Sajtónyilvános eseményen mutatta be a Piarista Rend Magyar Tartománya a rend két legújabb, a gyermekvédelem területén mintát adó kiadványát április 13-án Budapesten, a tartományfőnökség épületében. A szemléletformáló, kereteket és módszertant ismertető dokumentumok a védelem kultúrájának közös építésére hívnak.
A piarista világ biztonságos tér a kiskorúak és a kiszolgáltatott felnőttek számára című gyermekvédelmi keretdokumentumot, valamint A piarista védelmi képzés gyermekvédelmi módszertani füzetet tette közzé a Piarista Rend Magyar Tartománya, újabb lépést téve a védelem kultúrájának építésében.
Az alkalomra – melynek időpontját az Isteni Irgalmasság vasárnapján a szexuális, lelkiismereti és hatalmi visszaélések áldozataiért felajánlott imanaphoz kapcsolták – hivatalos volt a Budapesti Piarista Gimnázium 11. osztálya is.
„Egyre nagyobb transzparenciát szeretnénk adni a gyerekvédelem témájának; fontos, hogy a diákok megismerjék, milyen kérdésekről van ezen a területen szó – mutatott rá a diákok jelenlétének fontosságára Márkus Roland. – Szeretnénk, ha ti, diákok tudatosan meghatároznátok, hol vannak a határok, és ha ezeket megsértik, azt tudjátok jelezni. Úgy lesz a biztonságos iskola valóság, ha ti tovább tudjátok adni ennek a kultúráját, és meg tudjátok erősíteni ezt a szemléletet.”
Zsódi Viktor SchP tartományfőnök köszöntőjében a piarista gyermekvédelmi munka és a most bemutatott Piarista füzetek jelentőségét bemutatva hangsúlyozta, hogy ezek a kiadványok nem pusztán dokumentumok, hanem egy hosszabb, közös fejlődési folyamat eredményei.
A piarista tartományfőnök felidézte a folyamat fontos állomásait, köztük azt a gyermekvédelmi fórumot, amely a biztonságos iskola kérdését a szinodális szemlélet jegyében tárgyalta diákok, szülők és pedagógusok bevonásával, valamint a rend saját múltfeltáró vizsgálatát, amely Nox praecessit címmel (Múlóban az éjszaka) hat évtized szexuális visszaéléseit vizsgálta, és amelynek eredményeit Madridban nemzetközi szinten 41 ország képviselői előtt be is mutatták.
Zsódi Viktor kiemelte: A rend célja nem az önigazolás, hanem a sebek gyógyítása és a teljes átláthatóság.
A tartományfőnök bemutatta a gyermekvédelmi munka struktúráit is, köztük a multidiszciplináris csapattal működő Biztonságos Iskola Tartományi Tanácsát és a Gyermekvédelmi Titkárságot; valamint a Csapda a neten címmel létrehozott képzési programot, amely a kortárs bántalmazás és az online tér kihívásaira reagál.
Zsódi Viktor SchP szerint azt kell látnunk, hogy a gyermekvédelem nem csupán szabályrendszer, hanem közös kultúra, amelyben a fiatalok is képesek felismerni és jelezni a határátlépéseket.
A most bemutatott két kötet közül a 33. Piarista füzet A piarista világ biztonságos tér a kiskorúak és a kiszolgáltatott felnőttek számára címmel a rend generálisi kúriájának 2025-ös keretirányelveit ülteti át hazai környezetbe, s mely Kalazanci Szent József 500 éves nevelési örökségét ötvözi modern gyermekvédelmi elvekkel. Így ad átfogó, elvi és strukturális keretet, kötelező érvényű szabályrendszert a biztonságos környezet kialakításához, a megelőzés, előmozdítás és beavatkozás hármasára építve. Erőssége a holisztikus szemlélet, mely építeni akarja a „szabad és felelős cselekvőképességet”.
