A kormány bokszedzései után itt az újabb agyament ötlet: ütni-rúgni tanítják a rendszeresen magyarokra támadó cigányokat című cikkhez némi kiegészítéssel szolgálnék, mert bár kimerítően foglalkozik az elvi kérdésekkel, szakmai szempontból kissé nem árt körüljárni a kérdést.
Mindjárt az elején érdemes tisztázni egy fogalmat, amit sokan és sokszor félreértenek úgy a laikus, mint a szakmai körökben: önvédelem. Maga az önvédelem, mint elvi kérdés sok tévképzetet hordoz magában, mivel a szó feltételez egyfajta reaktív akciót a támadó felé. A valóságban sajnos az fog érvényesülni, aki először támad.
Vizsgáljuk hát innét a kérdést, miért is van ez így: az egy alaptétel, hogy az akció mindig gyorsabb, mint a reakció. Ebből fakadóan a különféle iskolák, így a cikkben szereplő is a védekezést egy hátramozgással kezdi, ami plusz időt biztosít a saját akció végrehajtásához.
Gondoljuk csak végig: én már hallottam olyan pékről, akinek a mért reakcióideje 0,2 sec. Ez elég gyorsnak tűnik, de a feltételeket végigvezetve már nem feltétlenül az. A támadó nem szabályozható a támadások számának és gyorsaságának tekintetében, ezért könnyű belátni: nagyjából a negyedik, de legkésőbb az ötödik ütés bizony már tisztán landol a testfelületen. További nehezítő körülmény, ha mint az előbb levezettük a támadó (mármint életszerű körülmények közt) nem szabályozható létszám tekintetében sem. A fenti kis levezetésből kitűnik: a második, ha nem az első ütés, már célba fog találni.
Tehetünk még néhány nehezítő körülményt bele:
A fenti felsorolásból a fegyverhasználatot emelném ki, mint különösen veszélyes körülményt. Nagyon sok késes támadásról hallani mostanában, ezek eljutnak a médiafelületekre, mert emberéleteket követel általában. Tudomásul kell venni: a fegyver a támadót egy klasszissal magasabb kategóriába helyezi, mint az anélkül védekezőt, akkor is, ha maga a támadó nem profi, elhárításához fegyverrel kell rendelkeznie a védekezőnek is.
A jogszabályi feltételek mint láttuk a rendőrgyilkosság kapcsán is, nem igazán kedveznek az életét, értékeit megvédeni kívánó egyéneknek.
Lenne itt egy prominens ismert alak:
Természetesen nem szabad elfeledkezni a szokásos zsidó szervezetekről sem: TASZ, Helsinki Bizottság stb.
A cikk kapcsán felmerül a tanítani kívánt faj is természetesen, ezek lennének a cigánypurdék.
Nézzük meg a tanítani kívánt korosztályt, ha már a fajtájukon esetleg túllépünk: 6-10 és 10-14 éves korosztályról beszélünk, akiknek normál körülmények közt (fehérek a tanítványok) nincsenek meg a tanuláshoz szükséges képességeik, éspedig azért, mert a testi, szellemi fejlődésük nem teszi lehetővé a tanítani kívánt anyag feldolgozását, megértését, elsajátítását.
Attól, hogy korán elkezdjük a gyereket hozzászoktatni a mozgáshoz, sajnos ezek a képességek csak a 14. év betöltése után jelentkeznek, és a cikkben is említett körülmények miatt igazából hátrányt és nem előnyt jelent a korai tanulás. (Ugyanakkor küzdősportokat is oktatnak gyerekeknek, a versenysportolók korán kezdik – a szerk.)
Miről is van szó? A gyereket valamivel motiválni kell, ezért már korai anyagokat állítanak össze, amelyek teljesítése esetén övvizsgákat tehet. Így korán egy mesterfokozathoz juthatnak, ami a fejlődését mindenképpen hátrányosan befolyásolja, például nekiáll kifejezetten dzsipókat kung-fura, esetleg kalira tanítani.
A másik „igen hasznos” segédeszköz a motivációra a versenyeztetés: szabályozott körülmények közt nyújtanak a versenyzők egyfajta, szintén a szabályok által meghatározott mérhető teljesítményt. Könnyű belátni a fenti mégoly szűkre szabott feltételrendszer alapján is: önvédelemre kifejezetten nem alkalmas mozgáskultúrához jutunk.
Itt lennének a tanítandó bűnöző elemek:
A tárgyban szereplő korosztály részére a cikk által vázolt mozgásanyag a fentiekből kitűnően alkalmatlan, a cigány, mint faj a sportolásra szintén alkalmatlan, mert hiányoznak belőlük az ehhez szükséges készségek. Az általános életvitelük és körülményeik, amire hivatkoznak a zsidó szervezetek védelmükben szintén ebből fakadnak, tehát nem okai, hanem következményei a faji igénytelenségüknek.
Tegye fel a kezét, aki sikeres cigány sportolókról hallott már, mondjuk kosárlabdasport területén. Ott például minden, a cikkben említett jó tulajdonságnak együtt kell lennie a sikeres sportkarrier érdekében.
Az önvédelem kapcsán mik is lennének a feltételek?
Láthatjuk, ezek nem túl egyszerűen megszerezhető képességek, könnyű belátni: nem mindenki alkalmas a feladatra, sőt igencsak kevesen.
Nyilván itt a kiválasztásnak is nagy szerepe van abban, hogy célszerűen olyan ember tanuljon közelharcot, akinek vannak erre adottságai.
A többi már csak a pénzről és a megélhetésről szól, semmi köze a közelharc tanulásához.
Nem szeretném tovább nyújtani az írást, talán ebből is kiviláglik: a közelharc problematikája nem egyszerűen, nem egy-két év alatt oldható meg, de tisztázva az induló feltételeket szorgalommal és idővel megoldhatóak.
Rglvs Gy (a pék)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
