Barack Obama nem akar komolyabban változtatni Szíria-politikáján azután sem, hogy kudarcot vallott kormányának az évi több mint ötezer mérsékelt felkelő kiképzésre vonatkozó terve, Oroszország pedig váratlanul jelentős katonai szerepet vállalt a konfliktusban.
Az amerikai elnök erről vasárnap este nyilatkozott a CBS televízió 60 Minutes című műsorában. A Steve Krofttal folytatott, olykor feszült hangulatú beszélgetésben leszögezte, hogy alapvetően egy fő cél vezérli: el akarja kerülni, hogy az Egyesült Államok katonailag erősen elkötelezze magát egy olyan konfliktusban, amelyben megítélése szerint az amerikai haderő nem kínálhat életképes, hosszú távú megoldást.
Akkor mégis mire gondolt Obama a hadjárat megkezdésekor, ha nem arra, hogy megsemmisíti az Iszlám Államot?
– merülhetne fel az amerikai tévé nézőben.
Készek vagyunk arra, hogy mind diplomáciai munkát végezzünk, mind pedig támogassuk – ahol tudjuk – a mérsékelt ellenzéket, ami segíthet meggyőzni az oroszokat és az irániakat arról, hogy gyakoroljanak nyomást Aszadra az átmenet érdekében. De amit nem fogunk megtenni, az az, hogy ismét belevetjük magunkat egy hadjáratba, ezúttal Szíriában – idézte az MTI az elnököt.
Az amerikai kormány a múlt héten jelentette be: felhagy azzal a tervvel, hogy új szíriai felkelőket képez ki az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet elleni harcra, és ehelyett inkább olyan, már létező egységeknek nyújt közvetlen támogatást, amelyeknek a Pentagon szerint jobb esélyük van a dzsihadisták elleni sikerre. Ugyanakkor emlékezetes, hogy mekkora sikerrel jártak ezek a támogató akciók;
mivel az amerikaiak által kiképzett
ellenzéki,mérsékelt, dzsihadista harcosok jobbik esetben csak a fegyverüket adták át kevésbé mérsékelt társaiknak, rosszabbikban csatlakoztak is hozzájuk.
Próba cseresznye
Ezzel kapcsolatban Obama az interjúban kijelentette azt is, hogy a mérsékelt gerillák kiképzésével kapcsolatban
– amit egyébként vezető munkatársai, köztük Hillary Clinton volt külügyminiszter még a konfliktus elején javasoltak neki –
már azelőtt komoly kételyei voltak, hogy az megkezdődött volna. Indoklása szerint tavaly mégis azért döntött emellett, mert abból a megfontolásból indult ki, hogy a szíriai helyzet további romlásának megakadályozása érdekében ki kell próbálni
„különböző dolgokat”.
Az amerikai elnök szerint nehéz, ha nem lehetetlen feladatnak bizonyult a mérsékelt szíriai felkelőket az IÁ elleni harcra összpontosítani, amikor ők Aszadot és hadseregét nagyobb fenyegetésnek látják. Obama úgy vélekedett, hogy az IÁ-t legyőzni csak a síita kormány által szorongatott szunniták mozgósításával lehet, ami viszont mindeddig kudarcot vallott.
Sosem tápláltunk olyan illúziót, hogy katonailag mi magunk meg tudjuk oldani a problémát Szíriában
– jelentette ki Barack Obama.
Ha viszont még csak illúziója sem volt a győzelemmel kapcsolatban az Egyesült Államoknak, akkor viszont jogosan fogalmazhatjuk meg a kérdést, vajon
mi a fenét akart egyáltalán Szíriában az amerikai hadsereg?
Mert kívülről csak annyit látni, hogy egymással és az egész világgal harcban álló dzsihadistákat sikerült felfegyvereznie
(arról, hogy ki a jó, ki a rossz és ki a csúf ebben a konfliktusban, IDE KATTINTVA olvashat egy elemzést),
az Iszlám Államot nem gyengítette meg, ugyanakkor tevőleges felelősség terheli az Európai Uniót megcélzó migráns áradat elindulásáért.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
