Önkényes határon túli támogatások: aki bejutott Orbánhoz és meggyőzte, kapott pénzt Lajos P. János2026. 07. 14., k – 16:35
Teljesen megváltozott az elmúlt 16 évben a magyar kormány által a határon túlra folyósított támogatások rendszere. Jelentősen nőtt az összeg, és egyre több szereplő kapcsolódott be az elosztásba, miközben változott a támogatottak köre is. Az azonban elmondható, hogy a Orbán Viktornak jelentős szerepe volt benne.
Kiss Tamás erdélyi szociológus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa és az Egyenlő Erdélyért Mozgalom egyik alapítója társaival évekig tanulmányozta a határon túlra irányuló magyarországi támogatásokat, és az Átlátszó Airday podcast közvetítésével részletesen bemutatta elemzései eredményét.
A kutató lapunknak is beszélt a magyarországi támogatási struktúra átalakulásáról, ami mögött szerinte – mint a legtöbb magyarországi kormányzati átalakulás mögött – Orbán Viktort kell keresni. Szerinte ugyanis Orbán a kormányzat minden területén „versenyeztette” a Fidesz egyes politikusait.
„Ez egy általános szabály volt, nem adott teljes befolyást valakinek egy adott terület fölött, hanem versenyeztette a különböző szereplőket. Így például a nagypolitikában Lázár Jánost és Szijjártó Pétert, ez alól nem kivétel a határon túli támogatási politika sem”
– mondta lapunknak Kiss.
A határon túli politikában olyan szereplők „versenyeztek” Orbán jóindulatáért, mint Semjén Zsolt, vagy korábban Balog Zoltán, de Lázár János is érdeklődött a határon túli ügyek iránt, az utóbbi években pedig Szijjártó Péter külügyminiszter.
„Ahogy ezeknek a szereplőknek a súlya változott, csökkent vagy növekedett a rendszeren belül, úgy alakult át magának a támogatáspolitikának a struktúrája is a támogatói oldalról”
– magyarázta Kiss.
Bugár Béla és Kelemen Hunor
A támogatói oldal változása magával hozta a támogatottak változását is, két szomszédos régió kivételével: Kárpátalján mindig a KMKSZ és a Beregszászi Főiskola alkotta blokk volt a kedvezményezett, a Vajdaságban pedig a VMSZ és az általa uralt Magyar Nemzeti Tanács gyakorlatilag mindenfajta támogatást ellenőrzött. Erdélyben és Szlovákiában voltak bizonyos változások a kedvezményezettek körében. Kiss szerint ebben a két országban mindig többszereplős volt a támogatott szervezetek struktúrája, és változott az is, hogy melyik milyen viszonyt ápolt a Fidesszel.
„Ezekben az országokban nem volt egyértelmű a viszony a domináns-etnikai pártokkal, az RMDSZ például 2014-ben egy ellenséges viszonnyal kezdte a Fidesszel, ami nagyon hasonló volt Bugár Béla pártja és a Fidesz viszonyához”
– mondta Kiss.
A Híd és a hozzá kapcsolódó szervezetek nem is juthattak magyarországi támogatásokhoz Kiss szerint. „Ezek a szervezetek gyakorlatilag végig teljes mértékben ki voltak zárva a támogatáspolitikából, de az MKP sem volt soha abba a helyzetben, hogy ki tudta volna szorítani vagy dominálni tudta volna az összes többi szereplőt” – magyarázta Kiss. Ez utóbbi szerinte érvényes volt az RMDSZ-re is, vagyis az erdélyi párt sem tudta teljesen kisajátítani az Erdélybe küldött támogatás elosztását.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Több mint 12 millió euró közpénzt égetett el az elmúlt 8 évben a Ma7 médiacsalád, a piaci alapú bevételei azt mutatják, esélye sincs a túlélésre, ha megszűnik a magyar állam támogatása.
A Pro Media Alapítvány, amely a Ma7 médiacsaládot, vagyis a Magyar7 hetilapot és a Ma7.sk médiaportált működteti, 2018-tól évente átlagosan több mint 1,3 millió euró támogatást kapott a magyar államtól a Bethlen Gábor Alapítványon keresztül. A PMA már megkapta az idei támogatást is, amely 474 millió forint (1,27 millió euró), vagyis az idei évben még gondtalanul működhet. Az összeg az első két évben 1,5 millió eurónál is magasabb volt, majd fokozatosan csökkent, de még 2025-ben, amikor a legalacsonyabb volt, akkor is közel 1,1 millió euró volt.
Ha a 2026-os, közel 1,3 millió eurós (474,7 millió forint) támogatást is hozzászámoljuk, akkor 12 millió euró fölé ugrik a teljes magyarországi támogatás összege kilenc év alatt.
Összehasonlításként a szlovákiai Kisebbségi Kulturális Alap (Kultminor) támogatásában a szlovákiai magyar kultúra egésze egy év alatt mintegy 4 millió euró állami támogatásban részesül, vagyis a Pro Media Alapítvány 9 év alatt annyi pénzt kapott, mint a teljes szlovákiai magyar kultúra kap a szlovák államtól három év alatt.
A piaci alapú bevételeik az állami támogatásnak csak a töredékét, 1,2 százalékát tették ki.
Mire kapták a pénzt?
Molnár Judit, a Ma7 főszerkesztője szerint a hatalmas támogatást arra kapták, hogy a konzervatív oldal is hangot kapjon a médiában. Erről a Napunk.sk által szervezett beszélgetésen beszélt Dunaszerdahelyen. A lapnak és a hírportálnak ugyanakkor nincs ellenőrzött olvasottsága, nem tudjuk, hány emberhez jut el a tartalom. Az eladott lapszámokat nem auditálja és a portál olvasottságát sem ellenőrizteti független cégekkel.
Molnár Judit az olvasottsági adatokról is az említett előadáson beszélt, szerinte 8000 példányt nyomnak, és nincs sok remittendája (eladatlan példányszám) a lapnak, vagyis a nyomtatott példányok túlnyomó többségét eladják.
„7500-8000-et nyomunk, 5000-5500 az előfizetők száma, nagyon kevés remittendával dolgozunk”
– mondta Molnár. A nyomtatott példányszámra azonos adatot tartalmaz a Pro Media Alapítvány honlapja is, de évszám nélkül.
„Igyekszünk a példányszámot a tényleges igényekhez szabni, lapunkat jelenleg 8000 példányban nyomtatjuk, előfizetői és szabadterjesztésben ez rendszerint értékesítésre is kerül. Az esetleges remittenda példányokat pedig reklámcélokra használjuk fel”
– áll a honlapon.
A Magyar7 eladott példányszámát hivatalos külső forrásból nem lehet ellenőrizni, de a PMA-nak évente pénzügyi beszámolót kell közzétennie, az ebben szereplő számok pedig nem igazolják, az „5500 előfizetőt” és a közel 8000 értékesített példányt.
Mit mutat a pénzügyi beszámoló?
A Ma7 médiacsaládot kiadó Pro Media Alapítvány éves pénzügyi beszámolóiból az derül ki, hogy a lapnak alig van bevétele az eladott lapszámokból. Az alapítvány éves pénzügyi beszámolói nyilvánosak, elsősorban ezek adataiból, de más forrásokból is megpróbáltuk felmérni, hogy hány emberhez jut el az évente átlagosan 1,34 millió euróval támogatott lapcsalád nyomtatott hetilapja.
A pénzügyi beszámolókból az derül ki, hogy a támogatás első négy évében egyetlen lapot sem adtak el, ugyanis a „saját termékek utáni árbevétel” mezőbe 0 eurót tüntettek fel.
Egyébként más bevétele is alig, néhány évben a saját szolgáltatásaikból volt néhány ezres bevételük. Ezek az első évek voltak egyébként a támogatás szempontjából a „legbőségesebb” évek a Ma7 számára, az átlagos összeg évente 1,46 millió euró volt.
A következő években már volt némi bevétele a cégnek, de nagyon minimális.
2022-ben 17 ezer eurót tüntettek fel a saját termékekből befolyt éves árbevételként, ami 52 hétre osztva 335 euró. Ez még példányonként egy eurós értékesítési árral számolva is csak néhány száz darabos eladást jelent. 2023-ban heti 326, 2024-ben heti 750, 2025-ben pedig heti 1093 eurós bevétel jön ki.
Mekkora az eladott példányszám
Feltételeztük, hogy a lapnak csak az eladott példányszámok ára került ebbe a mezőbe, 2025-ben a lap ára pedig 1,80 volt, jelenleg is ennyibe kerül. Az árbevétel alatt a lap nettó eladási árából származó bevételt értik, tehát leszámítják a 10 százalékos áfát, vagyis az 1,80-ból marad 1,71 euró. Leszámítják azonban a terjesztési díjat is, ami legalább 40 százalék. Ugyan ez nem derül ki a pénzügyi beszámolóból, de feltételezhető, hogy hasonló feltételek mellett terjesztik, mint más lapokat, például az Új Szót vagy a Vasárnapot.
Ha ezzel az értékkel dolgozunk, akkor a lap eladásából 2025-ben darabonként mintegy 1 eurót könyvelhettek el.
Az előfizetők ennél olcsóbban kapták a lapot, ami magasabb példányszámot eredményez ugyanakkora bevétel mellett. A lap éves előfizetői ára jelenleg egyébként 65 euró, vagyis egy lapszám – évi 52 számmal számolva – 1,25 euró. Ebből a 10 százalék áfát leszámolva 1,136 euró marad, a 40 százalékos terjesztési díjat is levonva marad 81 cent.
Ha minden lapot előfizetőknek küldenek, akiknek mindegyike éves előfizetést vett – ez a legolcsóbb, a féléves és a havi már drágább –, akkor is csak 1345 emberhez jutott el átlagosan a Magyar7.
Más forrásból származó információink ezt a számot megerősítették: az előfizetőik száma tavaly legfeljebb 1200 volt, amihez még hozzá lehet számítani legfeljebb 300 standon eladott példányt.
Kapcsolódó cikkünk
Komoly támogatást osztott ki a Bethlen Gábor Alapítvány még a magyar országgyűlési választás előtti időszakban, amiből Szlovákiába is sok jutott. A hírek szerint meg akarták előzni a választás utáni bizonytalan helyzetet.
Január 28. és március 31. között 22 határozatot fogadott el a Bethlen Gábor Alapítvány (BGA) Bizottsága, amely dönt az alap milliárdjainak felhasználásáról. Az első, január 28-i döntésével éppen a komáromi focit, a KFC-t támogatta 350 millió forinttal (935 ezer euró – az összegeket forintban tüntetjük fel, illetve zárójelben 374 euró/forint kurzussal átszámítva, ami a választás előtti hét átlagos árfolyama volt. Ez azonban csak irányadó összeg, mivel nem tudjuk, mikor utalták és váltották át euróra a támogatást.). A támogatások gyors elosztásáról és átutalásáról elsőként a Napunk írt.
A BGA támogatásairól négy ember döntött már 2024 novembere óta, ők Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Szakács Áron László a Széchenyi Programiroda ügyvezetője, Adorján Richárd helyettes államtitkár és Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár. Egy kivételével azonban már 2018-tól ez a testület döntött a határon túlra jutó milliárdokról: 2024-ig az azóta elhunyt Potápi Árpád János volt a Bizottság tagja Nacsa Lőrinc helyett.
A focit „szereti” legjobban a BGA
A KFC-nek adott jelentős támogatás pontos felhasználási célja sem ismert – ezt elég röviden fogalmazzák meg a határozatban: a közel egymillió eurót a „futballakadémia működésére” kapta a KFC, ilyen akadémiája azonban nincs.
A sportot, pontosabban a focit nagyon szereti a BGA Bizottsága, ezt mutatja, hogy az egyedi döntések – a 3,2 milliárd forint – felét futballklubok/akadémiák támogatására adták.
A Világi Oszkár tulajdonában lévő DAC futballakadémiája 900 millió forintot (2,4 millió euró). A harmadik futballtámogatás Kassára ment: a kassai FC a komáromi FC-vel megegyező összeget – 350 millió forintot (935 ezer euró) kapott ugyancsak a futballakadémia működtetésére. A dunaszerdahelyi és a kassai fociakadémia lapunk információi szerint valóban működik.
A baráti médiának is jutott támogatás
A Bizottság a foci mellett a médiát is szereti, elsősorban azt, amely baráti hangon írt a leköszönő Orbán-kormányról.
A második legnagyobb támogatás – 474,7 millió forint (1,269 millió euró) a Ma7-et kiadó Pro Média Alapítvány számlájára érkezett.
A médiára ment egyébként a második legnagyobb csomag: összesen 578 millió forint (1,545 millió euró). Ebből a csomagból a második legnagyobb támogatást a Felvidek.mát kiadó Szövetség a Közös Célokért (SzaKC) szervezet kapta: 95 millió forintot (254 ezer eurót). A szervezetet korábban Gubík László, a Magyar Szövetség jelenlegi elnöke vezette, megválasztása után azonban lemondott az elnöki posztról. Jelenleg a szervezetet Somogyi Alfréd református lelkipásztor, teológus, a komáromi Selye János Egyetem Református Teológiai Karának jelenlegi dékánja.
A Ma7 és a Felvidek.ma sem idén kapott először ekkora támogatást, a Ma7-nek ezt az összeget már évek óta megadja a BGA, pedig a lap olvasottsági adatai legalábbis kétségesek, saját bevalláson alapulnak. A Felvidek.ma-t kiadó SzaKC is évek óta magas támogatásokat kap a BGA-tól, a Napunk adatai alapján tavaly az ideinek több mint duplájából, 650 ezer euróból gazdálkodhatott.
A „szövetséges” szervezetek is kaptak támogatást
A BGA-ra támogatásaira jellemző, hogy elsősorban a Fideszhez, illetve Szlovákiában a Magyar Szövetséghez/MKP-hoz közeli szervezetek munkáját támogatja gyakorlatilag már évtizedek óta. Ennek megfelelően idén is komoly támogatást kapott a Pro Civis Alapítvány, amelynek elnöke Őry Péter, a Magyar Szövetség alelnöke. A szervezet üzemelteti a Törvénytár.sk című honlapot, amely szlovák törvények magyar nyelvű fordításával foglalkozik, illetve kiadja az Önkormányzati Szemle című folyóiratot. Ők idén 50 millió forintot (133 ezer euró) kaptak.
A Csemadok is megkapta évi támogatását, 162 millió forintot (433 ezer euró) ítélt meg a „szövetség programjainak és működésének támogatására” a Bizottság.
A Csemadok emellett a szlovák államtól is biztos, 300 ezer eurós éves támogatást kap, az egyes szervezetei pedig külön is pályáznak a BGA-nál illetve a szlovákiai Kisebbségi Kulturális Alapnál (Kultminor). A Csemadok elnöke jelenleg Kiss Beáta, aki korábban a Magyar Szövetség elnökségi tagja volt.
Az oktatási és tudományos csomag a legkisebb
A BGA oktatási vagy tudományos támogatási csomagja jelentősen elmarad a sport- és a médiacsomagtól is: összesen 404,5 millió forintot (1,076 millió eurót) fordított erre a területre. Ennek a legnagyobb részét, több mint felét elvitte a komáromi Selye János Egyetem, amely 230 millió forintot (614 ezer euró) kapott. Viszonylag nagyobb összeggel – 68 millió forint (181 ezer euró) – támogatta még a BGA a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézetet, és 25 millió forintot (66 ezer euró) kapott még a Pozsonyi Magyar Szakkollégiumot működtető Pro Collegio Posoniensis Alapítvány. A Fiala Butora János kisebbségvédelmi ügyekkel foglakozó ügyvédhez köthető Mocsáry Lajos Intézet 20 millió forintot (53 ezer euró) kapott a működésére.
Sietett a BGA
A BGA döntése a Napunk információi szerint szokatlanul korán születtek meg, és az összegek átutalása is gyors volt idén. Ennek oka lehet, hogy a magyar kormányzat már márciusban tartott attól, hogy nem a Fidesz nyeri a parlament választást, ezért biztosítani szerették volna a „szokásos” támogatást a határon túli szervezeteknek. A BGA támogatási tájékoztatója a korábbi évekhez hasonlóan rendkívül nehezen böngészhető, a támogatási célokat is csak nagyon röviden, nehezen számonkérhető módon ismerteti. A Tisza párt egyik ígérete, hogy átláthatóbbá teszi a határon túli magyar szervezetek támogatási rendszerét, és komolyabban veszi majd a szervezetek elszámoltatását.
A támogatásokat természetesen nemcsak a szlovákiai magyar szervezetek kapták meg, a döntések tartalmazzák a romániai, a szerbiai, az ukrajnai és a a nyugati országokban élő diaszpóra szervezeteinek támogatását is. A vajdasági magyar szervezetek az év első két hónapjában összesen 4,6 milliárd forintot, azaz mintegy 12,3 millió eurót kaptak, írja a HVG.hu szerint vajdasági Szabad Magyar Szó.
Az itt ismertetett szlovákiai szervezeteknek megítélt 3,2 milliárd forintos (8,5 millió euró) csomag a sporttámogatások mellett elsősorban az úgynevezett „nemzeti jelentőségű intézmények” támogatásait tartalmazza, de azok közül sem mindet. Szlovákiában 20, a magyar állam által „nemzeti jelentőségű intézményként” elkönyvelt szervezet működik. Közülük például a Komáromi Jókai Színház és a kassai Thália Színház nem szerepel a támogatott szervezetek között.
A PMA igazgatója: kedvezményes előfizetés
Lapunk megkérdezte Molnár Judit főszerkesztőt és Puskás Attilát, a PMA igazgatóját, hogy mennyire elégedett a lap gazdasági mutatóival, mennyire hatékonyan költik el a magyar adófizetők pénzét. Írásban feltett kérdéseinkre mindkettőjük nevében Puskás Attila, a PMA igazgatója küldött válaszokat, amelyek változtatás nélküli közlését kérte, ezt a cikk végén találhatják.
A legtöbb kérdésünkre azonban megkerülte a választ. Például arra, hogy a 2025-ös, 56 847 eurós árbevételük alapján hogyan jön ki az 5500 előfizető a Magyar7 hetilapra, és mennyit adtak el átlagosan a lapból 2018 és 2025 között, semmilyen adatot nem közölt.
