Nyakunkon a 3. konszolidáció Mészáros Richárd2025. 12. 13., szo – 13:16
A harmadik konszolidáció ugyanolyan rémisztően hangzik, mint a korábbiak: ennek is a levét elsősorban az egyszerű polgárok fogják meginni. Hogyan lehet túlélni a 2026-os megszorításokat? Év vége felé erre kerestük a választ Peter Jeczkóval, a Partners Group társaság pénzügyi szakértőjével.
A járulékokat és adókat érintő változások pontosan mit fognak jelenteni?
Három fontos dolgot említenék, ami elég nagy huzatot fog csinálni minden vállalkozó pénztárcájában. Kezdjük a kisvállalkozókkal! Megváltozik az ún. „járulékmentességi időszak”. Dióhéjban annyit jelent, hogy a kezdő magánvállalkozók vállalkozásuk első évében idáig nem fizettek járulékot. Az első év után sem, ha jövedelmük nem lépett túl egy bizonyos jövedelemhatárt, ami 2025-ben 9144 euró. Jövőre az új vállalkozók már fél év után fizetőkötelessé válnak. A minimális járulékot fogják fizetni, ami 131,34 euró. Miután jövedelmük túllépi az említett határt, érvénybe lép az új járulékalap – a magánvállalkozók minimáljáruléka jövőre 303,11 euró lesz 252,92 euró helyett. Tehát azok is, akik munka mellett megkeresnek pár száz eurót a hobbijukból, barkácsolásból, akármiből, kötelezően fogják fizetni a járulékot. Ez bizony nem egy vállalkozástámogató stratégia!
Aztán ott a másik véglet – a jól kereső alkalmazottakat új, 30 és 35%-os jövedelemadóval sújtják, ez az ún. progresszív adózás: minél többet keres valaki, annál több adót fizet. Ez egyébként a jelenlegi adókulcsnál is így van, ugyebár, hiszen 19% 10 000-ből több pénzt jelent, mint 1000 euróból. Szükségesnek találták még a kamatlábat is exponenciálisan emelni. Nehéz megjósolni, lesz-e ennek gyakorlati sikere az államkassza szempontjából. Több tippet is találunk különböző adótanácsadó rovatokban, hogyan lehetne ez alól kibújni.
Számolnunk kell továbbá az egészségbiztosítási járulékok emelkedésével. Az egészségbiztosító felé 1%-kal többet kell majd fizetni (egészségkárosodott személyek esetében 0,5%-kal). A munkaadó terhe 10-ről 11%-ra és a magánvállalkozóké 14-ről 15%-ra emelkedik. Az állam ettől várja a legtöbb bevételt az államkasszába, mert hát ugye ez minden dolgozót érinteni fog. A munkaadó cégeknek már biztosan van stratégiájuk, hogy fogják kompenzálni ezt a pluszköltséget: pl. felmondásokkal, jövedelemlehúzással, bónusz nélküli évekkel stb.
Megbolygatják a szociális rendszert is, hogyan?
Jelentős változás lesz a betegszabadság fizetését illetően. Az állam itt is talált rést, hol spórolhat. Például két hétig tartó munkaképtelenség esetében idáig az első tíz napot a munkaadó kompenzálta, ezután két hetet fog állni a munkaadó, a 15. naptól veszi át a társadalombiztosító ennek a fedezetét. Ez újabb pluszkiadásokat jelent a cégeknek.
Változások lesznek az adókedvezmények és a szolgálati kocsik terén – ez első ránézésre csak a cégeket sújtja, ám végső soron a polgárok érzik majd meg. Hogyan?
A szolgálati kocsik adminisztrációja bonyolultabbá válik. Ha a járművet magáncélokra is használják, ami nagyon gyakori céges kedvezmény, a céges kiadásokba csak a kocsi árának a fele, vagyis 50%-a lesz érvényesíthető kiadásként. Potenciálisan magasabb adót jelenthet ez a cégnek, vagy extra költséget az alkalmazottnak.
