Az amerikai elnökválasztás egyik forró külpolitikai témája volt az Iránnal kötött nukleáris egyezményt, amelyet Donald Trump élesen bírált, és leszögezte: ha megválasztják, felbontja az alkut. A demokrata Hillarry Clinton ugyanakkor következetesen védelmébe vette a megállapodást – hogy aztán a demokrata Barack Obama elnök egyik utolsó intézkedéseként a kukába hajítsa a hosszú évek munkájával kiizzadott kompromisszumot.
A Fehér Ház jelezte a minap, hogy Barack Obama valószínűleg aláírja a hosszabítást, mert meggyőződése, hogy nem sérti a nagyhatalmak és Irán tavalyi nukleáris megállapodását.
Az amerikai szenátus egyhangúlag szavazta meg csütörtökön
az Irán elleni büntetőintézkedéseket rögzítő törvény (ISA) hatályának meghosszabbítását 10 évvel.
A törvényt 1996-ban alkották meg, és azóta tízévenként megújítják, illetve meghosszabbítják az érvényességét. A törvény érvényessége most decemberben járt volna le, és november közepén a képviselőház már megszavazta a meghosszabbítását. A szankciók az energetikai és a védelmi iparra, valamint a bankszektorra vonatkoznak, s az a céljuk, hogy megakadályozzák Iránt atomfegyver kifejlesztésében.
Róháni vasárnap az iráni parlamentben azt mondta: a törvény meghosszabbításával
az Egyesült Államok példátlan módon megsértené a nukleáris megállapodást,
és ha ez megtörténik, akkor Irán határozott és arányos válaszlépést tesz. „Ha Barack Obama elnök aláírja a törvényt, akkor azzal megszegi az Egyesült Államok vállalásait” – jelentette ki.
A szenátusi szavazás óta a teheráni külügyminisztérium, a parlamenti elnök és Ali Hamenei ajatolláh, legfőbb iráni politikai és vallási vezető is megnyilatkozott az ügyben, utóbbi azt mondta: az amerikai törvény meghosszabbítása egyértelműen a nukleáris megállapodás megsértését jelentené.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »