A Youtube-on elérhető netes videók a tizenéveseknek már fontosabbak, mint a tévé. A köréjük épült iparág mára olyan terebélyessé bővült, hogy vannak magyar fiatalok, akiket ugyan a húsz év fölöttiek közül kevesen ismernek, mégis kényelmesen megélnek a reklámbevételekből és a szponzori szerződésekből. Idővel vajon átveszik a hatalmat a régi televíziózás területén is?
Eldugott sarok a budaörsi Kikában. Más napokon talán nem is tűnne föl, hogy nem a bemutatóterem egy újabb mintaszobájában vagyunk. A néhány négyzetméter nappalinak van berendezve, talán csak a falon lévő, fát ábrázoló festmény különbözik némileg az áruház egyéb szegletétől. Ma azonban az egyszerű vásárlók nem léphetnek be ebbe a bemutatóhelyiségbe, hiszen egy komplett filmes stáb dolgozik itt. Csorba Anita és két kollégája kisfilmet forgat arról, hogyan lehet a közösségi médiában régóta népszerű hangulatjelekkel feldobni a lakásbelsőt.
Bár a felszerelés laikus szemmel elég profinak tűnik (és az elmondások alapján is milliós ára volt), a film nem valamelyik kereskedelmi tévé életmódmagazinjában fog lemenni, hanem a Youtube videómegosztó internetes oldalon. A tizenegy éve létező szolgáltatás sok internetező számára ismert, és a világ egyik leglátogatottabb weboldala. Legtöbbünk mégis úgy gondolhatott eddig rá, mint VHS-kazettára rögzített régi televíziós műsorok archívumára meg persze amatőr tinédzserek viccesnek gondolt felvételeinek és a véget nem érő macskás videóknak a tárházára.
Csakhogy az elmúlt évtizedben alapvető változás következett be a tizenévesek információfogyasztási szokásaiban: a szöveges tartalom helyett egyre inkább videók közvetítésével érdemes érintkezni a fiatalokkal. A Youtube-világ mára kitermelte a maga sztárjait, sokukat több tíz millió ember nézi nap mint nap.
Magyarországon is találni olyan figurákat, akik több százezres közösség számára meghatározók, és havonta itthon is milliók kattintanak a leghíresebb Youtube-csatornákra, azaz egy-egy tartalomszolgáltató videófolyamára.
Élményt a márkához
Csorba Anita nem „youtuberként” kezdte. A most a harmincas évei végén járó lakberendező már évek óta blogot írt (inspiraciok.hu), amikor belefogott a videózásba. Jelenleg százhatvanezer Facebook-követője van.
– A videók témáit külföldi csatornák figyelésével és a nézők érdeklődésének követésével választom ki – mondja Csorba Anita a film forgatása közepette, miközben ragasztót cserél, mert az eredetileg használt nem fogta meg a díszítésre használt hungarocell golyókat. – A nézők gyakran kérnek is témákat. Egy videóra nemritkán ezer komment érkezik, amelyeket végigolvasom, és gyakran válaszolok is rájuk. A Youtube teljesen máshogy működik, mint a tévé, és nagyon fontos része a közönséggel való kapcsolattartás.
A lakberendező – részben videóinak hála – Magyarország egyik legnépszerűbb netes lakberendezési magazinját szerkeszti. Nem szenved önbizalomhiányban: „szerencsém van, hogy ilyen kreatív tehetséggel születtem, nekem nagyon ritkán sikerülnek [az alkotások] rosszul”. Ezután megjegyzi: a látszattal ellentétben introvertált, és nagyon nehezen megy neki a kamera előtt való szereplés. Emiatt gyakran kell újravenni egy-egy jelenetet, és az átlagosan öt-tíz perces videók akár egész nap is készülhetnek. Ennek meg is van az ára. Egy-egy epizód költsége a százezer forintot is elérheti.
– Azért kezdtem el videózni, mert a fiatalok ma már nem olvasnak, és úgy gondoltam, őket ott [a Youtube-on] találom meg. Járok beszédtanárhoz is, mert törekszem az igényességre, és szerintem meg is látszik a fejlődés – vallja be. A helyszín miatt adja magát a kérdés: mennyire szól bele a Kika (vagy más hirdető) a videók tartalmába? A főszereplő szerint a szponzor nem konkrét terméket akar reklámozni, hanem a videók sugározta élményt szeretné a márkához társítani. Azért megjegyzi, hogy egy-egy videóban meg szokott jelenni az áruházban kapható valamilyen áru is.
