Ódor-Magyar Komáromban – nagy egyetértésben, botrányok nélkül

Ódor-Magyar Komáromban – nagy egyetértésben, botrányok nélkül

Ódor-Magyar Komáromban – nagy egyetértésben, botrányok nélkül Vataščin Péter2024. 12. 10., k – 08:12 Komárom |

Mindkét politikus hozta a megszokott formáját a Matica-székházban tartott beszélgés során. Szóba kerültek a szlovákiai és a kisebbségi magyar közösségeket is, amelynek történeti és politikai problémáit hasonlóképp kezelnék. Magyar Péter megemlítette, hogy már Észak-Komáromban is van már egy „Tisza Sziget“, vagyis a pártjához tartozó közösségi szervezet.

Akár rázós is lehetett volna, de végül minden simán ment.

Már novemberben hallani lehetett azokat az ellenhangokat, amelyek kifogásolták, hogy Komáromban egyáltalán sor kerülhet Ódor Lajos (Progresszív Szlovákia) és Magyar Péter (Tisza Párt) beszélgetésére. Két hete maga Komárom polgármestere, Keszegh Béla érezte azt, hogy a vádaskodások elértek egy olyan szintre, amelyre már neki is reagálnia kellett. Lapunk számára megírta a Nem értek egyet azzal, amit mondasz, de… c. véleménycikkét, amelyben többek között elutasította, hogy a városházánaklépéseket kellene tennie a Napunk és a Denník N által szervezett esemény ellen.

Kapcsolódó cikkünk

Nemrégiben jelent meg a felhívás, hogy az egyik hírportál vitaestet szervez a komáromi Matica-házba. Munk Veronika újságírónő Magyar Péterrel és Ódor Lajossal beszélget arról, hogyan dönthető meg Orbán Viktor és Robert Fico hatalma. Talán senkit nem ért váratlanul, hogy már a felhívásra is számtalan reakció érkezett a közösségi oldalakon, minőségében és tartalmában is széles skálán mozogva. 

A mai politikacsinálók mindent megtesznek azért, hogy az emberek érzelmei mindig kellő hőfokon sisteregjenek (az érdemi vita mindig szárazabb), így természetesen a politikai kultúra is ehhez idomult.

A higgadt szemlélők nyugtázhatják: jó dolog, hogy a politika szereplőinek élvonala Komáromban találkozik, tárgyal és beszélget. Nemrégiben Orbán Viktor és Robert Fico járt a komáromi erődben, most pedig két legkomolyabb kihívójuk. 

Komárom a találkozások helye lett. 

Néhányan viszont úgy gondolják, hogy Magyar Pétert be sem kéne engedni Komáromba, mivel Orbán Viktor (kormányzata) sokat segített a városnak. Nemcsak stadiont épít Komáromnak, hanem segített már óvodát-iskolát is felújítani, és több intézményt is komoly anyagi támogatásban részesít.

A racionálisabb észrevételek közt olyan is felmerül, hogy ha valódi vitaestet szeretnénk, akkor nem csak az egyik oldal képviselőinek kell jelen lenni, hiszen a valódi vitát az eltérő látószögek szolgálják. 

A kérdésfelvetés is a nemzeti konzultáció szintjéhez hasonló, amikor evidenciaként kezel olyat (meg kell dönteni a hatalmukat), amiben nincs egyetértés. Néhányan már abba is belefáradtak (bár ennek is mostanában nagy a felhajtóereje), miért az kerül előtérbe, hogyan váltsunk le valakit, nem pedig az, hogy mit csinálnának ők másként? 

Azt már tapasztaltuk többször, hogy az kevés, kit akarunk leváltani, valós alternatíva híján még nagyobb lehet a katyvasz. Nekünk már volt Matovičunk, aki a közösségi oldalakon jól teljesített, az idő talán megmutatja azt is, vajon Magyar Péter hogyan teljesít. Ódor Lajossal már más a helyzet (még ha akadnak is kérdések, amiben nem értünk egyet), hiszen ő több olyan gazdasági reform előkészítésében vett részt, ami előre vitte az országot.

Ami a leginkább bosszantó, az az érdemi vita háttérbe szorulása. Amiért küzdöttünk november 17-én, és amiért a szervek 35 éve felnyomták Orbán Viktort gumibottal a Zsiguli oldalára (talán emlékeznek az ikonikus fotóra). 

El kéne fogadnunk, hogy a politika nem fehér és fekete, az angyal és az ördög tánca, hanem a szürke több mint 50 árnyalata. 

A jó döntések előkészítésében kiemelten fontos hallani az érveket és az ellenérveket, esetleges más megoldási javaslatokat. A döntések soha nem tökéletesek – úgy, ahogy az emberek sem, márpedig egyelőre ők (és nem a mesterséges intelligencia) döntenek a fontosabb ügyeinkről. Szimbolikus jelzése az arab könyveknek, hogy szándékosan vétenek benne legalább egy nyomdai hibát, jelezve: csak a teremtő tökéletes. A valós vita során az érveink nemcsak megdőlhetnek, hanem meg is erősödhetnek. Csak azok félnek az eszmecserétől, akik álláspontja gyenge lábakon áll. A régi mondás szerint még a kommunisták is olvasták a Bibliát.