A 34. kötet ezzel szemben a gyakorlati megvalósítást segíti, módszertani kézikönyvként támogatva a pedagógusokat és munkatársakat abban, hogy a biztonságos működés szemlélete a mindennapokban is megvalósuljon.
Zsódi Viktor hangsúlyozza, hogy a munka nemzetközi egyházi szinten is visszaigazolást nyert. Meghívták a magyar tartományt a Tutela Minorum pápai bizottságba, mely a gyermekvédelmi kezdeményezéseket mutatja be világszerte. A felkérés alapján részt vesznek az éves jelentések elkészítésében. Mindez további lehetőséget ad a tapasztalatok nemzetközi megosztására és a további szakmai fejlődésre.
A piarista tartományfőnök végül kiemelte, hogy a gyermekvédelem nem egyszeri feladat, hanem folyamatosan épülő kultúra, amely a mindennapi döntésekben valósul meg. A biztonságos környezet nem a problémák hiányából, hanem azok felismeréséből és felelős kezeléséből születik, és végső soron az evangéliumi küldetés megéléséhez vezet.
A kiadvány szakmai bemutatásában Benyusz Márta jogász, a Gyermekjogokért Egyesület elnöke, a Kiskorúak Védelmével Foglalkozó Pápai Bizottság európai regionális tanácsadója azt hangsúlyozta: minden ember – különösen a legkiszolgáltatottabbak – sérthetetlen méltósággal rendelkezik, amelyet sem erőszak, sem elhallgatás, sem félrenézés, sem intézményi érdek nem írhat felül.
Benyusz Márta emlékeztetett, hogy az irgalmasság az evangéliumban nem passzív magatartás, hanem aktív cselekvés: „odalép, megérinti a sebet, és nem fordul el”. Ebben az értelemben
A szakértő hivatkozott XIV. Leó pápa kijelentéseire is, amely szerint a kiskorúak védelme nem az egyházi élet különálló területe, hanem olyan dimenzió, amely áthatja a lelkipásztori munkát, a képzést és az irányítást is. A pápa szavait idézve: „minden előrelépés ezen az úton egy lépés Krisztus és egy hitelesebb Egyház felé”.
Benyusz Márta kitágította a bántalmazás, visszaélés fogalmát: eszerint az nem csupán egyéni bűn, nem is pusztán intézményi kudarc, hanem a küldetés gyökeres tagadása.
A 33. és 34. füzet egységes rendszert alkot, lefektet struktúrát, megfogalmaz elveket, és eszközt ad mindezek gyakorlásához. Az ezekben képviselt szakmai szempontokat ismertetve kiemelte: az első dimenzió a holisztikus szemlélet – az az átfogó szemlélet, amely a megelőzésre, előmozdításra és a beavatkozásra épül. A megelőzés strukturális és kulturális változást is igényel. Olyan intézményi légkört, amelyet nyitottság, átláthatóság és valódi elszámoltathatóság jellemez. A dokumentum nevén nevezi azt, ami leggyakrabban a visszaélések mögött áll: torz hatalmi viszonyok, klerikalizmus, megkérdőjelezhetetlen tekintély, a hallgatás mint erény.
Az előmozdítás célja: képessé kell tenni az embereket saját jövőjük alakítására. Benyusz Márta szerint észre kell vennünk, hogy a kiszolgáltatottságot gyakran társadalmi és strukturális tényezők hozzák létre – ezek csökkentése ad védelmet. S az a fiatal, aki megtanulja kimondani határait, aki tudja, hogy van kire számítania, az védett és szabad is egyben.
A második dimenzió az elszámoltathatóság világos és látható rendszerét jelenti, amely a helyi koordinátortól a tartományi védelmi bizottságon át a generálisi védelmi irodáig tart, tehát egy többszintű felelősségi struktúrát és külső auditot is magában foglal. Az ígéret, hogy történik valami, akkor valódi, ha van felelős, van, aki számon kér, akihez fordulni lehet.
