Magyarországnak érvényes megnemtámadási szerződése van a Szovjetunióval, és jogutódjával, Oroszországgal.
Magyarországnak semlegesnek kellene lennie, nem pedig a NATO tagjának. Köztes földrajzi helyzetünk Kelet és Nyugat között pozitív semlegességet követel meg: a szemben álló felek összehozását a békés együttműködésért – idézte a Magyar Békekör Dr. Mészáros Gyula repülő ezredes, nyá. vadászrepülőgép-vezető, oktató, tanszékvezető, egyetemi docens véleményét, melynek a Kereszténydemokrata Néppárt Keresztényszociális Műhelyében adott hangot csütörtökön.
„Hazánk földrajzi fekvése nem változott meg azzal, hogy kiléptünk a Varsói Szerződésből és beléptünk a NATO-ba. Ugyanott vagyunk, ahol eddig voltunk: ütközőzónában Kelet és Nyugat között, és minden a fejünk fölött történik. A NATO-hoz csatlakozás helyett pozitív semleges övezetet kellett volna létrehozni Lengyelországtól Magyarországon át a Balkánig. Annál is inkább, mivel nem Oroszország kerítette be a Nyugatot, hanem a NATO Oroszországot. Kutatásaim és a tények alapján állítom, hogy Oroszország mindig másodikként lépett, nem volt agresszor. Nekünk a NATO nem jó, nem kellett volna belépnünk” – idézte Mészáros Gyula szavait a Békekör.
Egy másik katonai szakértő felidézte beszélgetését a NATO egyik vezérkari tisztjével, aki kerek-perec feltette neki a kérdést: „mi a fenének kell maguknak a NATO?” Annak a véleményének adott hangot, hogy Magyarországnak – Svájchoz és Ausztriához hasonlóan – semlegesnek kellene lennie, és semleges folyosót kellene biztosítania Keletre.
A KDNP Honvédelmi Szakbizottságának elnöke, Pintér Attila által tartott előadás-beszélgetés keretében elhangzott, hogy az Észak-Atlanti Szerződés 5. cikkelye csak kívülről jövő támadás ellen nyújt garanciát a szövetség tagállamainak, a tagok egymás közti konfliktusa esetén viszont nem. „Nyugodtan agyonverhetnek minket saját szövetségeseink, mert a NATO nem fog megvédeni minket” – hangzott el. A NATO-val ellentétesen a Varsói Szerződés sohasem követelte meg Magyarországtól, hogy külföldön védje biztonságát – érvelt egy katonai szakértő.
Miféle hadsereg az olyan, amelynek létszámát 150 ezer főről 20 ezerre építették le, vezérkari főnöke pedig ahelyett, hogy lemondott volna, kijelentette: azért marad, mert el kell tartania a családját – fakadt ki az előadó. Részletes beszámolót hallhattunk a magyar fegyveres erők állapotáról – írta a Békekör. Ennek keretében elhangzott, hogy a politikai vezetés nem a kormány egésze feladatnak tekinti a nemzet védelmét, hanem tárcafeladattá degradálta, és a Honvédelmi Minisztériumra hárította a stratégiai felelősséget érte. „A politika teljes kudarcáról tanúskodik a feladatok konkrét megfogalmazásának és terítésének hiánya” – hangzott el.
Magyarországnak érvényes megnemtámadási szerződése van a Szovjetunióval, és jogutódjával, Oroszországgal.
A szerződés a szovjet csapatok kivonásakor született 1991-ben. „Putyin nem feltétlenül az ellenségünk” – vélekedett Mészáros ezredes.
Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy Putyin orosz elnök nem blöffölt, amikor olyan új fegyverekről adott hírt, amelyekkel Oroszországon kívül senki más nem rendelkezik a világon.
Megerősítette, hogy néhány évvel ezelőtt egy orosz repülőgépről továbbított elektronikus impulzusokkal teljesen megbénítottak egy amerikai hadihajót, az amerikai tengerészek közül pedig egyesek kiléptek a hadiflottából, mert nem érezték többé biztonságban magukat, írja a Magyar Békekör.
„Mindnyájan polgári társadalmat, kapitalizmust akartunk. Ezért nagyon nagy árat kellett fizetnünk. A tőkének nincs hazája, oda megy, ahol nagyobb hasznot húz” – fogalmazta meg véleményét az előadó azzal kapcsolatban, hogy miért szorította háttérbe a közösségi morált az individualizmus Magyarországon és a NATO-ban, és miért zilálódott szét a magyar hadsereg.
Fotó: Retörki
www.magyartudat.com
Forrás:magyartudat.com
Tovább a cikkre »
