A “korrupcióellenes” jövendő bolgár kormány megoldhatatlan problémája az USA és az EU felől jövő nyomás Észak-Macedónia ügyében.
Nyugati érdek ugyanis, hogy a nyugat-Balkán három NATO-tagállama, mely nem része az EU-nak még, legyenek az EU-tagjai. Amerikai szempontból ez rendkívül fontos az orosz hatás visszaszorítása miatt (Albánia esetében ez nem tényező, a másik kettő esetében igen, hiszen ezek szláv, ortodox államok).
Bulgária viszont megvétózta Észak-Macedónia EU-tagsági tárgyalási folyamatát. Bolgár belpolitikai szempontból egyetlen bolgár kormány se tehet mást. Az ok: a “történelemlopás”.
Szóval minden bolgár vezetés emiatt erős külföldi támadás alatt áll.
A XX. században létrejött macedón nép (ha nagylelkűek akarunk lenne, mondhatunk XIX. sz. végét is, akkoriak az első nyomok) – mint ez a fiatal népekre jellemző – nem elégedett meg a valós történelmével, hanem kitalált magának ősi kamutörténelmet is. Ez azonban kisebb részben ellenkezett a görög, nagyobb részben a bolgár nép valódi történelmével. Ez az ügy gyökere máig.
A macedón önképnek jelenleg 2 fő verziója van egy délibábos és egy fokozottan délibábos:
- a délibábos: amikor a szlávok bevándoroltak az V. században a Balkánra, a mai Macedónia területén kialakult egy önálló szláv-macedón identitás, mely asszimilálta a helyben talált lakosságot is (trákokat, illíreket, görögöket, ómacedónokat), ez létezik azóta máig, folyamatosan, függetlenül attól, hogy önálló macedón államiság a XX. sz. előtt csak rövid ideig létezett: a VII. században, s a X. század vége és XI. sz. eleje között,
- a fokozottan délibábos: a mai macedón identitás azonos az ókori macedón identitással, a macedón nép tehát nem 1500 éves (ahogy ezt az előbbi verzió állítja), hanem legalább 3000 éves, az V. században egyszerűen csak nyelvváltás zajlott a szláv betelepülés hatására: a lakosság eredeti ómacedón nyelvét szlávra cserélte.
a tényekhez persze egyiknek sincs köze.
A fokozottan délibábos verzióról Macedónia hivatalosan kénytelen volt lemondani a görög-macedón egyezmény miatt, ezen egyezmény miatt történt az ország átnevezése is Észak-Macedóniára. Persze nemhivatalosan ma is ebben hisz a hazafias macedónok nagy része.
Aki nem ismeri a Balkán történelmét, annak a valódi történelem röviden: Macedónia semmiben sem különbözött a Balkán déli részétől, önálló identitás nem volt. Az ómacedónok göröggé asszimilálódása 500 évvel a szláv migráció előtt befejeződött, ahogy a trákoké és az illíreké is (a trák nyelv utolsó nyoma a i. sz. II. sz.) – kivétel csupán a Macedóniától nyugatra lévő hegyvidék a mai Albánia területén, ahol az illírek megmaradtak, s valószínűleg az ő egyenesági utódaik a mai albánok. Amikor jött a nagy szláv népvándorlás, a szlávok beáramoltak a Balkánra északról az V. és VI. században, az egész félszigetet elözönlötték, csak az Adriai-tenger partvidéke és a legdélibb részek maradtak nem szlávok. A Balkán középső részén keleten ebből lett a szerb, nyugaton a horvát és a montenegrói állam. Délebbre – amikor bejöttek a Balkánra az óbolgárok – lett a bolgár állam. Semmilyen adat nincs, hogy Macedónia – mely bolgár lett – bármilyen eltérő, sajátos, külön identitással rendelkezett volna bármikor a XX. sz. előtt. Sőt maga a gondolat, hogy létezne macedón nép mint önálló sose sehol nem fordult elő a XIX. sz. 90-es évei előtt.
Szóval gyakorlatilag a macedónok által hirdetett teljes macedón történelem a bolgár történelem részleges és ferdített verziója. Egyes bolgár személyiségeket macedónnak neveznek, eseményeket átneveznek. Alapvetően humorosan is felfogható, de vannak sértő elemek is.
A népszerű vicc szerint amikor leszáll a Holdra az első macedón űrhajós, egy könnycseppet ejtve azt mondja “Hold, Hold, te ősi macedón föld!“.
A németek azt mondják: ezek gyerekes dolgok, mindenki mondja amit akar, ez nem lehet politikai kérdés. Amikor erre azt válaszolta egy bolgár történész, ha ez így van, miért büntetik a németek a holokauszttagadást, hiszen ezek gyerekes dolgok, az értelmes emberek úgyse tagadják, aki meg hülye, az maradjon hülye, a németek persze megsértődtek az “az más” óvodás érvvel.
Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »