenne arra, hogy „Jó napot, akkor én itt szeretném beadni a papírjaimat”, akkor rendben lenne. A tranzitzónák hiába vannak így feltüntetve, valójában erre ott nincs lehetősége a menekülteknek. De az is probléma, hogy Magyarország bünteti a kerítésen szabálytalanul átjutó embereket, pedig ezt az 1951-es Genfi Egyezmény nem engedi abban az esetben, ha menedékkérőről van szó.
Illegális határátlépőkről van szó, akik megtehetnék, hogy a legális határátkelőhelyeken próbálnak átkelni.
Határt nem lehet illegálisan átlépni, csak szabálytalanul. Ebben az esetben egy menedékkérőt a Genfi Egyezmény szerint – amelyhez Magyarország is csatlakozott – nem lehet azért megbüntetni, mert nem tud hivatalos papírokkal határt átlépni.
De most itt egy extrém helyzetről beszélünk, amikor tömegével érkeznek…
Mi az, hogy extrém?
Az az extrém, hogy ezrével próbálnak meg ellenőrizetlenül Európába bejutni, és nem lehet őket szűrni.
Nem igaz, hogy nem lehet őket szűrni, ez csak akarat kérdése. Kétségtelen, hogy soha nem látott nehézség van világszerte menekültkérdésben. Soha nem látott számú menekült van a világon, ez mindenképpen egy kihívást jelentő helyzet. Éppen ezért mondja évek óta azt az Amnesty International, hogy az egyik leggazdagabb és legfejlettebb régiónak számító Európai Uniónak egységesen kellene valamilyen megoldást találnia. A tagállamoknak közösen kellene felelősséget vállalnia. Az nem megoldás, hogy ha csak egy-két országra hárítjuk ezt. Tavaly szeptemberben egy átmeneti intézkedésként javasolt kvótáról döntöttek a menekültválságban leginkább érintett Görögország, Olaszország és Magyarország megsegítésére. Magyarországról 54 ezer embert vettek volna át, ebből esett vissza 1294 kérelem lefolytatása, de a magyar kormány nemet mondott. Ez az a kvóta, amiről sokáig azt lehetett hinni, hogy a népszavazás kérdése erről szól, de ezt maga az igazságügyi miniszter cáfolta. Éppen ezért, jelenleg egy nem létező, esetleges jövőbeni intézkedésre vonatkozik a kérdés.
De ezt nem is tagadja a kormány, az előbb pont erről beszéltem, amikor az ütőkártyát és az aduászt említettem. Mindenesetre összegezve, ha jól értem, az Amnestynek önmagában nincs baja a kerítéssel, hanem inkább a tranzitzónákkal, továbbá elindított egy népszavazás-ellenesnek tűnő felvilágosító kampányt.
Nem! Az ellenességet esetleg csak bele lehet gondolni vagy hallani. De a kampányunkat mellette is lehet érteni, hiszen az emberek nem tudnak politikamentesen tájékozódni egy olyan ügyben, amely politikamentes kellene, hogy legyen. Az Amnesty egy kampányszervezet, 55 éve kampányolunk különböző ügyekben. Kitűzünk egy célt, és mindig mindent addig csinálunk, amíg azt el nem érjük.
És mit akar elérni a bevándorlással kapcsolatban az Amnesty?
Ne keverjük össze a szavakat. A bevándorlás és a menekültválság nem ugyanaz. A menekültválsággal kapcsolatban azt gondoljuk, hogy egy olyan átfogó reformra van szükség, amely alapján nem csak a menekültkérők, hanem a helyben élő emberek jogai is érvényesülnek, és sokkal biztosítottabbak lennének. Biztonságos és legális menekültutak létrehozását szeretnénk elérni. Amikor én el akarok utazni Amerikába, akkor ki kell töltenem a vízumot, hogy dolgozni vagy tanulni megyek oda. Menekültként nem lehet legálisan érkezni. Nem lehet, hogy Szíriában felülök a repülőgépre, mert azt mondom, hogy én menekült vagyok. Ha biztonságos és legális menekültutak lennének, akkor sokkal jobban lehetne szűrni, hogy kik érkeznek, sokkal jobban lehetne lefolytatni a menekültügyi eljárásokat, arról nem beszélve, hogy nagyobb biztonságban lehetne tudni, mind a menedékkérőket – akik valóban jogosultak erre, akik nem jogosultak, azoknak senki nem propagálja, hogy jöhetnek -, mind pedig a helyi lakosokat, hiszen akkor a terrorizmustól sem kellene félniük.
Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter júniusban felvetette, hogy Ausztrália mintaként szolgálhatna az Európai Uniónak, és a migránsokat egy szigeten kellene elhelyezni a menedékkérelmük elbírálásáig. Egy ilyen javaslat elfogadható alternatíva lenne az Amnesty számára?
Nincs erről kialakult álláspontunk.
Csak mert arról beszélgettünk, hogy biztosítani kell a menekültek jogát a kérelmük megfelelő körülmények közötti leadásához…
Illetve arról, hogy biztosítani kell a helyben élők jogát ahhoz, hogy ne kerülhessenek olyan emberek ide, akik nem jogosultak a menekültstátuszra, mert mondjuk, csak gazdasági okokból érkeznek. Azt utána egy állam eldöntheti, hogy akarja-e azt az agysebészt és kétkezi munkást, vagy nem.
Az osztrák külügyminiszter javaslata kapcsán akkor nem foglal állást az Amnesty?
Nem. De azt hozzátenném, hogy az ausztrálok által Nauru szigetén működtetett menekülttáborban 21 négyzetkilométeren tartanak több ezer embert. Ausztrália így próbál szégyenteljesen megmenekülni a menekültektől. Naurun – a gyerekeket is beleértve – minden második ember megpróbált már öngyilkos lenni.
Beszéljünk arról, hogy mit történt eddig és mi várható még az Amnesty International #tudjmegtöbbet infókampányában?
Egy blogsorozattal készülünk, amelynek segítségével – hivatkozásokkal alátámasztva – meg lehet érteni, hogy mi is az a kvóta, illetve ki, hol és mikor miről határozott, van-e jogilag olyan, hogy bevándorló, vagy nincs, kikről van szó, milyen tévhitek vannak és ezzel szemben mik a tények. „Mi lenne ha…” címmel szervezünk emberjogi oktatási órát, ahol azt mutatjuk majd be, hogy mi a különbség egy nem menekült és egy nem menekült között. Lesz LiveChat-ünk, amelyen keresztül megpróbálunk a népszavazással kapcsolatban emberjogi értelemben élőben válaszolni. Szeptember 15-én kiállításunk lesz a határ lezárásának és a Keleti Pályaudvaron történtek egy éves évfordulója alkalmából, részt veszünk az ARC plakátkiállításon. Szeptember 27-én egy részletes jelentést fogunk megjelentetni a tranzitzónák helyzetéről. A jelentés a menekültek, menedékkérők helyzetét vizsgálja Szerbiában, Magyarországon és Ausztriában. Nagyon sok olyan ember hálás a kampányunkért, akikről sose gondoltuk volna, hogy érdeklődnek. Nagyon sok embertől kaptunk olyan visszajelzést, hogy végre valahol objektíven tájékozódhatnak. Mi nem mondjuk meg, hogy mit gondoljon, csak odatesszük azt, amit mi emberjogi szempontból szükségesnek tartunk odatenni. Aztán mindenki döntse el, hogy mit szeretne.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