Csorba Anita a látszattal ellentétben introvertált, és nagyon nehezen megy neki a kamera előtt való szereplés Fotó: Végh László / Magyar Nemzet
A legnépszerűbb magyar Youtube-csatornák néhány jól meghatározható klisére épülnek. Rengeteg videojátékos csatorna van, amelyek nem közvetítenek szinte semmi mást, csak azt, ahogy (nálunk jóval profibb) emberek számítógépes játékon játszanak. (A hivatásos videojátékozásról szólt Kétszáz kattintás percenként című riportunk. Magyar Nemzet Magazin, 2015. november 7.) Másik nagy csoportba a sminktanácsadók tartoznak. Ezeknek a felvételeknek a többsége láthatóan sokkal kisebb anyagi ráfordítással készül: a lány elindítja a kamerát, leül elé, és kifesti magát. Emellett léteznek filmes csatornák, amelyekben önjelölt filmkritikusok mondják meg a tutit a filmekről, illetve zenei videoblogok, amelyeket a muzsikusok használnak lemezeik, fellépéseik promotálására.
Főleg Amerikában működnek főállású tesztelők is, akik ajtajában a legdrágább termékek gyártói állnak sorba, hogy az ő telefonjukat vagy számítógépüket próbálják ki, mindezt persze videón megörökítve.
A Pamkutya zenei paródiaduó tagjai, Osbáth Márk és Norbert, akik Béla és Pista művészneveken szerepelnek, különböznek azoktól a fősodorbeli zenészektől, akik a Youtube-ot mellékes marketingfelületnek használják. Mindig is az interneten terjesztették klipjeiket, jelenleg 367 ezer követőjük van, legnépszerűbb paródiájukat (amelyet az egyébként is történelmi, milliárdos Youtube-nézettséggel berobbant Gangnam Style című dalról készítettek) több mint nyolcmillióan nézték már meg.
– Öcsém, Norbert kezdett vicces videókat feltölteni a Youtube-ra hat évvel ezelőtt, amikor még csak 14 éves volt. Egyszer készítettünk egy zenés paródiát is, és azt vettük észre, hogy sokkal sikeresebb, mint bármi más, amivel addig próbálkoztunk – mondja Osbáth Márk, aki azt is elárulja: nincs semmilyen zenei képzettségük. – Testvérem éppen a videós sikerek miatt kezdett egy filmes egyetemen tanulni, én alapvetően építészmérnök vagyok, de én is a videózással foglalkozom elsősorban. Ez a tevékenység lassan a főállásunkká válik. De ezt nem úgy kell érteni, hogy pusztán a videók feltöltésével vagyonokat tudunk keresni. A klipek népszerűsége azonban már teremthet olyan lehetőséget, amely hozzájárul a megélhetéshez.
E lehetőség részben a videókészítés során elsajátított készségek alkalmazását jelenti, például klip- vagy reklámforgatást más megrendelők számára. Emellett vannak a Youtube-nézettséghez szorosabban kötődő bevételek is. A videók mellett megjelenő hirdetésekből részesedést kapnak az alkotók. Bár Osbáth Márk nem tudott (vagy nem akart) pontosabb összegeket mondani, de kideríthető: tízezer letöltésenként százas nagyságrendű (forint) összegről van szó. Vagyis a bevétel egy igen népszerűnek számító, százezres nézettségű epizód esetében sem haladja meg a néhány ezer forintot. Emellett vannak még lehetőségek az arculattal ékesített ajándéktárgyaktól (ez a közismert merchandising) a haknikoncerteken át a lemezkiadásig, de a Pamkutya például az utóbbi kettőt nem vállalja. Szponzorációs, termékelhelyezési szerződéseket sem szokásuk kötni hirdetőkkel.
– Mi is most keressük, hogy ez a tevékenység számunkra miként tehető gazdaságossá. Tévék is hívtak már műsorkészítésre, de azt is lemondtuk. Úgy látjuk, hogy más paródiaegyüttesnek is rosszat tett az alapprofiljuktól távol eső televíziós szereplés – folytatja Osbáth Márk. – Nem áldozzuk fel a Youtube-csatorna jó hangulatát a rövid távú bevételek kedvéért.
Nincs cenzúra
Arra is számítanak – pályatársaikkal összhangban –, hogy a közeli jövőben a fiatalabb generációk számára a Youtube fontosabb lesz, mint a tévé, és így a ma még rétegműfajnak számító közegből kikerülve a fősodorban találhatják magukat azok, akik addig kitartanak.
Egyikük vélhetően Szirmai Gergely lesz, aki talán a legismertebb személyiség a magyar Youtube-on. A valóban televíziózást és filmezést tanult 28 éves Szirmai Hollywood-hírügynökség című csatornájával az elsők között lett Youtube-partner az országban (ezzel a Google kiemelten kezeli a többi felhasználó között). Videóit, amelyeken általában egy polc előtt ül, és filmkritikákat ad elő, háromszázezres tömeg követi. Ez a szám sok „igazi” tévés műsor nézettségét is meghaladja.
– Az egyik tanárom a Színház- és Filmművészeti Egyetemen javasolta, hogy folytassam a már korábban elkezdett videóblogot, hogy megnézzük, milyen hatással lesz ez a magyar netkultúrára. Ma már három csatornát vezetek. Ez az egyedüli foglalkozásom – mondja Szirmai. – Ezeken túl mint internetes audiovizuális „kontentszakember” szoktam konzultációs munkákat is vállalni. Nagyon különbözik a Youtube-on közvetített műsorok készítése ugyanis a hagyományos tévézéstől. Alapvetően fiatalabb közönségnek szól, nincs semmilyen cenzúra, semmilyen párt vagy politikus nem tud beleszólni, hogy miről szóljon a műsor.
Szirmai emellett elmondta: az internetes videózás világában szerényebb pénzügyi háttér is elegendő az elinduláshoz (és kapcsolatok sem szükségesek hozzá), és „ha valakiben megvan a tehetség, és ezt komoly munkával, eredményesen tárja a nézők szeme elé, akkor előbb-utóbb sikeres lesz”. Őt is rendszeren megkeresik a tévécsatornák, ám vissza szokta utasítani ezeket az ajánlatokat. Nem látja ugyanis a perspektívát a hagyományos televíziózásban, túl sok ott a megkötés.
A Youtube-on sikeressé vált filmesekkel készített interjúkból az az általános kép rajzolódik ki, hogy ők valóban tudatosan építik az arculatukat és népszerűségüket. Profin nyilatkoznak, talán kissé túl profin is, mintha sokszor jól begyakorolt PR-tételmondatokat mondanának föl.
Minden feltörekvő youtubernek érdeke az ismert nevek vállán felkapaszkodni a csúcsra. Az iparágban jártas forrásaink azt mesélik, hogy az igazán nagyok, akiket szinte minden tinédzser ismer, hatalmas pénzeket kérnek a leghétköznapibbnak tűnő közösködésekért is. A legtöbb lájkolót azok a videók hozzák, ahol két népszerű figura egyszerre szerepel, majd mindketten megosztják azt Youtube-csatornájukon és Facebook-oldalukon. A legnépszerűbb emberek között van, aki több százezer forintot kér pusztán azért, hogy hajlandó legyen egy közös képen mosolyogni a szerényebb népszerűségű kollégájával. A közös videók (úgynevezett kollaborációk) honoráriuma pedig már az egymillió forintot is elérheti.
Havi 50–200 ezret hozhat
És még így is kifizetődő lehet. Olyannyira, hogy már menedzserügynökségek is léteznek Magyarországon, amelyek speciálisan a Youtube-marketinggel foglalkoznak.
– Eredetileg egy online hirdetéssel foglalkozó cégnél ismertük fel, hogy az internetes videók egyre népszerűbbek lesznek, ezért ezzel a területtel kiemelten is foglalkozni kellene. Egy év alatt olyannyira kinőtte magát ez az üzletág, hogy megkeresett minket a Google, építsünk hálózatot az általunk menedzselt csatornákból, amelyeket ezáltal egységesen és hatékonyabban kezelhetjük. Ma már több mint száz különféle csatornát kezelünk – kezd bele a történetbe Farkas Dániel, a Youtube Marketing Blog (youtube.blog.hu) egyik szerzője és a Star Network ügynökség Youtube-divíziójának vezetője. – Olyan tartalomgyártók csatornáit kezeljük, amelyek egyike-másika több millió megtekintést is képes generálni havonta.
Farkas Dániel szerint bármilyen film népszerű lehet, amely az adott célcsoport tagjait meg képes szólítani. Amerikában tízből nyolc esetben a megkérdezett fiatalok már a Youtube-„véleményvezérek” üzeneteit tartják a fontosabbnak, nem a klasszikus tévés, filmes személyiségekéit. Ugyanakkor az interneten népszerűvé vált figurák többsége nem profi műsorkészítő, így nem ritka, hogy a televízióba átemelt Youtube-sztárok, húszmillió feliratkozó ide vagy oda, rövid úton megbuknak. És ez fordítva is igaz. Teljesen általános jelenségnek számít, hogy egy, a „régi” tévében A listás sztár Youtube-csatornát indít, ám kudarcot vall.
De össze lehet szedni ebből akár a szerény megélhetésre elegendő fizetést?
– A Youtube-hirdetések Magyarországon még nem túl drágák, éppen ezért egyre többen használják. Ez a viszonylagos olcsóság tartalomszolgáltatói oldalról azt jelenti, hogy a megnézett hirdetések, kattintások után járó részesedés se túl magas. Átlagosan hat-tíz ezer videómegtekintéssel lehet egy dollár bevételt elérni. Amerikában, ahol sokkal fejlettebb a videós hirdetési piac, hatszor-nyolcszor ennyi pénz is származhat ugyanennyi nézettségből – mondja Farkas Dániel. – Kiszámolható, hogy pusztán a hirdetésekből nálunk 50 és 200 ezer forint között lehet legfeljebb keresni havonta. Nagyon fontos azonban látni, hogy a hirdetések csak a torta vékonyka szeletét jelentik. A sikeres szereplők szponzorokat szerezhetnek, meghívhatják őket rendezvényekre. Minden járulékos bevétellel együtt vannak, akik a youtube-ozásból meg tudnak élni Magyarországon, de nem ez a jellemző.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 04. 30.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
