Halálos tömegszerencsétlenséget eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt rendelt el nyomozást a rendőrség a szombati M1-es autópályán történt tömegbaleset ügyében. Borbély Zoltán közlekedési és biztosítási szakjogászt kérdeztük.
Borbély Zoltán elmondása szerint a közlekedési baleset mechanizmusának, illetve a baleset okainak feltárására igazságügyi műszaki szakértőt, a tragikus haláleset és a sérülések okainak kivizsgálásra igazságügyi orvosszakértőt, de még meteorológus szakértőt is bevonhatnak az ügybe, de számtalan más szakértő is képbe kerülhet.
A nyomozás várható hosszúságát illetően a szakjogász közölte: törvényileg két évig tarthat, amit az ügyészség egyszeri alkalommal hat hónappal meghosszabbíthat, a mostani ügynek azonban még nincs gyanúsítottja, így még két éves határidő sem kezdődött el.
A szakértő meglátása szerint a tömegbaleset kapcsán elsősorban azon autósok felelőssége merülhet fel, akik nem tartották be a követési távolságot, és az esetleges jelzések ellenére nem csökkentették a sebességüket, de hogy ezt miért nem tették, illetőleg volt-e egyáltalán erre lehetőségük, az például műszaki szakértői kérdés.
Felmerülhet továbbá kívülálló személyek felelőssége is, ha adott esetben várható volt a katasztrófahelyzet, és mondjuk valaki nem tett meg mindent annak elhárítására – tette hozzá. Ez lehet foglalkozási szabályszegés, de akár gondatlanságból elkövetett közlekedésbiztonság elleni bűncselekmény.
Az említetteken túl a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság halálos tömegszerencsétlenséget eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt indított nyomozást.
Borbély Zoltán arra is kitért, hogy
az autópálya-üzemeltető felelőssége, miután egy cégről van szó, nem merülhet fel,
hiszen a büntetőjog kizárólag természetes személyek felsősségét vizsgálja, de például azoknak a személyeknek a felelőssége felmerülhet, akiknek az autópálya biztonságos üzemeltetése a feladata.
A lehetséges büntetések mértékét illetően közölte: a halálos tömegszerencsétlenséget eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétsége
kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett,
aminek középmértéke öt év.
A közlekedési és biztosítási szakjogász szerint a szombati tömegszerencsétlenség, ha nem is vitathatatlan mód, de szinte tényszerűen vis major (a római jogban a nagyobb vagy felsőbb erő, aminek az emberi gyengeség nem képes ellenállni) helyzet miatt következett be (porvihar), amivel kapcsolatban kérdéses, hogy ki felel, illetve felelhet-e egyáltalán valaki, valamint hogy a vis major helyzet mennyire volt elhárítható.
Hozzátette azt is, ha bekövetkezett a közveszély, annak mielőbbi elhárítása is egy alapvető kötelezettség, így nyilván ezt is vizsgálni fogják a hatóságok.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
