Kárpát-medence-szerte emlékeznek a hatvannyolc évvel ezelőtt Magyarországon történtekre. Az 1956. október 23-án kirobbant forradalom és szabadságharc hősei előtt a felvidéki magyar közösségek is leróják tiszteletüket.
Cikkünket folyamatosan frissítjük a helyszíni tudósításokkal.
***
1956 egy közös nemzeti ügy és felelősség, amelyet őriznünk kell
Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 68. évfordulója alkalmából koszorúzással egybekötött megemlékezésre került sor Dunaszerdahelyen a Diktatúrák áldozatainak emlékművénél.
Mint az a bevezetőben elhangzott, október 23-án azokról a hősökről emlékeznek meg, akik közel hét évtizeddel ezelőtt a szabadság érdekében bátran kiálltak az elveikért és meggyőződésükért, mialatt a magyar nemzet 1956-ban példát mutatott a világnak, hogy egy kis nép is határozottan fel tud lépni demokratikus jogaiért és a nemzeti függetlenség kivívásáért.
Hájos Zoltán (Fotó: Rozsár Vince)
Köszöntőjében Hájos Zoltán, Dunaszerdahely város polgármestere elmondta, hogy Nagyszombat megye képviselőtestületének tagjai egyperces néma felállással adóztak az 1956-os forradalom hőseinek emléke előtt. Jozef Viskupič megyeelnök pedig méltatta az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, és párhuzamot vont az 1956-os magyar forradalom és az 1968-as csehszlovák prágai tavasz között.
Történelmi visszatekintésében elmondta, hogy a magyar nemzet ismét, mint az első világháború után, a vesztes nemzetekhez tartozott, területének kétharmadát elvesztette, a második világháború után a szovjet megszálló csapatok áldozatává vált. „Az ország szellemi életére is rányomta bélyegét a rendszer, a nemkívánatos művészeket háttérbe szorították, az egyházi méltóságokat üldözték… Változást akartak, a meglévő rendszert emberközelivé akarták tenni, hogy egyenjogúság és társadalmi igazságosság legyen Magyarországon.”
(Fotó: Rozsár Vince)
Mint azt kifejtette, ezen a megemlékezésen azokra a fiatal forradalmárokra emlékezünk, akik a szabadságért és Magyarország függetlenségéért harcoltak, akik számára a szabadság nemcsak egy fogalom volt, hanem egy gondolkodás, egy vélemény, maga a cselekmény szabadsága.
„Bátorságukról és hazaszeretetükről is tanúbizonyságot adtak, amikor szembeszálltak a világ egyik legnagyobb hadseregével, a szovjet hadsereggel. A mai megemlékezésen nemcsak a forradalomban és a szabadságharcban elesett mártírok emléke előtt hajtunk fejet, hanem mindazon elhurcolt emberek emléke előtt, akiket a szovjet segítséggel hatalomra kerülők börtönbe zárták, vagy kivégeztek”
– zárta köszöntőjét a polgármester.
A megemlékezésen ünnepi köszöntőt mondott Kolek Zsolt történész, aki ünnepi beszédében elmondta, hogy az 1956-os forradalom és a szabadságharc közös ügyünk, hiszen Kárpát-medence-szerte és a világon mindenütt, ahol magyarok élnek, október 23-án a hősök előtt hajtanak fejet.
„1956 közös nemzeti ügy és egy olyan felelősség, amelyet meg kell őriznünk. Tovább kell adni a jövőnek, és az emlékezetet őrizniük kell gyermekeinknek és unokáinknak is” – mondta, majd kifejtette, hogy a forradalom üzenete a mának a nemzeti egység.
Kolek Zsolt (Fotó: Rozsár Vince)
Azokról a kihívásokról beszélt, amelyek ma is fontosak: „Azokban a napokban, ha rövid időre is, de megszületett a nemzet összefogása. A magyarság összeforrott a szabadság iránti vágyban, összeforrott a nemzeti függetlenség, a szuverenitás megvédésében. A Felvidéken különösen fontos az elmúlt évek politikai történései után, hogy őszintén és nyíltan beszéljünk arról, hogy bizony összefogásra, nemzeti egységre van szükség” – húzta alá.
Arról is szólt, hogy a nemzeti egység érdekében a közösség csak akkor tud erőt mutatni, ha az egyének akaratát egyesítik a közösség céljaival. A választási eredmények és a felvidéki politika nehézségei is ezt igazolják. A továbbiakban Kolek Zsolt a felelősségre és a tennivalókra emlékeztette az emlékezőket, különösen a nemzeti egység fontosságára, ami szükséges ahhoz, hogy a felvidéki magyar közösség egy közös cél mögé álljon.
(Fotó: Rozsár Vince)
Kolek Zsolt a nemzeti egység fontosságáról, a felvidéki magyar közösség jövőjéről, és az 1956-os forradalom áldozatvállalásának jelentőségéről szólt.
Kiemelte, hogy az újrakezdés mindig reményt ad, és a Magyar Szövetség vezetőváltása kapcsán új korszakról beszél: „Minden újrakezdés reményt ad.” A politikai képviselet kapcsán kihangsúlyozta, hogy a felvidéki magyarságnak is érdekképviseletre van szüksége: „A politika ugyanis nem egy bonyolult műfaj, képviselet, mégpedig érdekképviselet.”
Az 1956-os forradalom kapcsán mély tisztelettel beszélt a fiatalok áldozatáról: „Fiatalok áldozták fel a legdrágábbat, amit adhattak, az életüket.” Hangsúlyozta, hogy a közösség sorsa minden egyes ember felelőssége, és a politika jobbá tétele is ezen múlik. Emlékeztetett arra, hogy a politikai helytállás és a tisztességes képviselet szükséges a jövő építéséhez: „A helytállás, a tisztesség, a gerinces kiállás mindenkor kamatozik.”
(Fotó: Rozsár Vince)
Végül felhívta a figyelmet arra, hogy a múlt tisztelete és az emlékezés ad erőt a jelenben és reményt a jövőre: „A nemzet múltja, a kitartás és az emlékezés az, ami megtart minket.”
Az ünnepi műsorban közreműködtek a Magyar Tanítási Nyelvű Magángimnázium diákjai, akik közül Orvos Éva énekelt, gitáron pedig Rigó Áron kísért, valamint a 10. sz. Szent György cserkészcsapat.
A megemlékezés koszorúzással folytatódott, majd szentmisével zárult a Nagyboldogasszony- és Szent György-templomban a forradalom és szabadságharc áldozatainak lelki üdvéért.
(Fotó: Rozsár Vince)
A koszorúzáson részt vett Hideghéthy Andrea, a Szövetség a Közös Célokért ügyvezető igazgatója és a SZAKC tagszervezetei közül a Petőfi Baráti Társulás Erdös Péter elnök képviseletében. (Németh Tímea)
Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
