Az oktatás minden korosztályt és közvetetten a társadalom minden rétegét érinti, ezáltal (is) nagyon fontos, hogy miként jelenik meg a médiában, mit és hogyan közvetít a sajtó az oktatás mindenkori helyzetéről, kudarcairól, eredményeiről és ebben különös hangsúllyal bír a kisebbségi oktatás kérdéseinek megjelenítése – fogalmazták meg A kréta körül – Az erdélyi magyar iskolákról a sajtóban című, szombaton Brassóban tartott kerekasztal-beszélgetés résztvevői. Az Áprily Lajos Főgimnázium fennállásának 185. évfordulóját ünneplő eseménysorozat részeként szervezett találkozó házigazdája a Brassói Lapok szerkesztősége, támogatója az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala.
Mi a fontos szórványban?
Felvezetőjében Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője elmondta, gyakori jelenség, hogy adott médiában a hivatalos közleményekből megírt cikkek jelentik az oktatás kérdéskörének megjelenítését, és kevés figyelmet fordítanak a problémák valós feltárására. Különbséget kell tenni a tömbmagyarságban, illetve a szórványban működő írott és elektronikus sajtó feladata között, hisz szórványban elsősorban a magyar iskola szerepét és az eredményeket kell kiemelni, itt a kis közösségek megmaradása a cél, ennek feltétele, hogy minden magyar gyermek az oktatás által a magyar műveltséghez kötődjék, ugyanakkor a sikertelenségekért gyakran nem lehet megnevezni a felelősöket – mondotta. Ambrus Attila hangsúlyozta, a Brassói Lapok első főszerkesztőjéhez híven vallják, azzal kell foglalkozniuk, ami összeköt, és nem azzal, ami szétválaszt. Petki Judit ezt úgy értelmezi, hogy a különböző nemzedékek között is kell keresni az összekötő kapcsot, ezért is vesz részt szívesen a Brassói Lapok havi diákmellékletének, a Visszhangnak a megjelentetésében. A lap munkatársa azt tapasztalja, a Visszhang szerkesztői keresik a pozitív példákat, írnak társaik sikereiről és cikkeikkel valóban meg tudják szólítani azt a korosztályt, amely az írott sajtó jövendőbeli fogyasztója lehet.
A Brassó Megyei Tanfelügyelőség magyar főtanfelügyelő-helyettese is a vidéki magyar tagozatok fenntartását tartja a legfontosabbnak, és méltányolja, hogy a román nemzetiségű polgármesterek nem akadályozzák ebben a törekvésükben. Brassó megyében három önálló magyar iskola működik: a brassói Áprily Lajos Főgimnázium, a négyfalusi Zajzoni Rab István Középiskola és a homoróddaróci általános iskola. Utóbbi esetében Molnár Stefánia a polgármester hozzáállását hangsúlyozza, mert a falu elöljárója megértette, ha a magyar többségű településről a gyermekeket elviszik a községközponti, kacai iskolába, azt a helyi közösség sínyli meg, hiszen a magyar lakosságnak a közösségen belül megvan a nagyon fontos szociális szerepe. A főtanfelügyelő-helyettes elmondta, az Áprily-gimnáziumon és a négyfalusi középiskolán kívül magyar nyelven érettségizhetnek a brassói Remus Răduleț Energetikai Szakközépiskolában és a kőhalmi Ștefan Octavian Iosif Szaklíceumban működő egy-egy fél osztály tanulói, de a diákok nem tolongnak a helyekért, mert a szülők többsége nem az identitástudatot helyezi az első helyre, hanem azt, hogy a gyermekének legyen biztos a megélhetése. Ha pedig ezt a román vagy a német iskola biztosítja azáltal, hogy kapcsolatban áll jól menő nagy cégekkel, és a diákok már tizenhat éves koruktól bedolgozhatnak a jövendőbeli munkahelyükre, akkor az ilyen iskolát választják kilencedik osztálytól.
A törvényektől a helyi eseményekig
Brassó megyében mintegy kétezren tanulnak magyar nyelven óvodától középiskoláig, ennek fele a megyeközpontban – ez összesen annyi, mint Háromszéken két nagy létszámú magyar iskola diákközössége. Ebből következik, hogy a magyar nyelvű sajtónak a tömbmagyarságban sokkal nagyobb teret kell(ene) fordítania az oktatás kérdéseire. Ez nem minden esetben sikerül kellő mennyiségben és minőségben, gyakran az oktatási intézmények részéről nincs igény arra, hogy tájékoztassák a közvéleményt, a médiának pedig nincs kapacitása, hogy a törvénykezési változásoktól a helyi eseményekig mindenre kiterjedjen a figyelme – hangsúlyozta Sarány Orsolya. A Romániai Magyar Újságírók Egyesülete székelyföldi területi képviselője szerint is a médiának fontos szerepe a kis vidéki iskolák bemutatása, ezáltal a gyermekek megtartása a magyar nyelvű oktatásban, de általában véve is fontos a kisebbségi oktatás problémáinak felmutatása a sajtóban, ez egyfajta üzenet a politikum, a döntéshozók felé. Ehhez a politikumnak is empátiával kellene viszonyulnia a média képviselői irányába, amit az oktatási minisztérium képviselői részéről nem mindig lehet tapasztalni vagy egyszerűen nem tartják fontosnak a tájékoztatást, utóbbi alól nem kivétel a tárca jelenlegi magyar államtitkára sem – szögezte le Forró László, a bukaresti közszolgálati rádió szerkesztője.
Lapunk részéről alulírott ismertette a Háromszék napilapnak az oktatás kérdéskörét érintő tájékoztató és adott műfaji keretek között megengedett eligazító, értelmező szerkesztői elveit és rendszeres jelenlétét ezen a nyilvánossági területen, amely a feladathoz mérten kis létszámú szerkesztőség bevallása szerint is jócskán több teret és mélyebb elemző munkát igényelne. A jövőben erre is nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az erdélyi magyar médiának, hisz, amint a beszélgetés felvezetőjében is elhangzott, az oktatás minden korosztályt és társadalmi kategóriát érint, a sajtónak pedig az a szerepe és gazdaságilag is fontos célkitűzése, hogy minél több emberhez eljuttassa az információt – összegzett Ferencz Csaba, lapunk gazdasági ügyvezetője.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
