Fajsúlyos – a brüsszeli döntésekkel összefüggő – dokumentumok kerültek napvilágra, többek között Magyarország helyreállítási tervének elemzése, amelyből kiderül, milyen nagyszabású tervekre, átalakításokra és reformokra készül a magyar kormány, amit az unió az országspecifikus ajánlásaiban már évekkel ezelőtt elvárt.
Az Európai Bizottság értékelése szerint a magyar nyugdíjkiadások a GDP mintegy 8 százalékának megfelelő 2019-es értékről 2070-re jelentősen, a GDP 12 százaléka fölé emelkednek, ami hosszú távon magas fenntarthatósági kockázatokat jelent – írja a Portfólió nyomán az Index.
A dokumentumhoz csatolt melléklet szerint a reform célja a magyar nyugdíjrendszer közép- és hosszú távú költségvetési fenntarthatóságának előmozdítása, a munkával töltött életszakasz meghosszabbításához való hozzájárulás, valamint az alacsonyabb jövedelmű nyugdíjasoknak folyósított nyugdíjak megfelelőségének erősítése. A reform a szükséges mértékben automatikus kiegyensúlyozó mechanizmusokat, és egyéb parametrikus változásokat vezet be a nyugdíjrendszerbe.
A lap beszámolója szerint a Magyarország által benyújtott kilencpontos helyreállítási terv első pontja a demográfia, valamint köznevelés témája, amely „magában foglalja a nyugdíjrendszer közép- és hosszú távú költségvetési fenntarthatóságának és megfelelőségének javítását célzó reformot is”.
A bizottsági értékelés szerint a nyugdíjreform négy elemből fog állni, amelyek a következők:
A mérföldköveket bemutató részletes táblázatból kiderült az is, hogy a jelentésnek konkrét szakpolitikai javaslatokat kell előterjesztenie, melyek többek között a munkával töltött életszakaszok meghosszabbítására összpontosítanak, illetve a törvényes nyugdíjkorhatárnak a várható élettartamhoz való kötésével és a tényleges nyugdíjkorhatár emelésével a hosszabb munkával töltött életszakaszt ösztönzik. Emellett szankcionálnák a korai nyugdíjba vonulást, miközben kiegyenlítenék a nyugdíjak közötti eltéréseket.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
