Stoffán György a román nagykövetnek: „Ön a saját nemzetét sem szereti annyira, mint amennyire a magyarokat gyűlöli”
Excellenciás Nagykövet Úr! Ön, azzal, hogy Szabó Tímeát védve hazudozott diplomáciai berkekben, és lázít magyarok és közvetve a román egészségügyben dolgozók ellen immár a világban, bebizonyította, hogy az Ön kormánya minden józanságon keresztülgázolva – immár leplezetlenül is – az 1920 óta kényszerűen Romániához csatolt magyarságnak a járvány kitörése óta, sőt már korábban is tapasztalt negatív megkülönböztetésén mesterkedik.
Stoffán György
Tehát, az Ön kormánya és politikai platformja saját állampolgárai, és az ő megsegítésük ellen lázít. Ami pedig az Ön hazug és aljas levelében a legelítélendőbb, hogy Ön nemcsak a magyarok, de saját nemzete ellen is súlyosan vétett, hiszen abból az adományból, amelyet kormányunk juttatott Románia erdélyi részére, az erdélyi románok is részesülnek, ugyanis egy kórházban nem a nemzetiség szerint válogatják, hogy ki kaphat a védőfelszerelésekből.
Önök 1918-ban is hazudtak, s teszik ezt máig, ám ma már nem a saját népük védelmében, annak vélt előmenetelét segítendő, hanem egy, a Szabó Tímeában is megtestesülő, nemzetállamok elleni hadjárat szolgálatában.
Számos kérdés között – amelyek felmerültek bennem az Ön hazug és lázító levelét olvasva – egy mindenképpen e levélben is fontos kérdésnek tűnik Ön felé: – Mit szólna a bukaresti parlament alsó- és felsőháza, ha ott elhangzanék egy, a Szabó Tímea által elmondott beszédhez hasonló, de a románokat becsmérlő aljas beszéd, amely a határon túl élő románok megsegítését támadná a világjárvány alatt – vagy attól függetlenül?
Minden bizonnyal nem aratna sikert.
Az Ön kormánya a kórházi és védelmi hírek szerint még arra sem képes, hogy a saját polgárait megvédje. Ezzel szemben Ön, Excellenciás Nagykövet Úr, saját nemzetét sem szereti annyira, mint amennyire a magyarokat gyűlöli.
Ha ugyanis szeretné Románia polgárait, akkor elítélné Szabó Tímea – már-már román ügynökként – elmondott aljas gyalázkodását, amely mind a romániai magyarokat, mind a járvánnyal küzdő román egészségügyieket érintette.
Sajnálom az Ön népét, hogy csak egy ilyen áruló nagykövet jutott Magyarországra, aki inkább látna még több romániai halottat, semmint megköszönné Magyarország segítségét, ahogyan másik szomszédunk, Szlovénia államfője, Borut Pahor úr Őexcellenciája magyarul fejezte ki nagyrabecsülését a magyar nép iránt.
Ön román, és Ön románul is viselkedik… liberális románul, hiszen voltak európai románok is, az Önök hosszúra hazudott, de rövidke történelme alatt, akik másképpen vélekedtek.
Javaslom tanulmányozni Petru Groza műveit és hagyatékát. Igaz, őt az Ön szellemi és politikai elődei ölték meg, de ez mit sem kisebbít Groza Márton Áron püspök által is elismert politikai tevékenységének értékén.
Feltehetné a kérdést, hogy miért nem Szabó Tímeának írok levelet a felszólalása miatt. Nos azért, mert haza- és nemzetárulókkal nem áll szóba az ember. Ön pedig nem az én hazámat, hanem a sajátját és annak minden népét árulta el… Ezt pedig ítéljék meg honfitársai.
Végezetül egy mondatot ajánlok Excellenciád szíves figyelmébe Gróza Péter gondolatai közül: „A román és a magyar nép közötti megértés nemcsak lehetséges, de – mivel a szomszédság és a történelmi együttélés adva van – a kölcsönös boldogságot célzó, lényegbevágó feltétel és geopolitikai jellegű parancs.”
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