„A Magyar7 nemcsak éves, hanem féléves és negyedéves időtartamra is előfizethető, az előfizetés nem naptári évhez kötött, így a bevétel nem feltétlenül ugyanabban az évben keletkezik. Ezen felül az elmúlt években több előfizetési akciónk is volt, amelyek során kedvezményes előfizetést kínáltunk olvasóinknak”
– írta válaszként Puskás az előfizetőik számára vonatkozó kérdésre.
A 2022 előtti nulla eurós bevételt azzal intézte el, hogy: „a kérdéses időszakban a lapból befolyt bevételt más költségvetési soron vezették.” Más feltüntetett bevételt azonban nem találtunk a pénzügyi beszámolóban, pedig Puskás válaszából az derül ki, hogy a pénzügyi beszámoló szerintük helyes.
Puskás azt sem tartja hibának, hogy nem törekedtek nagyobb bevételre.
„Az alapítványi forma eleve kizárja a profitorientált működést. Ezen felül a támogatói okirat, korábban támogatási szerződés kifejezetten tiltja a támogatási összeg vállalkozási célú felhasználását”
– írja Puskás.
A Ma7 médiacsalád eddig gyakorlatilag teljes egészében – elsősorban magyar, és kis részben szlovák – állami támogatásból működött. A 2025 végéig kapott 10 798 312 euró magyar állami támogatás mellett kaptak ugyanis négy év alatt 70 ezer euró támogatást a szlovák Kisebbségi Kulturális Alaptól is, vagyis összesen 10 868 312 euró állami támogatást használtak fel 2018 és 2025 között.
Ennek csak töredékét, pontosabban 1,2 százalékát teszi ki a saját piaci bevételük, ami a pénzügyi beszámolóik alapján ugyanebben az időszakban 130 227 euró volt.
Az elszámoltatástól nem tartanak
A Magyar Péter magyar miniszterelnök és Tarr Zoltán nemzetpolitikáért felelős miniszter által ígért ellenőrzéstől és elszámoltatástól nem tartanak.
„Nagyon örülök neki, szívesen állunk a kontroll elé, ha valaki ad egy ilyen támogatást, akkor joga van tudni, hogy azt a pénzt mire költik”
– mondta Molnár a Napunk által szervezett beszélgetésen. Szerinte a támogatás odaítélésekor az volt a cél, hogy egy minél szélesebb spektrumot kell lefedni, és a szlovákiai magyarság minél több ponton kapjon információt. Úgy véli, hogy óriási munkát végeznek, és el tudnak számolni a támogatással.
Hasonlóan válaszolt Puskás is lapunk kérdésére. „Ami az elszámolást illet, ahogy eddig is, ezután is minden törvényi kötelezettségünknek eleget teszünk, mind a magyarországi, mind pedig a szlovákiai, erre jogosítvánnyal rendelkező szerv felé” – írta válaszában.
Szerinte a támogatás céljával egyezően használták fel a pénzt, ami a szerződés szerint
„Az Alapítvány működésének és a Ma7 médiacsalád működtetésének támogatása”
volt a támogatási szerződés alapján.
Kapcsolódó cikkünk
Márciusban nem állt le a Bethlen Gábor Alap Bizottsága, egészen a parlamenti választásig osztotta a pénzt. Az utolsó döntésekből a Magyar Szövetség politikusaihoz közeli szervezetek is bőséges támogatást kaptak.
Még április 10-én, vagyis két nappal a magyar országgyűlési választás előtt is ülésezett a Bethlen Gábor Alap Bizottsága, és több milliárd forintot osztott szét. A választások előtti utolsó hét nagyon sűrű volt az Alap életében, három nap alatt összesen 5 bizottsági határozatot adtak ki, több milliárd forint sorsáról döntöttek. A támogatott szervezetek között elsősorban határon túli magyar szervezetek voltak, de jutott támogatás magyarországiaknak is. Az újabb támogatásokról elsőként a Napunk.sk írt.
Szlovákiai szervezetek közül ez az öt határozat 13 szervezet támogatását hagyta jóvá összesen 313,8 millió forint (mintegy 840 ezer euró) értékben.
(Az összegeket forintban tüntetjük fel, illetve zárójelben 374 euró/forint kurzussal átszámítva, ami a választás előtti hét átlagos árfolyama volt. Ez azonban csak irányadó összeg, mivel nem tudjuk, mikor utalták és váltották át euróra a támogatást.)
Gombaszög és Martos is kapott pénzt
A szlovákiai szervezetek közül a támogatások nyertese ezúttal a Gombaszögi Nyári Tábort is szervező Sine Metu Egyesület, amelynek 60 millió forintot (160 ezer euró) hagytak jóvá. Orosz Örs már április 1-jén köszönetet mondott Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkárnak.
„A Nemzetpolitikai Államtitkárság és Nacsa Lőrinc államtitkár úr jóvoltából folytatódik a Gombaszögi völgy utolsó hiányzó eleme, a központi épület és étterem építése”
– írta bejegyzésében Orosz. Azt nem tudjuk, hogy ez egy másik támogatás, vagy Orosz a BGA által csak április 10-én elfogadott döntésről már előre tudott. Nacsa Lőrinc ugyanis a támogatásokról döntő négytagú bizottság egyik tagja.
Áprilisban a második legnagyobb összeget a Rovás Polgári Társulás kapta, 50 millió forintot (133 ezer euró) hagyott jóvá nekik a BGA. Ez a működésükre, és a kassai székházuk fenntartására fordíthatják.
A harmadik legnagyobb támogatást, 43 millió forintot (115 ezer euró) a Gubík Lászlóhoz köthető Marthos PT. kapta.
Az egyesületet még a Magyar Szövetség jelenlegi elnöke alapította, és ez üzemelteti az Esterházy Akadémiát Martoson. Gubík pártelnökké választása után, 2023-ban távozott a szervezet éléről.
További, politikusokhoz köthető támogatások
Kapott azonban kisebb támogatásokat több, a Szövetségnek vagy annak elődjének, az MKP-politikusaihoz köthető szervezet is. Debrőd község 3 millió forintot (8 ezer euró) nyert el a Szent László búcsú megszervezésére. A falu polgármestere Papp Gergely Adrianna, a Szövetség elnökségi tagja. Kapott azonban 12 millió forint (32 ezer euró) támogatást a Palásthy Pál Egyházi Alapiskola is, Palást polgármestere Köpöncei Péter, aki korábban az MKP OT elnöke is volt.
