Oláh körtánc Erdély elrablásának centenáriumi évében a Hősök terén, örvendező budapestiekkel fűszerezve

A címben mindent elmondtunk, ehhez bármit is hozzátenni fölösleges. Csak egy mondatot idéznénk még a videók alatti cikkből, melyből kiderül, mi a háttere ennek az egésznek (s mely írás bevallottan, de teljesen indokolatlanul derűlátó):

Talán hamarosan írhatunk arról, hogy a bukaresti diadalívnél a fővárosiak tapssal jutalmazták a magyar zászlóval felvonuló, kuruc nótákat éneklő, szatmári táncot járó magyar fiatalokat.

A 2. bécsi döntést ünnepelve, tehetnénk hozzá… De arra persze várhatunk. Ám nálunk, és velünk, ugyebár, mindig mindent meg lehet tenni.

https://www.facebook.com/plugins/video.php?href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Ftvrcluj%2Fvideos%2F1668216403231606%2F&width=480&show_text=false&height=269&appId

Ambrus Attila: Hóra a Hősök terén

Szólt a román népzene, kiterítették a piros-sárga-kék lobogót, és eljárták a beszterce-naszódi táncrendet, s az Egyesülés hóráját román fiatalok a budapesti Hősök terén. Megtehették, hiszen a magyar törvények szavatolják, hogy az ország területén élő etnikai közösségek akár a hétköznapokon is háborítatlanul használhassák nemzeti jelképeiket. Ez a törvény pedig nem csak papíron létezik, hanem élni is lehet vele.

A budapestiek tetszéssel és tapssal fogadták a román fiatalokat, az eseményről tudósító román nyelvű sajtó, például a Corbii Albi portál is tudósított arról, hogy néhányan a nézők közül maguk is befogóztak a táncba.

Történt mindez a románok egyesülésének centenáriumi évében, előremutatva arra, hogy a rossz szomszédság hamis érzetét a múlt sebeinek állandó feltépése, a régi sérelmek állandó felemlegetése helyett a kultúra, a fiatalokra általában jellemző nyitottság, befogadás által oszlathatjuk fel.

A Hősök terén történt esemény része volt Servus Europa kulturális projektnek, amelyet a kolozsvári televízió kezdeményezett. Célja, hogy román fiatalok és a tévé stábja bejárják azokat az országokat, ahol jelentős számú román kisebbség él, megismerkedjenek, illetve tudósítsanak a hazaiaknak nemzettársaik életéről, helyzetéről. Bemutassák a külhoni román intézményeket, dokumentálják, hogyan őrizték és őrzik a román közösségek anyanyelvüket, szokásaikat, hagyományaikat együttélve a többségi, nem román közösségekkel. A kolozsvári RTV eddig Szerbiában, Bulgáriában, Moldovában és Ukrajnában járt, idén elérkezett Magyarországra. Élményeikről, tapasztalataikról a kolozsvári televízióban, illetve a nemzeti adó csatornáin számoltak be. És bizonyára lesz amiről, túl azon a szívélyes fogadtatáson is, amely Budapesten várta őket, például a gyulai, méhkereki románok mindennapjairól.

A Servus Europa magyarországi rendezvényeiről a Corbii Albi-nak tudósító – a magyarorszégi Battonyán románként élő – Andrei Sebastian Csiplo megjegyzi, hogy még a román zászló kifeszítése a Hősök terén sem váltott ki elutasító, tiltakozó magatartás a budapesti magyar nézőkben, akik együtt vigadtak, nevettek a fellépőkkel. Ezt a toleráns magatartást Csiplo azzal magyarázza, hogy a magyar törvények szerint is szabad a román nemzethez való tartozást szimbolizáló zászló használata, az nem számít a hatóságok provokálásának.

Ami – fűzzük hozzá – a román törvények szerint, de főként a gyakorlatban nem teljesen így van. Gondoljunk csak a Kovászna megyei prefektus által keltett magyar zászló hisztériákra!

Ám maradjunk derűlátóak. Talán hamarosan írhatunk arról, hogy a bukaresti diadalívnél a fővárosiak tapssal jutalmazták a magyar zászlóval felvonuló, kuruc nótákat éneklő, szatmári táncot járó magyar fiatalokat.

Budapesten kiderült, ez nem is olyan lehetetlenség, ha a jövőbe kívánunk tekinteni.

(Cikk forrása: Maszol.ro)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »