Amióta augusztusban harc helyett napok alatt szétszéledt az elvileg 300 ezres afgán hadsereg a tálibokkal szemben, egymást érik az elemzések arról, hogyan mehetett félre ennyire 20 év munkája. Ennek során általában bőven merítettek az amerikai Kongresszus által életre hívott ellenőrző szervezet (bevett angol rövidítése alapján Sigar jelentéseiből, amelyekben nem nehéz alaposan elszúrt projekteket találni – írja a G7 a Bloomberg cikkére hivatkozva. Alább a folytatás.
A nemrég befejeződött kivonulási művelet kezdetén a Bloomberg is készített egy tízes gyűjtést, amely azért nagyon tanulságos, mert nem csak katonai projektek szerepelnek rajta. Így annak megértéséhez is hozzájárulhat, hogy miért nem sikerült bizalmat kialakítani az afgán társadalomban.
Út a semmibe
A nemzetközi fejlesztéseket segítő amerikai ügynökség 176 millió dollárért épített egy 101 kilométeres utat Gardez városa és a keleti Khost tartomány között. Az átadása után mindössze egy hónappal az amerikai ellenőrök azt tapasztalták, hogy két útszakaszt részben elmosott a víz, öt másik részt pedig szándékosan szétromboltak.
Hibás távvezetékek
Egy afgán céggel kötött 116 millió dolláros szerződés azt célozta, hogy egy új erőmű több mint egymillió afgán számára tegye elérhetővé az áramot. Azonban már a szerződést sem sikerült jól megkötni, ezért az Egyesült Államok 60 millió dollárt költött egy olyan vezetékrendszerre, amelyet sosem helyeztek üzembe területhasználati viták és az erőművel kapcsolatos szerződéses problémák miatt. Ráadásul a kivitelezés sem sikerült jól, az amerikai ellenőrök szerint a távvezetékek és az oszlopok veszélyt jelentettek a közelben élőkre és dolgozókra.
209 szobás hoteltorzó
A kabuli amerikai nagykövetség szomszédságában egy 209 szobás szállodát és egy 150 lakásos apartmanházat kellett volna felépíteni egy 85 millió dolláros hitelből, de egy 2016-os jelentés szerint mindkét épületnek csak a betonváza készült el, a hiteleket pedig nem törlesztették.
Üres főhadiszállás
Az amerikai hadsereg 36 millió dollárt költött egy közel hatezer négyzetméteres parancsnoki központra a déli Helmand tartományban, ahol akár 1500 katonát is eligazíthattak – volna. „Ez tűnt a legjobban megépített épületnek, amelyet Afganisztánban láttam. Sajnos azonban egyáltalán nem használják, és az eredeti céljára valószínűleg nem is fogják” – írta 2013-ban egy amerikai ellenőr.
Üres kiképzőközpont
Nem csak az amerikai erőknek szánt bázissal fordult elő hasonló. A Pentagon 3,7 millió dollárt költött egy a türkmén határ közelében lévő kiképzőközpont létrehozására az afgán hadsereg számára. Amikor az amerikai ellenőrök felkeresték, senki sem használta, pedig látszólag minden megvolt hozzá az irodáktól a latrinákon keresztül a lőterekig. Az amerikai védelmi minisztérium egyik tisztségviselője azt mondta a vizsgálat során, hogy azért nem vették még használatba, mert a kantin nem készült el.
„Olvadó épületek”
Egy afgán vállalkozó 2012-ben arra kapott félmillió dolláros megbízást, hogy a helyi rendőrség különleges erői számára hozzon létre kiképzési központot. Ezen belül tipikus afgán falura emlékeztető épületeket kellett felhúzni, hogy az egység tagjai élethű körülmények között készülhessen fel a várható feladatokra.
A házakat azonban olyan téglákból építették fel, amelyeknek túl magas volt a homoktartalma, és ezért gyorsan mállani kezdtek, emellett pedig a víz is megtalálta az útját a falakban. Egy 2015-ös jelentés olvadó épületekként jellemezte ezeket a házakat.
Drogháború
A kábítószer-termelés ellen világszerte folytatott amerikai harc igazán ritkán hoz tartós eredményeket, de az afganisztáni kudarc különösen látványos. Tizenöt év alatt az Egyesült Államok nagyjából 8,6 milliárd dollárt költött ilyen célra az országban, ennek ellenére 2017-ben az ellenőrző szervezet jelentése szerint a máktermesztés és az ópium előállítása is rekordot döntött.
Feltűnő álcázás
Miközben az afgán terep nagy részét kopár hegyek és sivatagok határozzák meg, az Egyesült Államok 28 millió dollárért vett olyan egyenruhákat az afgán hadsereg számára, amelyek leginkább erdős terepen biztosíthatták volna az álcázást. A Pentagon illetékesei szerint ennek az az oka, hogy az akkori afgán védelmi miniszternek ez a mintázat tetszett a legjobban.
Ócskavas szállítógépek
Afganisztán rendkívül tagolt domborzata, fejletlen infrastruktúrája és a rajtaütések veszélye miatt az amerikaiak sok energiát fektettek az afgán fegyveres erők légi szállítási képességeinek kialakításába. Ennek legkevésbé sikeres epizódja az volt, amikor összesen legalább 549 millió dollárt költöttek 20 használt, de felújított, olasz gyártmányú G222 szállító repülőgép beszerzésére és üzembe állítására.
A folyamatos meghibásodások, karbantartási problémák miatt azonban egy idő után 16 gép használhatatlan állapotban csak a helyet foglalta a kabuli repülőtéren. Végül ócskavasnak adták el őket, összesen 32 ezer dollárért. Az elbaltázott beszerzéssel kapcsolatban senki ellen nem indult eljárás.
Az afgán hadsereg
Húsz év alatt az Egyesült Államok összesen 83 milliárd dollárt költött az afgán hadsereg létrehozására és fenntartására – ebben a fenti összegek közül több is benne van -, hogy a kivonulása után képes legyen fenntartani a kabuli kormány hatalmát az országban a tálibokkal és más lázadó csoportokkal szemben. Ehelyett olyan gyorsan omlott össze, amire még a szkeptikus amerikai katonai vezetők sem számítottak.
„Nem tudok olyan jelentésről, amely előre jelezte volna, hogy egy 300 ezres fegyveres erő 11 nap alatt megszűnik létezni” – fogalmazott Mark Milley amerikai vezérkari főnök. Ennek következtében aztán rengeteg felszerelés került a tálibok kezére a kézifegyverektől a páncélosokon keresztül a helikopterekig. Ez a regionális hatalmi viszonyokat ugyan aligha változtatja meg, a tálibokkal szembeszálló helyi fegyveres csoportok – amelyek az északkeleti Pandzsir-völgyben összpontosították erőiket – dolgát viszont alaposan megnehezíti.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
