„Nyolcszáz éve Felsővároson” mottóval jubileumi év kezdődött Szegeden, a Szent Miklós-plébánián, melynek nyitányaként december 7-én, vasárnap ünnepi szentmisét mutatott be Kiss-Rigó László megyéspüspök a szeged-felsővárosi templomban. A jubileum alkalmából zarándokikon látogat el az egyházközséghez tartozó hívek otthonaiba. A templom patrónusát ábrázoló ikont a búcsúi szentmise keretében adták át.
December 7-én, vasárnap Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök ünnepi szentmisét mutatott be a szeged-felsővárosi templomban. Koncelebrált Serfőző Levente, a Szent Miklós-templom plébánosa.
A Szent Miklós-templom búcsúünnepe alkalmából bemutatott főpásztori szentmise egyben a jubileumi év nyitánya is volt. 2025-ben ünnepli ugyanis a Szent Miklós-plébánia közössége Felsőváros átimádkozottságának és hitbuzgalmának 800. évfordulóját.
A 800 éves jubileum alkalmából egy zarándokikon járja körbe a szeged-felsővárosi egyházközséghez tartozó hívek otthonait, egyfajta lelki hálót szőve köztük.
Már most betelt februárig a naptár azon hívek, családok nevével, akik szeretnék hazavinni egy kis időre a Szent Miklós-ikont, amely 2025 decemberéig vándorol az egyházközségben.
Az ikont a jubileumi év lezárásakor helyezik el a templomban végső helyére.
A szentmise végén adta át Serfőző Levente plébános az első családnak a görögkatolikus egyházművészeti alkotást, amely az egykori és a mai templom védőszentjét, Szent Miklóst ábrázolja.
*
Serfőző Levente plébános a templom 800 éves jubileumáról és a Szent Miklós-ikonról a delmagyar.hu-nak nyilatkozva elmondta: „A keleti egyházak a jóságos és csodatévő jelzőkkel illetik Szent Miklóst. Olyan szentet ismerhetünk meg benne, aki tényleg jó szívvel tudott adni, titokban, minden érdek vagy hátsó szándék nélkül. A jó szív, az odaadott élet és a hála is fontos és gondolatébresztő üzenet lehet korunk embere számára is.”
„Történeti források és egy körülbelül száz évvel ezelőtti ásatás leletei alapján úgy tudjuk, hogy az első felsővárosi templom a mai Dózsa iskola alatt állt – ismertette a szeged-felsővárosi plébános. – A középkori templom maradványait megtalálták, azokra lettek ráépítve a környező épületek.”
Noha az épületmaradványokat betemették, fennmaradt egy oklevél, amely bizonyítja az első templom létezését. Az 1225-ben írt oklevélben egy jogi kérdést próbáltak tisztázni. Az ügy arról szólt, hogy egy személy ki akart magának sajátítani egy bizonyos földterületet Ság település környékén. A tíz ekényi föld azonban a helyi bencés kolostor részét képezte, így az ügy a forrás szerint Gyula nádor elé került. A nádor a Sziged (Scyget) nevű helységben álló Szent Miklós-templomot jelölte ki, ott kellett az apátnak és a papnak esküt tennie arról, hogy a föld valóban az apátsághoz tartozik – mondta el Serfőző Levente. – A történészek Scyget helységet Szegeddel azonosították, a Szent Miklós-templomot pedig az első felsővárosi templommal.
A nyolcszáz éves oklevél egy széljegyzetet is tartalmaz, amely még inkább megerősíti a szegedi vonatkozást. „Egy 15. századi glosszátor, azaz jogban jártas személy írt megjegyzést az oklevél szélére, amelyben azt rögzítette latinul, hogy az eskütétel a szegedi Szent Miklós apátsági templomban történt meg. Tehát nyolcszáz éve van imahely Felsővároson” – emelte ki a szeged-felsővárosi plébános.
Forrás: delmagyar.hu; Szeged-Csanádi Egyházmegye
Fotó: Gémes Sándor
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