A Szövetség, korábban az MKP ifjúsági szervezete, a Via Nova – a Jövő Szövetsége 20 millió forintot (53 ezer euró) költhet idei programjaira és működésére.
A szervezet központja ugyancsak Martoson van, a fő programjuk évente a Martfeszt, amit a honlapjuk szerint idén is meg akarnak szervezni. Ugyancsak egy volt MKP-s politikushoz, Ladányi Lajoshoz köthető a Zoboralja Kht., amely 12 millió forint (32 ezer euró) támogatásban részesült. Ladányi a szervezet elnöke.
A cserkészek 5 milliót vesztettek
A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség az április eleji pénzosztás vesztese, mivel nekik 5 millióval, 20-ról 15 re (40 ezer euró) csökkentették a már tavaly decemberben jóváhagyott támogatást. A BGA Bizottsága természetesen nem indokolta a csökkentést.
Komoly, 33 millió eurós (88 ezer euró) támogatást kapott a királyhelmeci Lorántffy Zsuzsanna a Bodrogköz Fejlesztéséért Társulás.
Honlapja nincs, így a programjait nem nagyon lehet megtalálni, annyit elárult az internet, hogy ez a szervezet működteti a Bodrogközi Magyar Közösség Házát, a támogatás talán erre megy el.
Viszonylag nagy 39,8 millió forint (106 ezer euró) támogatást kapott a kassai Thália Színház is, a komáromi Jókai Színházat most nem találtuk a támogatottak között. A Comenius Pedagógiai Intézet működését idén a BGA 14 millió forinttal (37 ezer euró) támogatta.
Ismeretlen szervezet is kapott 9 millió forintot
A kevésbé vagy egyáltalán nem ismert támogatott szervezet
a dunaszerdahelyi Insula Magna Patria PT, amely 9 millió forint (24 ezer euró) támogatást kapott „könnyűzenei rendezvények szervezésére”.
A szervezet nevét nem nagyon ismeri az internet sem, vezetője egy bizonyos Mészáros Attila, akinek a lakhelye Ipolyságon van.
A BGA márciusig már kiosztott 3,2 milliárd forintot szlovákiai szervezeteknek
A BGA idén január 28. és március 31. között további 22 határozatot fogadott el, ezek között volt például a Fideszt-propagandát továbbító szlovákiai magyar média támogatása is. A „baráti” média jóval nagyobb támogatást kapott, a Ma7-et kiadó Pro Média Alapítvány számlájára 474,7 millió forint (1,269 millió euró) érkezett. A médiára egyébként összesen 578 millió forintot (1,545 millió euró) adott a BGA. Ebből a csomagból a második legnagyobb támogatást a Felvidek.mát kiadó Szövetség a Közös Célokért (SzaKC) szervezet kapta: 95 millió forintot (254 ezer eurót). A legtöbb támogatást azonban a foci kapta. A focit nagyon szereti a BGA Bizottsága, ezt mutatja, hogy az egyedi döntések – március végéig 3,2 milliárd forint – felét futballklubok/akadémiák támogatására adták. A DAC Akadémiája 900 millió forintot (2,4 millió euró). A harmadik futballtámogatás Kassára ment: a kassai FC a komáromi FC-vel megegyező összeget – 350 millió forintot (935 ezer euró) kapott ugyancsak a futballakadémia működtetésére.
Kapcsolódó cikkünk
Komoly támogatást osztott ki a Bethlen Gábor Alapítvány még a magyar országgyűlési választás előtti időszakban, amiből Szlovákiába is sok jutott. A hírek szerint meg akarták előzni a választás utáni bizonytalan helyzetet.
Január 28. és március 31. között 22 határozatot fogadott el a Bethlen Gábor Alapítvány (BGA) Bizottsága, amely dönt az alap milliárdjainak felhasználásáról. Az első, január 28-i döntésével éppen a komáromi focit, a KFC-t támogatta 350 millió forinttal (935 ezer euró – az összegeket forintban tüntetjük fel, illetve zárójelben 374 euró/forint kurzussal átszámítva, ami a választás előtti hét átlagos árfolyama volt. Ez azonban csak irányadó összeg, mivel nem tudjuk, mikor utalták és váltották át euróra a támogatást.). A támogatások gyors elosztásáról és átutalásáról elsőként a Napunk írt.
A BGA támogatásairól négy ember döntött már 2024 novembere óta, ők Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Szakács Áron László a Széchenyi Programiroda ügyvezetője, Adorján Richárd helyettes államtitkár és Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár. Egy kivételével azonban már 2018-tól ez a testület döntött a határon túlra jutó milliárdokról: 2024-ig az azóta elhunyt Potápi Árpád János volt a Bizottság tagja Nacsa Lőrinc helyett.
A focit „szereti” legjobban a BGA
A KFC-nek adott jelentős támogatás pontos felhasználási célja sem ismert – ezt elég röviden fogalmazzák meg a határozatban: a közel egymillió eurót a „futballakadémia működésére” kapta a KFC, ilyen akadémiája azonban nincs.
A sportot, pontosabban a focit nagyon szereti a BGA Bizottsága, ezt mutatja, hogy az egyedi döntések – a 3,2 milliárd forint – felét futballklubok/akadémiák támogatására adták.
A Világi Oszkár tulajdonában lévő DAC futballakadémiája 900 millió forintot (2,4 millió euró). A harmadik futballtámogatás Kassára ment: a kassai FC a komáromi FC-vel megegyező összeget – 350 millió forintot (935 ezer euró) kapott ugyancsak a futballakadémia működtetésére. A dunaszerdahelyi és a kassai fociakadémia lapunk információi szerint valóban működik.
A baráti médiának is jutott támogatás
A Bizottság a foci mellett a médiát is szereti, elsősorban azt, amely baráti hangon írt a leköszönő Orbán-kormányról.
A második legnagyobb támogatás – 474,7 millió forint (1,269 millió euró) a Ma7-et kiadó Pro Média Alapítvány számlájára érkezett.
