A világ hét vezető gazdaságát tömörítő G7 csoport globális olajárplafont akar bevezetni. A legtöbbet hangoztatott indok az, hogy az Oroszország (a szankciók ellenére) idén júniusban több mint 700 millió dollárral többet kaszált a kőolajértékesítésből, mint tavaly ugyanezen időszak alatt, miközben az eladott mennyiség csökkent.
A kevésbé hangoztatott, de fontosabb érv, hogy december 5-én lejár az európai olajembargó türelmi ideje, és Európának máshonnan kell majd pótolnia az kőolajat és a kőolajszármazékokat. A megnövekedő kereslet viszont felhajtja majd az árakat (akár 140 hordónkénti dollárig), ami így újabb jelentős bevételeket biztosít Oroszországnak.
Ha lesz G7-es megállapodás, akkor az intézkedést be is kell tartatni. Ezt úgy próbálják majd elérni, hogy megvonják a biztosítási és finanszírozási szolgáltatásokat azoktól, akik nem tartják be az árplafon szabályát. Azt tudni kell, hogy tankerhajók 95 százalékának biztosítását egy brit pénzintézet ellenőrzi, így a kényszerítő erő rendelkezésre áll.
A G7-es országok néhány képviselője azonban vitatja, hogy sikeres lehet a korlátozás, mert az oroszok egyszerűen átirányítják a kínálatukat Indiához és Kínához, ezért nincs értelme az árplafonnal a két említett ország részvétele nélkül. Csatlakozásukra azonban talán még matematikai esély sincs.
Nem kizárt, hogy a G7-es intézkedés inkább csak a politika marketing része lesz, hogy a Nyugat azt tudja mondani, van lendület az orosz ellenes nyersanyagembargókban, és azok működőképesek – ami persze ha igaz lenne, nem lenne a fent említett 700 millió dolláros többlet bevétel az oroszoknál…
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
