Az Országgyűlés alelnökeként, szolgálati Passatjával többször is túllépte a megengedett sebességet Deutsch Tamás fideszes politikus még 2004-ben, de nem kellett bírságot fizetnie, mert a rendőrségen – személye és a cselekmény kis súlya miatt – megszüntették a szabálysértési eljárást – írja az Origó.
Egy 2002-es VW Passat végsebessége 200 kilométer/óra körüli. Ha ennyivel nem is, de a városon belül megengedett 50-es értéket jelentősen túllépve haladt szolgálati autójával Deutsch Tamás Budapesten – nem is egyszer.
Mindez több mint tíz éve történt, így a fideszes politikus már aligha emlékszik rá. A büntetésre sem emlékezhet, az ugyanis nem volt.
78, illetve 84 kilométer/óra
Deutsch Tamás az Országgyűlés alelnöke volt 2004 tavaszán, nyár elején, amikor többször is közlekedési kihágást követett el – derült ki az Origó birtokába került rendőrségi dokumentumokból. Ezek szerint kétszer is túllépte Budapesten a városon belül megengedett sebességkorlátozást.
Június 6-án délután 50 helyett 78 kilométer/órás sebességnél mérte be a traffipax Deutschot a HNK 691 rendszámú autóval. Ekkor a parlamenti alelnök Zuglóban, a M3-as bevezető szakaszán haladt. A rendszám az alelnökként neki járó szolgálati autóhoz tartozott.
A 2002-es 1.8-as VW Passattal közlekedett Deutsch Tamás két héttel korábban, május 23-án este is, amikor szintén gyorsabban haladt a megengedettnél. Ekkor a sebességellenőrző műszer 84 kilométer/órát mért, ahogy Deutsch Zuglóban, a Kacsóh Pongrácz úton haladt.
Máskor buszsávba tévedt
Két hónappal korábban, március 27-én délelőtt buszsávba tévedt a Passattal a parlamenti alelnök. A rendőrök ekkor a Kossuth Lajos utca és a Szép utca kereszteződésében rögzítették a politikust a szolgálati autóval.
Az ilyen mértékű sebességtúllépés éppúgy közlekedési szabálysértésnek számít, mint a buszsávban haladás. Ezekért pedig általában pénzbírságot szabnak ki a sofőrre. A gyorshajtások például a mai büntetési tételek mellett 45-45 ezer forint pénzbírságot jelentenének Deutschnak.
"Szükségtelen volt" büntetni
Ám sem a gyorshajtások, sem a buszsávban közlekedés miatt nem szabtak ki bírságot a politikusra, mert egy illetékes rendőri vezető – saját hatáskörben – mindhárom esetben mellőzte a szabálysértési eljárást.
Az indoklás szerint „a szabálysértés a cselekmény súlyára, az elkövetés körülményeire, illetve az eljárás alá vont személyre tekintettel annyira csekély, hogy büntetés vagy intézkedés alkalmazása szükségtelen”. Ez állt mindhárom, az eljárást megszüntető határozat indoklásában.
Az Origó megkérdezte a rendőrséget, ki és mi alapján dönthet erről. Azt válaszolták, hogy a szabálysértési törvény alapján ehhez a rendőri szerv vezetőjének joga van. Ám a konkrét esetekről nem tudtak felvilágosítást adni, mert – mint írták – „a felsorolt szabálysértési ügyek selejtezésre kerültek”.
Deutsch persze ártatlan, nem is tudott róla
A rendőrségi határozatok szerint a döntésről az érintettet nem értesítették, a határozatokat csak az irattárba küldték. Deutsch Tamás a lapnak azt mondta, „a rendkívül furcsa rendőrségi döntésekről” nem is tudott, és nem járt közben senkinél azért, hogy elkerülje a bírságolást. A rendőrség eljárása minden szempontból helytelen volt – tette hozzá.
"Ha figyelmetlenségből közlekedési szabálytalanságot követtem el, vagy esetleg a jövőben ilyet követnék el, akkor annak rendje és módja szerint, minden apelláta nélkül, mint bárki más, kifizettem és ki fogom fizetni a bírságot" – mondta a politikus, aki ma már a Fidesz európai parlamenti képviselője, és így gyakran ingázik Budapest és Brüsszel között – legtöbbször repülővel.
Régi történet, elfeledett per
Jó pár éve nagy botrány volt abból, hogy kiderült: politikusok, közéleti szereplők közlekedési szabálysértési ügyeit szüntették meg a 2000-es évek elején hasonló módon.
2010-ben büntetőeljárás is indult egy nyugalmazott alezredes és egy őrnagy ellen 23 rendbeli hivatali visszaélés vádjával.
Akkor is felmerült Deutsch Tamás neve, éppúgy, mint a televíziós Juszt Lászlóé, vagy éppen Demszky Gábor főpolgármesteré, de több hírbe hozott személy cáfolta érintettségét. Deutsch is azt mondta, már akkor kiderült, hogy nem jártak közben a rendőrségnél ügyük lezárása érdekében.
A most a lap birtokába került iratok aláírója azonban más személy, mint a korábbi ügy két rendőr érintettje, akik egyébként azt vallották a bíróságon, hogy elöljáróik parancsára cselekedtek. Első fokon még 2010-ben felmentették őket, ám az ítélőtábla új eljárást rendelt el az ügyükben.
A megismételt eljárásban első fokon eljáró Fővárosi Bíróság a vádlottakat bűnösnek találta, és F. Károly alezredest kétévi, Sz. Zsolt őrnagyot pedig egyévi időtartamra próbára bocsátotta. Az viszont rejtély, hogy azóta mi történt, vajon jogerősen is elmarasztaló döntés született-e.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