Engem elszomorít, hogy egyesek szerint egyenesen be kéne tiltani a Magyar Péter–Ódor Lajos-vitaestet Komáromban. Akadt olyan hang, amelyik szerint a városvezetésnek kellene ezt megtiltani (egy magánintézményben!). Természetesen minden radikális nézet ellen vagyok, amely gyűlöletet vagy kirekesztést hirdet, de egy politikai vitaest a legfontosabb szereplőkkel mindig érdekes lehet (viszont nem kötelező elmenni). Ezzel nem az adott szereplőkről nyilatkozom, csupán meghallgatom az érvelésük, ami a konstruktív eszmecsere alapja. Erős demokráciákban még az is nyilvánvaló, hogy a jó kormányzás fontos feltétele egy jó ellenzék. Csak az erős ligákban születnek olyan csapatok, akik nyerik a Bajnokok Ligáját.

Sokan Voltaire-nek tulajdonítják azt a gondolatot (ő ezt nem írta le, de az egyik életrajzírója összegezte a filozófus gondolatait), hogy: „Nem értek egyet azzal, amit mondasz, de halálomig harcolni fogok azért, hogy mondhasd.” A közösségi média cunamiként maga alá gyűrő világa megtanított mindenkit elmondani a (határozott) véleményét. De talán még kicsit tanulnunk kell jól kérdezni és fi gyelmesen hallgatni (nem lehallgatni) másokat. Akkor talán nem gumicsontot fogunk gyakran rágni, hanem visszatalálunk a fontos ügyekhez. Mert van belőle bőven!

A szerző Komárom polgármestere

A tiltakozás kommentszekciókból indult, az utóbbi napokban pedig véleménycikkekben is testet öltött. A fő kifogások Ódor Lajos és Magyar Péter személyei, ill. vélt vagy valós ideológiai beállítottságuk ellen irányultak – s egyáltalában vitatták, hogy bármilyen „magyar nemzeti” haszna volna az ő komáromi szereplésüknek. Akadt olyan is, aki a helyszínt kifogásolta, vagyis a Matica-székházat, amelyet még ma is sokan összekötnek a magyar-szlovák vitákkal és ellentétekkel.

Hírdetés

Óriási érdeklődés

A hetekig tartó hangulatkeltés után maga az est gyakorlatilag teljesen gördülékenyen zajlott le. Noha a belépéskor lehetett némi feszültséget tapasztalni – a szervezők jól láthatóan figyelték, nem kerül-e be az épületbe gyanúsnak tűnő személy. A színházteremben végül mindenki elfért, s a beszélgetés másfél órája alatt sem zavarta meg semmi rendkívüli a diskurálást. A tömeg kapcsán felmerülhet: melyik volt az utolsó olyan politikai esemény Komáromban, ami spontán módon ekkora közönséget és előzetesen ekkora vitát eredményezett? Egyébként nemcsak magyarok ültek a nézőtéren: a szlovák szinkrontolmácsolást többen is igénybe vették.

Adta is magát az első kérdés és téma a moderátor, Munk Veronika, a Denník N innovációs igazgatója (többek közt pedig a Telex korábbi alapítója) részéről: mit szól az est két főszereplője a tiltakozó hangokhoz? Ódor úgy fogalmazott, 

elég furcsa volna, ha már Komáromban sem lehetne vele beszélgetni, hiszen ide járt gimnáziumba, ahol a tanítók sosem arra tanították, hogy ne vitatkozzanak egymással a diákok. 

Szarkasztikusan megjegyezte: ha nem jön el senki, akkor más a helyzet, de úgy látszik, párakat érdekel a beszélgetés – mutatott a teljesen megtelt nézőtérre. A beszélgetés több pontján utalt egyébként arra is, hogy Nagykesziről származik.

Magyar Péter többek között arról beszélt: 

furcsa volna 2024-ben két EP-képviselő szereplését betiltani. 

Utalt arra, hogy jönni fog még Komáromba hosszabb időre, védelmébe vette a Matica-székházat, egyúttal megidézte a város szellemét is: Klapka György és Jókai Mór alakját emlegette.

Nagy egyetértés

Ódor és Magyar egy alkalommal sem vitatkoztak egymással – és Munk Veronika sem tett fel keresztkérdéseket nekik. Igazából aki több-kevesebb rendszerességgel követi a két politikus tevékenységét, az nem igazán lepődött meg attól, amit a másfél óra során hallott. 

Ódor Lajos hozta a maga nyugodt, szellemesen csipkelődő formáját – míg Magyar Péter a pártépítés lázában égve, néha már-már néptribunusi hévvel adta elő a mondandóját. 

Míg előbbi Robert Ficot, utóbbit Orbán Viktort kritizálta visszatérően, s egyébként egyet is értettek egymás meglátásaival azzal együtt, hogy rendre hasonlóságokat állapítottak meg a két ország állapotában.

Megszólítani az embereket

Ha a legmarkánsabb közös pontokat keressük a két politikus álláspontjaiban, akkor a jelenlegi magyar és szlovák kormányok folyamatos kritikája mellett mindketten nagy hangsúlyt helyeztek az emberekkel való közvetlen kapcsolattartásra, beszélgetésekre. Ódor kétszer is kifejezetten negatívan, ill. a „legnagyobb problémának“ minősítette a közösségi hálók által felerősített polarizációt, közéleti agressziót. Magyar Péter ezzel kapcsolatban arról is beszélt, hogy szerinte a Fidesz pont azokra a rétegekre hivatkozik, akiket „a legnagyobb nyomorban tart“. Emellett bírálta a független sajtót is, ami szerinte nem foglalkozik a kis falvak valóságával is.

Már Komáromban is ott a Tisza

Magyar Péter most állt először nyilvánosság elé el kisebbségi magyar nyelvterületen. Ennek már csak azért is nagy jelentősége van, mert az elmúlt 15 évben aligha váltott ki magyarországi ellenzéki politikus ekkora közérdeklődést Szlovákiában. Magyar egyfelől láthatóan tudott az őt bíráló szlovákiai magyar cikkekről – a magyar kormány propagandájának egyfajta leágazásaként hivatkozott a médiumokra, amelyeket azonban nem nevezett meg konkrétan. 

Ugyancsak konkrétumok nélkül beszélt arról, hogy már Észak-Komáromban is van egy „Tisza sziget“, vagyis a pártjának egyfajta közösségi szervezete.

Magyarságpolitikai kérdések

Munk Veronika egyik kérdését azzal vezette fel, hogy Orbán Viktor az egyik legnépszerűbb politikus Szlovákiában – ill. hogy a jelenlegi magyar jelenlétét Komáromban is lehet érezni: a támogatásokból stadion épül, iskolák újulnak meg. Arra volt kíváncsi, hogy két beszélgetőpartnere hogyan szólítaná meg a határon túli magyarokat. Ódorral kapcsolatban pedig felvetette, kritika érte azért, hogy „kicsit elengedte“ a szlovákiai magyar közösséget.

Magyar Péter hosszabban válaszolt a kérdésre. Mint fogalmazott, az ominózus 2004-es népszavazás időpontja nagyon szomorú nap volt az ő életében is, s depressziós volt néhány hétig – ám reméli, hogy ezt a sebet sikerült valamennyire „behegeszteni“. Szlovákiában sajnos még mindig tiltott a kettős állampolgárság – mondta – viszont szerinte mindkét országban a józan emberek vannak többségben, akik együtt szeretnének élni. Ehhez 

„meg kell beszélni a közös dolgainkat, mégha azok érzékenyek is“. Ebbe számára EP-képviselőként beletartoznak a kollektív bűnösséget kimondó és vissza nem vont Beneš-dekrétumok is (a megjegyzést külön megtapsolta a közönség), amelyek rendezése ugyan gondot okozna, például a vagyon-visszaszármaztatásnál, „de 2024 van“. 

Ficot bírálva többek között megemlítette még Sólyom László kitiltását Szlovákiából, de Malina Hedvig ügyét is. A Tisza szerinte mindenre nyitott lesz.

A magyar állampolgárság és a támogatások kapcsán kijelentette: egy Tisza-kormány nem fog elvenni szerzett jogokat. Ugyanakkor azt szeretnék, ha például a Bethlen Gábor Alap átláthatóan működne, politikától mentesen. A támogatást „össznemzeti érdeknek“ nevezte. 

Ide, vagyis Komáromba és Szlovákiába pedig azért jött, „mert a nemzetünkről beszélünk“, ennek mindenki a része. 

Később ehhez kapcsolódóan elmondta, a nyugati magyar diaszpórának is ugyanolyan módon, például levélben kell tudnia szavazni, mint a külhoniaknak. Az Orbán-kormányok és a kisebbségi magyar pártok kapcsolatát pedig ellentmondásosnak látja, ugyanis szerinte a szoros budapesti kapcsolat inkább ront ezeknek a pártoknak a teljesítményén – így a Magyar Szövetségén is.

Péter megspórolt egy kis időt, mert elmondta mindazt, amiből látszik, mennyire segítette eddig Robert Fico a szlovákiai magyarokat

– kapcsolódott be Ódor. Hangsúlyozta, ő közgazdász, ezért arra törekszik, hogy több pénz jusson a régiónak, így a magyarlakta vidékeknek is. Ilyen téren megemlítette, hogy az EU-s pénzek közvetlen lehívását, amellyel adott esetben a kormányt is meg lehetne kerülni. Az állampolgársággal kapcsolatban azt mondta, ha kományon volnának, a tiltások nagyrészét el lehetne törölni. A nyelvtörvény szigorításának vonatkozásában azonban optimista. „A miniszterasszony elhiszi azt, amit ír, de kormány ezt soha nem fogja megengedni“ – állapította meg a nagy port kavart törvénymódosításról.


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »