Nem válaszolt érdemben egyetlen fideszes európai parlamenti képviselő sem lapunk megkeresésére a Civil Összefogás Fórum (CÖF) merész uniós reformjavaslataival kapcsolatban.
A CÖF egyebek mellett az Európai Tanácsnak adná az Európai Bizottság szerepkörét, amelyet a civil szervezet egyszerűen megszüntetne. Fricz Tamás, a CÖF mellett működő Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) kuratóriumának tagja kedden az Európai Parlamentet kádertemetőnek és másodosztályú politikusok pénzgyűjtő helyének nevezte.
Lapunk aziránt érdeklődött a huszonegy magyar EP-képviselőnél, illetve Navracsics Tibor uniós biztosnál, mennyiben tud azonosulni a CÖF véleményével, azaz kádertemetőben vagy pénzgyűjtő helyen érzi-e magát. Az egyik fideszes uniós politikus név nélkül csak annyit válaszolt a CÖF felvetését kommentálva, hogy
„ez a demokrácia.”
A rövid válasz előtt még megjegyezte, hogy a Magyar Nemzet karanténban van, így nem nyilatkozik.
Lapunk Navracsics Tibor kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztost arról is kérdezte, hogyan látja a CÖF által észlelt uniós demokratikus deficit kérdését, ám azt válaszolta, hogy az 1998-as Európai belpolitika című könyvében minden kapcsolódó információ benne van.
Feltűnési viszketegségben szenved a CÖF
Ujhelyi István szocialista EP-képviselő a CÖF uniós reformjavaslatát úgy értékelte, a kormányközeli szervezet elképesztő tudatlanságban szenved. „A jelentéktelensége és komolytalansága miatt feltűnési viszketegségben szenvedő CÖF ezzel az őrült javaslattal jobb lenne, ha előbb Navracsics Tibor fideszes uniós biztost vagy Szájer József fideszes EP-képviselőt keresné meg, akik a Nemzeti Együttműködés Rendszerének kidolgozásában és működtetésében nélkülözhetetlen szereplők” – nyilatkozta lapunknak a politikus.
Szerinte a CÖF nemcsak úgy csinál, mintha nem értené hogyan működik Európa, hanem valóban elképesztő tudatlanságban szenved. „Egyre nyilvánvalóbb, hogy az Európai Tanácsban helyet foglaló, európaiközösség-ellenes miniszterelnökök – például Orbán Viktor – akasztják meg rendszeresen a döntéshozatali folyamatokat, hogy utána populistaként Brüsszelre mutogassanak az eredménytelenség miatt. Ami pedig az Európai Parlament minősítését illeti: valódi kádertemetőnek és az orbáni rezsim kifizetőhelyének sokak szerint épp a CÖF látszik” – fogalmazott Ujhelyi István.
Elfogultság és dilettantizmus
Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció által delegált EP-képviselő úgy fogalmazott, hogy a CÖF nyilatkozata olyan mértékű politikai elfogultságról és dilettantizmusról tesz tanúbizonyságot, amekkorát már nem lehet értelmezni – legfeljebb talán a Hírcsárdában. Párttársa, Molnár Csaba azt nyilatkozta lapunknak, nem meglepő, hogy nem tetszik a Fidesz egyik fiókszervezetének, az ország legjobban fizetett álcivilszervezetének, ha az uniós intézmények a milliárdos paksi beruházás vagy a fideszes trafikmutyi körül vizsgálódnak.
Nem reagáltak
A CÖF-től azt szerettük volna megtudni, hogy miért tartja szükségesnek az Európai Bizottság felszámolását és jogköreinek teljes átadását az állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnak. Ifjabb Lomnici Zoltán, a CÖF szóvivője Fricz Tamáshoz, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány kuratóriumának tagjához irányított minket, őt azonban nem tudtuk elérni.
A bizottságról, a tanácsról és a parlamentről
Az uniós intézményrendszer egyébként már csak bonyolultsága miatt is alkalmas lehet arra, hogy idegennek érezze magától az egészet egy átlagos állampolgár, ugyanis három legfőbb szerve – az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament – az uniós döntéshozatali eljárásban minduntalan egymásra van utalva, egymástól elválaszthatatlanok.
Az Európai Bizottság az unió javaslattevő-döntéshozó-ellenőrző szerve, amely az alapszerződés őreként is működik. Munkáját 23 ezer fős adminisztratív csapat is segíti. Demokratikus felhatalmazását azért éri sokszor kritika, mert tagjait nem közvetlenül a tagállamok polgárai, hanem az Európai Tanács, vagyis lényegében a tagországok állam- és kormányfői nevezik ki az Európai Parlament jóváhagyásával. A bizottsági elnök személyére az uniós parlament frakciói tesznek javaslatot, és abszolút többséggel választják meg.
Az Európai Tanács az EU állam-, illetve kormányfőinek, valamint az Európai Bizottság elnökének találkozóit foglalja keretbe. Az EU-nak tulajdonképpen ez a csúcsszerve, és nem a sokat emlegetett, politikai kezdeményezői szerepben fellépő Európai Bizottság. Legközelebb február közepén ül össze ez a grémium, és elvileg itt például már áttörést kellene elérni a migránsválság kezelésének kérdésében.
Az Európai Parlamentben nyolc uniós európai pártcsalád, frakció létezik, ezekben foglal helyet az uniós képviselők túlnyomó többsége, de van 14 független honatya is. A 751 képviselői helyből 21 jutott a magyaroknak. A képviselők általában 2-3 bizottságban is helyet foglalnak, ahol intenzív törvény-előkészítő munka folyik, a plenáris üléseken is illik részt venni, ám visszatérő módon reflektorfénybe kerül, hogy egyes képviselők rendszeresen kerülik az üléseket. Az EP melletti hatalmas uniós apparátus ráadásul háromhetente vándorol is, mivel a parlament hivatalos székhelye Strasbourg, ám Brüsszelben is ülésezik. Az ebbe a nagy adminisztratív rendszerbe igyekvő magyar munkavállalóknak nagy vonzerő, hogy a ranglétra alsó fokaira kerülő számára is könnyen elérhető a forintban kifejezett milliós nagyságrendű havi fizetés. A kereseti ranglétra legalján, a kiszolgáló személyzet utolsó fokozatán is 2100 euró körüliek a javadalmazások, a bizottsági biztosok ehhez képest 20 ezer eurót tesznek zsebre havonta.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 01. 21.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
