Az egyik televíziós csatornán nyíltan hirdették a terrorizmust úgy, hogy a tévének előre szóltak, az iszlám aktivista szavai botrányt fognak kelteni.
A Sonntagabend, vagyis Vasárnap este az egyik legnépszerűbb beszélgetős műsor Németországban. Az egyik adás témája a fiatalok radikalizációja volt. A televíziós talk-show-ban jelen volt egy iszlám szakértő, egy imám, egy CDU-s politikus, egy édesapa, aki elvesztette lányát az Iszlám Állam miatt és Nora Illi, a svájci iszlám tanács női képviselője, aki a műsorban burkát viselt.
Utóbbi arról beszélt, a szélsőségességet okozhatja az, hogy a muszlimok nem gyakorolhatják szabadon a vallásukat Európában, valamint arra is kitért, hogy ő érti, sőt egyenesen tiszteli azokat, akik elmennek Szíriába harcolni, idézte fel Őry Mariann, a Magyar Hírlap külpolitikai újságírója a Médiaklikk című műsorban.
Hatalmas botrányt okozott
Nora Illi 18 évesen tért át az iszlám vallásra, addig átlagos zürichi lányként élte mindennapjait. A burkát viselő nő elmondta, hogy ő az iszlámban találta meg a sokféleséget és a tiszteletet. Nora kijelentése, amely arra vonatkozott, hogy tiszteli azokat a muszlimokat, akik az Aszad-rezsim ellen harcolnak, óriási botrányt váltott ki. A vendégek felháborodtak a fiatal aktivista szavain, és terrorista propagandának bélyegezték. Őry Mariann szerint ezt nehéz józan ésszel megmagyarázni.
– Szólásszabadság van, a tévében arról lehet beszélni, amiről szeretnének – elméletileg, hiszen már sokszor láttuk, hogy ez nem mindig és nem mindenkire igaz, de általános tendenciát ebből még korai lenne levonni, fogalmazott a Magyar Hírlap újságírója.
Nora Illi egyébként már korábban is okozott botrányokat kijelentéseivel. Néhány hete egy osztrák tévében a burka betiltása kapcsán arról beszélt, hogy az iszlamofóbia okozza a radikális iszlámot.
Nagy változások jöhetnek
Deák Dániel, a Nézőpont Intézet elemzője emlékeztetett: egy éve nagy felháborodást keltett, amikor Angela Merkel német kancellárt burkában ábrázolta egy német televíziós műsor.
Az elemző szerint láthatók azok a folyamatok, hogy a német többségi társadalom részére is megpróbálják elfogadhatóvá tenni az iszlám ruhaviseleti szokásokat. A politológus elképzelhetőnek tartja, hogy 10-20 éves távlatban azok már általánossá válnak. Németországban is előfordulhat az, amit Svédországban is láthattunk, vagyis hogy nem a bevándorlóknak kell alkalmazkodniuk a német társadalomhoz, hanem fordítva, nekik kell átvenniük a szokásaikat, és egyfajta új nemzeti felfogást kell megvalósítani, amely már nem a nemzetállamokra alapszik – fejtette ki.
Már kialakultak párhuzamos társadalmak
Sokan úgy vélik, hogy a német politikai vezetésnek és a mainstream médiumoknak az a célja, hogy elfogadtassák a német többségi társadalommal, hogy ők felelősek a radikális eszmék terjedéséért. Azt pedig el szeretnék tusolni, hogy van összefüggés a bevándorlási hullám és az egyre gyakoribb terrortámadások között.
– A történelem azt mutatja, ha a bevándorlók nem akarnak beilleszkedni és nem fogadják el a többségi társadalom kulturális szokásait, akkor az hosszú távon a társadalomszövetek felbomlását eredményezheti. Ez az üzenet egyértelműen veszélyes, és csak akkor tűnhet el a német közbeszédből, illetve a mainstream médiából, ha a német politikai vezetés belátja azt, amit például már Magyarország is évek óta mond. Vagyis hogy a bevándorlási hullámot meg kell fékezni, és nem Németországban, illetve Európán belül kell megoldani ezen emberek problémáját – emelte ki az elemző.
Németországban már kialakultak párhuzamos társadalmak, a törökök és a szírek úgy élnek a nyugat-európai országban, mintha otthon lennének. Az utóbbi év migrációs krízise csak a jéghegy csúcsa. Az integrációnak nyomait sem látni. Ez hosszú távon hatalmas társadalmi feszültségeket eredményezhet, amelynek a jelei már fel-felbukkannak.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
