A vasárnapi ebéd mellé a legtöbb családban egy pohár bor, vagy más alkohol is dukál. S ha már alkoholról esik szó, vizsgáljuk meg, hogy áll Szlovákia lakossága az erre fordított kiadások terén. Nos, meglehetősen kétes előkelő helyen. Az európai statisztikai hivatal, azaz az Eurostat adatai szerint a hazai háztartások havi összkiadásaik 2,5 százalékát fordítják alkoholra. Szeszes italra a legtöbbet az észtek (5,2%), a legkevesebbet pedig a spanyolok (0,8%) költik.
„Szlovákiában emellett az alkoholárak 75,3 százalékon vannak, ami azt jelenti, hogy egészében véve közel egynegyedével olcsóbbak az uniós átlagnál“ – közölte Lenka Buchláková, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint egy szlovákiai átlagpolgár évente közel 12 liter alkoholt fogyaszt.
„Amennyiben ezt átszámítjuk egy lakosra, akkor egy európai átlagosan közel évi 300 eurót költ alkoholra, miközben nem a vendéglátóipari létesítményekben és szállodákban fogyasztott alkoholról van szó“ – tette hozzá Buchláková. Alkoholfogyasztás terén vezető helyet foglalnak el a Szovjetunió utódállamai, nevezetesen Észtország (5,2%), Litvánia (4,9%) és Lettország (4%). A legkevesebbet a görögök (0,9%), az olaszok (0,9%) és a spanyolok (0,8%) költenek alkoholra. Szlovákia az utóbbi évtizedben azon kevesek közé tartozott, ahol stagnáltak az alkoholra fordított kiadások – azaz nem emelkedtek, de nem is csökkentek.
Amennyiben összehasonlítjuk az uniós árakat, megállapíthatjuk, hogy az alkohol- és a cigarettaárak Írországban a legmagasabbak. Ugyancsak ebben az országban voltak az Eurostat felmérése szerint a legdrágábbak a ruházati cikkek, a bútorok, háztartási kiegészítők, továbbá a közlekedési, kulturális és üdülési költségek, valamint a vendéglátóipari és szállodai szolgáltatások.
Az Európai Unión belül a legolcsóbb az élet Bulgáriában, a legdrágább pedig Dániában. Előbbiben az árak az uniós átlag felét sem érik el, Dániában viszont 41 százalékkal magasabbak. Szlovákia 65 százalékon áll, ami annyit jelent, hogy az áraink átlagosan 35 százalékkal az uniós átlag alatt vannak. Dánia esetében azonban meg kell jegyezni, hogy az átlagfizetések náluk négyszer nagyobbak, mint nálunk.
A lerészegedő fiatalok körében a gyengébb nem fölénye Jindřich Cupák klinikai pszichológus szerint egyáltalán nem meglepő jelenség. „A függőség kialakulása a nők körében egyre gyakoribb. Ennek az okait pontosan nem ismerjük, de tény, hogy az egyik leggyakoribb az, hogy a fiatalok arra vágynak, hogy a közösség befogadja őket, s vagányoknak tűnjenek“ – magyarázza. Szerinte a szülők ebben már rég nem játszanak szerepet, s a fiatalok nem tartják szükségesnek betartani az ismert társasági viselkedési szabályokat.
Egyúttal arra is rámutatott, hogy már az óvodások is gyakran játszanak részeget, a fiatalok pedig egy alapos berúgást hősies cselekedetként fognak fel. Munkája során rendszeresen találkozik olyan serdülőkkel, akik az alkoholfüggőségük miatt kezelésre szorulnak. Többnyire olyanokról van szó, akiknek konfliktusaik vannak a szüleikkel, a lehető legkevesebb időt töltik velük, s nem érzik magukat jól a családi környezetben. Olyan szomorú esettel is találkozott, amikor egy mindössze tízéves gyermeket kellett kezelni alkoholfüggőség miatt, igaz, nála komoly szerepet játszottak a genetikai adottságok és a szociális körülmények, de mindez természetesen ugyanúgy előfordulhat a harmonikus családi háttérrel rendelkező serdülőknél is.
„Egyes fiatalok nem is kívánnák az italt, viszont nem megfelelő társaságba kerülve alkalmazkodni akarnak, s ez vezet idáig“ – mondta, hozzátéve, hogy az alkohol és a drog szerepel az elsők között, s hogy a serdülők az esetek többségében nem önként érkeznek a kezelésre, hanem a szülők hozzák őket, vagy bírósági határozatban rendelik el a terápiát. A számuk pedig sajnálatos módon egyre nő, miközben az alkohol démonával folytatott harc sikeressége az egyéntől függ.
Az alkoholfogyasztást a fiatalok azzal indokolják, hogy attól jobban érzik magukat. „Arra hivatkoznak, hogy az a pszichológus, akinek nincsenek személyes tapasztalatai a függőséggel, nem is értheti meg őket“ – meséli Cupák. Végezetül hozzáteszi, hogy szerencsére vannak jó tapasztalataik is, a fiatalok egy része tudatosítja a helyzetét, s hogy mit jelent számára a család és őszintén törekszik a változásra.
Egy korábban készült felmérés szerint a szlovákiai magyar fiatalok körében rendszeres dohányos a válaszadók 37%-a. Az alkoholfogyasztás ettől lényegesen gyakoribb jelenség, 78 százalékuk valamilyen szintű rendszerességgel fogyaszt alkoholt. A kábítószerek kipróbálása területén – saját bevallásuk szerint – a környezet nincs rájuk komoly hatással, a megkérdezettek baráti körében gyakoribb a kábítószer kipróbálása (73%), 30 százalékuk vallotta be, hogy ő maga kipróbált már valamilyen kábítószert.
(Felvidék.ma/Pravda)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
