A tó szinte összes települését érinti és még jó párat a környékről. Uniós közbeszerzési eljárást hirdettek, íme a részletek.
A Balaton körül olyan vízügyi fejlesztés valósul meg, ami Magyarország viszonylatában biztosan kiemelkedő, és kiterjed „A Balaton térségének ivóvízellátásának modernizációjára, a Balaton vízmérlegének komplex javítására, mindezeket új vízbázisra és megújuló energiaforrásokra alapozva” – írta meg a Portfolio. Mint a lap részletezi, a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. által az egész balatoni térség ivóvízellátásának modernizációjára kiírt uniós, nyílt közbeszerzési eljárás („Balaton térsége ivóvízellátás tervezése címmel”) tavaly május végén indult.
A DRV Zrt. az egész balatoni térség vízmérlegének komplex javítására, pontosabban – első lépésként – annak megtervezésére keresett ajánlattevőt. A június végi határidő után végül decemberben eredményt hirdettek, két ajánlattevő volt, akik közül a nyertes elkezdheti Magyarország legnagyobb vízügyi beruházásának megtervezését.
A közbeszerzési műszaki leírásból a lap összegzése szerint az látszik, hogy
szinte az összes balatoni mellett még néhány távolabb eső település is érintett, összesen mintegy 130,
ezáltal pedig mindegy 300 ezer lakó is.
A cél, hogy
A közbeszerzési eljárás decemberi bírálatából kiderült, hogy a két ajánlattevő közül a „P&B AQUA” Kutatási, Fejlesztési és Műszaki Tanácsadó Zrt. által vezetett konzorcium lett a nyertes, ők adták ugyanis a kisebb árajánlatot a tervezési, engedélyeztetési munkák elvégzésére, ami mintegy nettó 2,786 milliárd forint volt.
A nyertes vállalatnak elsőként a projekt teljes körű műszaki előkészítési és tervezési feladatainak ellátása lesz a dolga, illetve, hogy megszerezze a megvalósításhoz szükséges engedélyeket, amelyekhez különböző tanulmánytervek és hatástanulmányok is szükségesek (környezet hatástanulmányok, környezetvédelmi hatósági engedélyek kiadásához szükséges hatásvizsgálatok, technológiai tervezési és méretezési számítások, nyomvonaltervek, egyéb dokumentációk elkészítése).
Ezen túl, többek között új mélyfúrású kutak létesítésére, új vízműtelepre, szennyvíztisztító telepek bővítésére, szennyvízcsatorna kiépítésére és megújuló energiatermelő rendszer kivitelezésére is tervet kell készíteniük.
A beruházás előkészítése tervezetten 2023-ig tartana, a megvalósításra pedig a 2024-2027 közötti éveket szánja az állami vízműcég.
A beruházás részben az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz keretéből fog megvalósulni, ez az a forrás, amit az EU a koronavírus világjárvány okozta egészségügyi, társadalmi, gazdasági krízishelyzetben az elszenvedett károk, a negatív következmények felszámolására bocsát az országok rendelkezésére.
Miért nem jó a Balaton vizét használni?
A Portfolio számos technikai részletet kiemelt a projektleírásból. Ezek közül az egyik, hogy a térség vízellátásában a karsztvíz és a murai parti szűrésű víz lehet az új befutó.
A balatoni térség ivóvízellátásának fő vízbázisai jelenleg a bakonyi karsztvizek, a Balaton vizét tisztító felszíni vízművek, illetve helyi kisvízművek. A meglévő vízművek közül a karsztvizeket kiaknázók a legkedvezőbb adottságúak, míg a kisvízművek és a Balaton vizét tisztító vízművek rendkívül magas üzemeltetési költségen, környezetet terhelő módon működnek. Ennek oka, hogy a Balaton-víz csak nehezen és költségesen tisztítható, magas ugyanis a szervesanyag-tartalma, a pH-ja, másrészt a sekély tó vízminősége olyan külső feltételektől függ, mint az algásodás, vihar okozta iszap-felkeveredés stb. Az új gigaprojekt erre úgy reagálna, hogy növelné a jelenlegi rendszernél alacsonyabb energia igényű és olcsóbban fenntartható karsztvíz mennyiségét és új vízbázisokat állítana üzembe (a Mura folyóból).
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