A harmadik dimenzió a képzés mint kultúraformálás, mely szerint nemcsak szabályok betartására kell törekedni, hanem belső attitűd kialakítására, mert a változásnak belülről kell elindulnia, a szabályok önmagukban nem védenek meg senkit. Ezért épül a képzési anyag a folyamatos megújulás logikájára.
Benyusz Márta hangsúlyozta: a kultúra, amelyet együtt kell építenünk, az emberi méltóság kultúrája, ami áthatja a mindennapokat a kis döntésektől a nagy választásokig. Ez „a megtérés pedagógiája”, amely nemcsak a gyermekeket, hanem a felnőtteket is érinti. Idézte XIV. Leó pápát, aki szerint
A Piarista füzetek ezért nem csupán dokumentumok, hanem egy élő folyamat részei: azt szolgálják, hogy a piarista intézményekben tanuló gyerekek és fiatalok olyan közegben nőjenek fel, ahol megtapasztalják saját méltóságukat és Isten képmására teremtettségükben megtartó térben élnek. Így mindez a Kalazanci Szent József által megkezdett út folytatása, amely ma is közös felelősség.
Az ezt követő kerekasztal-beszélgetésben Szabados Zsuzsanna, a gimnázium tanára; Jusztin Veronika, a Kalazancius Mozgalom csoportvezetője, valamint Meskó Hunor, a gimnázium végzős diákja válaszoltak Márkus Roland SchP kérdéseire.
Szabados Zsuzsanna elmondta: a pedagógusok napi munkájukban valóban jól használható útmutatást kapnak a Piarista füzetek által. „Mi az, amit tanárként megengedhetek magamnak? A könyv konkrét helyzeteket ír le, szembesít a saját gyakorlattal” – emelte ki a kiadvány érdemét, és hozzátette: forgatni kell, akkor érik általános szemléletté.
Jusztin Veronika annak fontosságát emelte ki, hogy a diákot kísérni kell a fejlődésében. „Amikor elkezdjük a felkészítését, önismereti oldalról kell először felépíteni ezt az utat.” A munkánk eredményességének záloga, hogy annak végzésében ki-ki nincs egyedül. „Több szemmel vagyunk együtt, és megtartó háló számunkra, hogy van hova fordulni, van szakszerű segítség.”
A 12. osztályos Meskó Hunor szerint számára akkor adott a biztonságos tér, ha megvan a személyes figyelem. „Sok kiscsoportban folyó óra segíti ezt. Megszólítanak a tanárok, érdekli őket, mi van velem. Ez teszi lehetővé, hogy elmondjam, ami bánt.”
A résztvevők zárásként elimádkozták a Székely János püspök által írt imát, melyet a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán tartott nyilvános bocsánatkérés alkalmával fogalmazott meg.
Kérdésünkre Márkus Roland elmondta, hogy a füzetek összeállításában nemzetközi együttműködésre támaszkodtak, de ez nem jelenti azt, hogy így nem vennék figyelembe a magyar sajátosságokat. „Mind a keretdokumentum, mind a Füzetek kellően általánosak ahhoz, hogy a Magyarországon belüli egyéni eltéréseket is figyelembe vegyék, meg tudnak felelni annak az egészséges különbözőségnek, ami minden iskolánkat jellemzi. Egyszerre szolgálja ki minden intézményünk sajátosságait, és ad olyan általános szempontokat, amely alapján mindenki tudja építeni a védelmi kultúrát az iskolájában. Továbbá a nemzetközi konferencia megmutatta, hogy a magyar tartomány sokat tud hozzáadni a nemzetközi gyermekvédelmi törekvésekhez.”
Mindkét kiadvány – A piarista világ biztonságos tér a kiskorúak és a kiszolgáltatott felnőttek számára című gyermekvédelmi keretdokumentum, valamint A piarista védelmi képzés című gyermekvédelmi módszertani füzet – elérhető lesz online is.
Fotó: Lambert Attila
Trauttwein Éva/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