A médiára ment egyébként a második legnagyobb csomag: összesen 578 millió forint (1,545 millió euró). Ebből a csomagból a második legnagyobb támogatást a Felvidek.mát kiadó Szövetség a Közös Célokért (SzaKC) szervezet kapta: 95 millió forintot (254 ezer eurót). A szervezetet korábban Gubík László, a Magyar Szövetség jelenlegi elnöke vezette, megválasztása után azonban lemondott az elnöki posztról. Jelenleg a szervezetet Somogyi Alfréd református lelkipásztor, teológus, a komáromi Selye János Egyetem Református Teológiai Karának jelenlegi dékánja.
A Ma7 és a Felvidek.ma sem idén kapott először ekkora támogatást, a Ma7-nek ezt az összeget már évek óta megadja a BGA, pedig a lap olvasottsági adatai legalábbis kétségesek, saját bevalláson alapulnak. A Felvidek.ma-t kiadó SzaKC is évek óta magas támogatásokat kap a BGA-tól, a Napunk adatai alapján tavaly az ideinek több mint duplájából, 650 ezer euróból gazdálkodhatott.
A „szövetséges” szervezetek is kaptak támogatást
A BGA-ra támogatásaira jellemző, hogy elsősorban a Fideszhez, illetve Szlovákiában a Magyar Szövetséghez/MKP-hoz közeli szervezetek munkáját támogatja gyakorlatilag már évtizedek óta. Ennek megfelelően idén is komoly támogatást kapott a Pro Civis Alapítvány, amelynek elnöke Őry Péter, a Magyar Szövetség alelnöke. A szervezet üzemelteti a Törvénytár.sk című honlapot, amely szlovák törvények magyar nyelvű fordításával foglalkozik, illetve kiadja az Önkormányzati Szemle című folyóiratot. Ők idén 50 millió forintot (133 ezer euró) kaptak.
A Csemadok is megkapta évi támogatását, 162 millió forintot (433 ezer euró) ítélt meg a „szövetség programjainak és működésének támogatására” a Bizottság.
A Csemadok emellett a szlovák államtól is biztos, 300 ezer eurós éves támogatást kap, az egyes szervezetei pedig külön is pályáznak a BGA-nál illetve a szlovákiai Kisebbségi Kulturális Alapnál (Kultminor). A Csemadok elnöke jelenleg Kiss Beáta, aki korábban a Magyar Szövetség elnökségi tagja volt.
Az oktatási és tudományos csomag a legkisebb
A BGA oktatási vagy tudományos támogatási csomagja jelentősen elmarad a sport- és a médiacsomagtól is: összesen 404,5 millió forintot (1,076 millió eurót) fordított erre a területre. Ennek a legnagyobb részét, több mint felét elvitte a komáromi Selye János Egyetem, amely 230 millió forintot (614 ezer euró) kapott. Viszonylag nagyobb összeggel – 68 millió forint (181 ezer euró) – támogatta még a BGA a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézetet, és 25 millió forintot (66 ezer euró) kapott még a Pozsonyi Magyar Szakkollégiumot működtető Pro Collegio Posoniensis Alapítvány. A Fiala Butora János kisebbségvédelmi ügyekkel foglakozó ügyvédhez köthető Mocsáry Lajos Intézet 20 millió forintot (53 ezer euró) kapott a működésére.
Sietett a BGA
A BGA döntése a Napunk információi szerint szokatlanul korán születtek meg, és az összegek átutalása is gyors volt idén. Ennek oka lehet, hogy a magyar kormányzat már márciusban tartott attól, hogy nem a Fidesz nyeri a parlament választást, ezért biztosítani szerették volna a „szokásos” támogatást a határon túli szervezeteknek. A BGA támogatási tájékoztatója a korábbi évekhez hasonlóan rendkívül nehezen böngészhető, a támogatási célokat is csak nagyon röviden, nehezen számonkérhető módon ismerteti. A Tisza párt egyik ígérete, hogy átláthatóbbá teszi a határon túli magyar szervezetek támogatási rendszerét, és komolyabban veszi majd a szervezetek elszámoltatását.
A támogatásokat természetesen nemcsak a szlovákiai magyar szervezetek kapták meg, a döntések tartalmazzák a romániai, a szerbiai, az ukrajnai és a a nyugati országokban élő diaszpóra szervezeteinek támogatását is. A vajdasági magyar szervezetek az év első két hónapjában összesen 4,6 milliárd forintot, azaz mintegy 12,3 millió eurót kaptak, írja a HVG.hu szerint vajdasági Szabad Magyar Szó.
Az itt ismertetett szlovákiai szervezeteknek megítélt 3,2 milliárd forintos (8,5 millió euró) csomag a sporttámogatások mellett elsősorban az úgynevezett „nemzeti jelentőségű intézmények” támogatásait tartalmazza, de azok közül sem mindet. Szlovákiában 20, a magyar állam által „nemzeti jelentőségű intézményként” elkönyvelt szervezet működik. Közülük például a Komáromi Jókai Színház és a kassai Thália Színház nem szerepel a támogatott szervezetek között.
Érdekes
Lapunk kérdéseire Puskás Attila, a Pro Media Alapítvány ügyvezető igazgatója írásban válaszolt a mintegy 12 millió eurós támogatás felhasználására és a Ma7 médiacsalád működésére irányuló kérdéseinkre. A válaszait változtatás nélkül közöljük.
A pénzügyi beszámolója alapján 2025-ben 56 847 euró árbevétele volt a PMA-nak, ebből nem jön ki az 5500 előfizető a Magyar 7-re. Mennyit adtak el hetente átlagosan a lapból 2018 és 2025 között?
A Magyar7 nemcsak éves, hanem féléves és negyedéves időtartamra is előfizethető, az előfizetés nem naptári évhez kötött, így a bevétel nem feltétlenül ugynabban az évben keletkezik. Ezen felül az elmúlt években több előfizetési akciónk is volt, amelyek során kedvezményes előfizetést kínáltunk olvasóinknak.
A korábbi években az árbevétel még alacsonyabb, ráadásul 2018-2021 között nulla euró. Ebben az időszakban egyetlen lapszámot sem adtak el?
A kérdéses időszakban a lapból befolyt bevételt más költségvetési soron vezették. A változó jogszabályi környezet miatt, az évente kötelező jelleggel megvalósuló független könyvvizsgálói jelentés ajánlásai alapján 2021 után ez megváltozott.
Mivel mérik az online nézettségi adatokat, milyen elérhető, független platformon lehet ezt megtalálni?
Az online rendszerünk a Google Analytics mérőeszközt használja. Mivel kereskedelmi reklámtevékenységet nem folytatunk – nincsenek hirdetőink, ezért nem veszünk igénybe fizetős szolgáltatást a látogatottsági adatok hitelesítésére.
Mivel tudják alátámasztani a PMA oldalán szereplő, 2021-re vonatkozó napi csaknem 32 ezer egyedi látogatót?
A már említett Google Analytics mérőeszközből származó adatokkal.
A gazdasági tervükben szerepelt, hogy a lapcsaládnak egy idő után nagyobbrészt a piacról kell megélnie? Vagy kizárólag a magyar állami támogatásra építették gazdasági modelljüket?
Az alapítványi forma eleve kizárja a profitorientált működést. Ezen felül a támogatói okirat, korábban támogatási szerződés kifejezetten tiltja a támogatási összeg vállalkozási célú felhasználását.
A célnak megfelelően használták fel a támogatást? Mi a támogatás célja a támogatási szerződés alapján?
A támogatói okiratban szereplő támogatási cél: Az Alapítvány működésének és a Ma7 médiacsalád működtetésének támogatása. A támogatást e célnak megfelelően használtuk fel.
Tartanak attól, hogy egy esetleges elszámolás az egyoldalú tájékoztatás miatt kimutathatja, hogy nem a céloknak megfelelően használták fel a magyar állam által évente biztosított összeget?
A támogatói okiratból fakadóan eddig is elszámolási kötelezettséggel tartoztunk a támogatást folyósító Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. felé. Ennek minden évben eleget tettünk, ami egyébként a következő pályázati időszak folyósításának előfeltétele is volt. Ami az elszámolást illet, ahogy eddig is, ezután is minden törvényi kötelezettségünknek eleget teszünk, mind a magyarországi, mind pedig a szlovákiai, erre jogosítvánnyal rendelkező szerv felé. Szívesen vennénk, ha ez a sokat ragozott ellenőrzés minél gyorsabban lefolyna, ez talán elejét venné azoknak a csúsztatásokkal, féligazságokkal, esetenként burkolt gyanúsítgatásokkal teli boszorkányüldözésnek, amit a hazai és magyarországi sajtóorgánumok egyike-másika folytat a Ma7 médiacsaláddal szemben. Főszerkesztőnk, Molnár Judit “tetemrehívása” a Napunk által “beszélgetésnek” meghirdetett eseményen eklatáns példája annak, milyen lehetetlen helyzetbe – a győztes-vesztes pozíciójából az utóbbiba próbálnak szorítani bennünket. A jövőben nem érezzük szükségét, hogy az Új Szó vagy a Napunk olvasói előtt magyarázkodjunk vagy vitatkozzunk arról, hogy a mi munkánk van-e olyan értékes, mint az Önöké. Ez a vita mindkét fél számára méltatlan, és ezzel a magunk részéről lezártnak tekintjük. Szakmai kérdésekről, az újságírást és a felvidéki magyarságot érintő bármilyen más közéleti témáról szívesen beszélgetünk, vitatkozunk.
Puskás Attila: A támogatást a célnak megfelelően használtuk fel A református egyház tündöklése
Erdélyben talán még nagyobb befolyása volt a református egyháznak, mint Szlovákiában, ami Kiss szerint egyértelműen Kató Béla korábbi református püspök nevéhez köthető. (Kató Béla 2012 és 2024 között volt az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, emellett jelenleg is a magyar állam által támogatott erdélyi magánegyetemet működtető Sapientia Alapítvány Kuratóriumának elnöke – szerk. megj.)
„Kató Bélának volt egy felfutása, és utána pedig egy lejtmenete a református egyházban, és ez a Kató Béla és az Orbán Viktor közötti személyes bizalmi viszonnyal függött össze”
– magyarázta a kutató. Szerinte volt olyan periódus 2014 után, amikor Kató Bélának volt a legközvetlenebb bejárása Orbán Viktorhoz. „Ezt a szerepet 2022 után egyértelműen Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke vette át” – mondta Kiss.
Orbán és a támogatások
Kiss szerint a határon túli támogatások elosztásában is Orbán Viktornak volt meghatározó szerepe. „De ez nem azt jelenti, hogy Orbán Viktor a saját ötleteit akarta megvalósítani, hanem voltak tanácsadói, akik hatottak rá” – mondta Kiss. Ilyen volt például egy időben Szőcs Géza, aki a magyarországi kultúrpolitikára is nagy hatással volt Orbán támogatásával, akit erdélyi viszonylatban Kató Béla, majd Kelemen Hunor követett.
„Ezt úgy kell elképzelni, hogy teljesen önkényes alapon, szimpátia-alapon Orbánnal beszélgetnek, és be tudnak vinni ötleteket, és ha valamelyikről Orbán úgy gondolta, hogy ezt jó lenne megvalósítani, akkor arra adtak támogatást”
– mondta Kiss.
Szakmaiatlan óvodafejlesztés
Szerinte az ilyen döntések nagyon kevéssé vannak dokumentálva, és általában nincsenek is alátámasztva. „Példa erre az óvodafejlesztési program, amelyet semmilyen szakmai felmérés nem előzött meg, egyszerűen csak adtak egy óriási összeget a református egyháznak” – mondta Kiss. Ő ugyan az erdélyi óvodafejlesztést ismeri részletesebben, de szerinte Szlovákiában is hasonlóképpen zajlott.
„Nem találkoztam olyan anyaggal, ami ezt Szlovákia vonatkozásában megalapozta volna”
– mondta a szakértő.
Kapcsolódó cikkünk Budapest |
A magyar Bethlen Gábor Alap (BGA) tavaly összesen 84 milliárd forintot osztott ki nagyrészt határon túli szervezeteknek. Az óriási összegből 5 817 116 800 forintot, azaz közel 18,2 millió eurót kaptak szlovákiai intézmények.
Nincs pontos, nyilvánosan is elérhető számadat arra vonatkozóan, hogy tavaly összesen mennyi támogatást kaptak a határon túli szervezetek magyarországi közpénzből. Az Átlátszó.hu összesítette a magyar kormány által határon túlra osztott támogatás egy jelentős részét. Sipos Zoltán, az elemzést készítő Átlátszó Erdély főszerkesztője elmondta, a támogatásokat folyósító hivatalnokoknak sincs áttekintése erről. A támogatási rendszer ugyanis nagyon szétaprózódott. A legfontosabb szereplő, a BGA mellett a magyar kormány több intézménye, és az állami tulajdonban levő vállalatok is rendelkeznek olyan keretekkel, amelyeket határon túli szervezetek is megpályázhatnak.
A BGA után az egyik legnagyobb szereplő az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), de az Átlátszó talált határon túli szervezeteket a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatási listáin, a Szász Jenő-féle Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSK) programjaiban és az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. szponzorációs listáin is.
A határon túli fociklubokat nagyrészt a Magyar Labdarúgó Szövetségen (MLSZ) keresztül támogatják, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainak egyike pedig a Kárpát-medencei gazdasági oktatást szponzorálta. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a magyarországi Rákóczi Szövetség is sok határon túli programot valósít meg.
A BGA ugyan minden évben elfogad egy listát a nemzeti jelentőségű intézményekkel, illetve programokkal, melyek évente normatív támogatásban részesülnek, ezen felül pedig vannak „tematikus évek”, melyek egy-egy területre fókuszálnak. Ezek az összegek viszont sokszor eltörpülnek a más projektek – főleg ingatlanberuházások, az utóbbi években fociakadémiák – számára megítélt támogatásokhoz képest. A támogatások összesítésére elvileg a Nemzetpolitikai Informatikai Rendszer (NIR) szolgál. Ebben azonban nem szerepelnek például a BGA által lebonyolított állandó programok. Ez lehet a magyarázata annak, hogy míg a NIR adatai szerint a BGA 2011 óta 190 milliárd forint értékben támogatott pályázatokat, addig a Bethlen Gábor Alap honlapján közzétett, támogatásokról szóló bizottsági határozatokat összesítve jóval nagyobb összeget, 300 milliárd forintot kapunk.
A megpályázható pénzek nagyobb része nincs meghirdetve, „lobbiznia” kell annak, aki ide be akar kerülni. A legnagyobb, milliárdos nagyságrendű támogatásokról a Miniszterelnökség dönt.
Megnéztük, ki kapta tavaly Szlovákiában a legtöbbet a Bethlen Gábor Alaptól
Bár nem csak a BGA oszt magyar közpénzt, az alap által támogatott projektek elég pontos képet adnak arról, hogy mit támogat a magyar állam a határon túl – írja az Átlátszó. Szlovákiába tavaly összesen 5 817 116 800 forint, azaz közel 18,2 millió euró érkezett a BGA-n keresztül, amelyet 186 tételben osztottak szét. A támogatások összege a 300 000 Ft-tól az 1,64 milliárd Ft-ig terjed. Legalább 80 esetben a támogatás célja valamilyen óvodai intézmény fejlesztése, építése volt.
Legalább 10 iskola is hasonló támogatást kapott. Az óvodák esetében községi és egyházi intézmények egyaránt kaptak magyar közpénzt, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház a legnagyobb, egy összegű támogatás kedvezményezettje, a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programjára kapta a pénzt. Az iskolák között a Magyar Tannyelvű Magán Szakközépiskola kapott támogatást tornaterem építésére, de a BGA eredeti, szkennelt papírjaiból sem derül ki, hogy melyik intézményről van szó pontosan. A második legnagyobb összeg a nevelési, oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz támogatás, amelyet óvodás- és iskoláskorú magyar gyermekek szülei között osztottak szét.
A másik nagy összeggel támogatott szektor a labdarúgás. Ahogy arról korábban is beszámoltunk, a DAC Academy AF 1,35 milliárd, KFC Komarno 300 millió forintot kapott. 2018-ban 71 millió forintból gazdálkodhatott a Libertate Polgári Társulás, amelynek működésével már mi is részletesen foglalkoztunk. A szervezet 2017 elején, frissen a bejegyzése után 220 millió forintot kapott a magyar kormánytól. Azt azonban nem lehet tudni, hogy pontosan mire.
*Libertate előkészítő bizottságában Szitás Zoltán, Németh Róbert és Nyilfa Péter kapott helyet – utóbbi a bizottság elnöke volt. Nyilfa Pétert 2012-ben és 2014-ben is az MKP delegálta a választásokat felügyelő Központi Választási Bizottságba. 2014-ben párton kívüliként a dunaszerdahelyi önkormányzati választásokon indult, az MKP képviselőjelöltjeként. Németh Róbert pedig Csallóközcsütörtök MKP-s alpolgármeste.
*Frissítve
Hogyan változott a BGA szerepe
A Bethlen Gábor Zrt. a teljes elmúlt 16 évben jelentős szereplője volt a határon túli támogatási rendszernek, de ez a szerep az évek alatt sokat változott. Orbán Viktor 2010-es hatalomra jutásának évében például még csak a támogatások 20,9 százalékáért felelt, a legnagyobb rész – 72,8 százalék az igazságügyi minisztérium hatáskörében volt. A BGA szerepe 2014-2018 között volt a legnagyobb, ekkor a támogatások több mint 60 százaléka folyt keresztül rajta, a csúcson, 2016-ban 69,22 százaléka.
Ekkor jelentős szereplő volt még a Balog Zoltán vezette Emmi, és a Lázár János által irányított Miniszterelnökség, és kezdett erősödni a Szijjártó Péter vezette külügy. 2020-ra azonban már a külügy volt a második legnagyobb szereplő 43,1 százalékkal, az akkor még 49,4 százalékos BGA mellett.
Emellett a támogatás összege is jelentősen nőtt. Kiss és társai a 2010-2020 közti időszakot elemezték részletesen, az éves kormányzati zárszámadások alapján. „A támogatások a harmadik Orbán kormány alatt, vagyis 2014 és 2018 között kezdtek jelentősen növekedni, 93 millió euróról 439 millió euróra, majd 2020-ban újabb csúcs következett 826 millió euróval” – áll a jelentésben.
Ennek a 826 millió eurónak a 49,4 százalékát, vagyis 408 millió eurót a BGA, 356 millió eurót, vagyis 43,1 százalékát pedig a külügy osztotta szét.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
