Kennedy elnök előbb ezer jófajta kubai szivart rendelt a sajtótitkárától, majd csak akkor írta alá a Havannát sújtó amerikai embargót, amikor a szivarok már megérkeztek.
Európa pedig most felvehetné Meseországot az unióba, építhetne ott egy akkora tartályt, mint Brazília, feltölthetné azt orosz olajjal, és – már az embargó alatt – egészen addig csapolgathatná, amíg már nem is lesz szükségünk olajra, mert csak elektromos autók róják az utakat. Mindössze egy gond van e remek ötlettel, mégpedig ugyanaz, mint az EU olajembargós tervével: nem állja ki a valóság próbáját.
Jelen állás szerint nemcsak Ukrajnában, Brüsszelben is megmerevedtek a frontvonalak. Az Európai Bizottság tegnap cáfolta ugyan a sajtóértesülést, miszerint kiveszik az olajembargó tervét a Moszkvát sújtó új szankciók közül, de a magyar vétót alapul véve csak két megoldás képzelhető el. Vagy a felismerhetetlenségig átírják a javaslatot legalább a júniusi EU-csúcsig, vagy mégis sutba vágják. Kérdés persze, volt-e eleve értelme olyasmit javasolni, amiről pedig pár telefonhívással kideríthető, hogy legalább egy tagállam számára elfogadhatatlan. Feltételezni sem merjük, hogy a cél épp annak megmutatása volt, hogy a magyarok már megint rebellisek, összeférhetetlenek.
Azt írtuk: legalább egy tagállam számára elfogadhatatlan az embargó. Diplomatáink érzékelik a tárgyalásokon, hogy több más tagállam is hasonlóan érez, csak éppen kényelmes számukra a magyar vétó mögé bújni. Hazánk azért utasítja el a tervet, mert – másokhoz hasonlóan – nemcsak hogy több mint hatvan százalékban orosz olajat használ, de az vezetéken érkezik, ezt a kötöttséget pedig bajos lenne energiapiaci felfordulás nélkül felszámolni az alatt az egy-két év alatt, amennyire Brüsszel felmentést adna.
Az embargó csak olaj lenne a tűzre, tovább fűtené az inflációt. Vannak olyan országok is, amelyek pedig a tengeri szállítású olaj embargóját nem fogadják el, mert gazdaságukban fontos tényező a tengeri olajkereskedelem. A vétó ódiumát mások mégsem vállalták magukra – a magyarok egyedül is elviszik a balhét, ők pedig az együttműködő partner szerepében tetszeleghetnek.
A vétó nem nyeretlen kétévesek kezébe való. Egy tegnap megválasztott, ingatag koalíciós kormány élén álló miniszterelnöknek nem is lenne ildomos ezzel bemutatkoznia az unió fővárosában. Orbán Viktor viszont az összes vezető közül a legrégebben foglal helyet az Európai Tanácsban, az ötödik európai bizottsági elnökkel tárgyal kormányfőként, így aligha van bárki, aki jobban ismerné nála a brüsszeli taktikai repertoárt.
Az EU és hazánk viszonyát a világnézeti viták miatti jogállamisági eljárás és a helyreállítási pénzek felfüggesztése már így is terheli.
De az Orbán-kormány negyedszer is kétharmados parlamenti felhatalmazással léphet hivatalba, az új kormánynévsor szerint pedig a Brüsszelben már nyolc év miniszteri rutinnal rendelkező Szijjártó Péter is folytatja munkáját.
A Századvég friss felméréséből kiderül: a magyarok háromnegyede utasítja el az embargót, azaz a kormánypártok szavazótáboránál jóval többen. A magyar álláspontot erősítheti az a meggyőződés is, hogy Európa számára káros az EU javaslata. A Klímapolitikai Intézet jelentése szerint az energiapánik miatt Oroszország idén már csaknem annyit nyert az európai olajexportján, mint tavaly egész évben, ráadásul sokkal könnyebben találna alternatív piacot az olajának, mint Európa más beszerzési forrásokat. – Az ember elvégre nem szúr ki saját magával – töprenghetett Kennedy, rágyújtva egy kubai szivarra. Okos ember legalábbis nem.
Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: MTI/AP)
Szőcs László – www.magarnemzet.hu
Köszönettel és barátsággal!
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