Bizonyos munkaszüneti napok, ünnepek eltörlése valóban segíthet a konszolidációban?
Ez valóban jó kérdés. Egy munkaszüneti nap eltörlése elvileg több mint 100 millió eurót hozhat az államkasszába. Viszonylag rizikós döntés, mert minden munkaszüneti naphoz valamilyen múltbéli esemény kötődik, esetleg egyházi ünnep. Ezt figyelmen kívül hagyva nagy eséllyel magára haragíthaja a kormány az embereket. Ez jól érzékelhető volt november 17-én, amikor többen mentek az utcákra tüntetni, mint valaha.
Mi a helyzet a tranzakciós adóval? Jövőre is megérezzük?
A tranzakciós adó januártól megszűnik a magánvállalkozóknál. Csak a cégek fogják tovább fizetni. Aki csak a tranzakciós adó miatt nyitott vállalkozói számlát a bankban, akkor ezt most januárban felmondhatja. Legalább a számlavezetés díját megspórolják, bár alapjában véve nem rossz dolog különválasztani a céges kiadásokat a személyes költségvetéstől.
Magasabb adó lesz bizonyos élelmiszerekre, de bizonyára más termékek is drágulni fognak. Hogyan lehet ezt kigazdálkodni? Kevesebb bevétel, magasabb árak… Hogyan lehet túlélni?
A magas cukortartalmú és sós élelmiszerekre nagyobb adókulcs fog vonatkozni. Ezt kigazdálkodni a legegyszerűbben úgy lehet, hogy nem fogjuk ezeket vásárolni, egyébként sem egészségesek. Félretéve a viccet: akkor is jó tanácsnak tűnik! Érdemes lesz még jobban odafigyelni arra, mit vásárolunk. A tervezés sokat segíthet. Próbáljuk meg előre megtervezni az egész heti otthoni menüt, és minden bolt látogatása bevásárlólistával történjen!
Megszűnik a megnövekedett törlesztőrészletek kompenzálására igényelhető állami támogatás. Mit tehetnek azok, akiknek nem futja a korábban felvett hitel törlesztőrészleteire?
Ez most nagyon aktuális téma. A sok megszorításról szóló hír között végre van egy jó fejlemény is. Mivel a központi bankok az infláció csökkenése miatt már az év elején jelentősen mérsékelték az alapkamatokat, a kereskedelmi bankok is érezhetően levitték a saját kamataikat. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy bárkinek, akinek a jelzáloghitelén 3,6–3,7% feletti kamat van, érdemes bemennie a bankfiókba és rákérdeznie, csökkenthető-e a kamat. Jelenleg ugyanis már 3% körül is találni ajánlatokat. Sok esetben akár helyben is adnak valamilyen megoldást. Ha valaki nem szeretné egyedül intézni, rábízhatja az egészet független tanácsadóra, aki végigviszi helyette a folyamatot, és megpróbálja a lehető legalacsonyabb kamatot elérni. Egy kis ügyességgel akár alacsonyabb törlesztőrészlet is elérhető, mint amit az ügyfél a kompenzációs időszakban fizetett.
Az emberek nagy része feltehetően elhasználja a vastartalékként félretett megtakarításait – de nem veszélyes ez, mindent kinullázni? Lehet így egyáltalán spórolni? Hogyan? Mit tehetünk, hogy túléljük a 3. konszolidációt?
Nehéz év vár ránk, rengeteg megszorítással, változással, áremelkedésekkel. Manapság már nem kifizetődő a változásokat figyelmen kívül hagyni a személyes pénzügyekben. A végeredmény könnyen az lehet, hogy a „bevásárlólista” egyre szerényebb lesz. A jó hír, hogy megfelelő utánajárással mindenre létezik megoldás — talán soha nem volt ennyire fontos szakértő segítségét igénybe venni, amikor a saját költségvetésünket tervezzük. Nem javaslom a vésztartalék lenullázását, mert az gyakorlatilag egyenlő azzal, hogy nyitott kaput hagyunk a kellemetlen, rövid távú pénzügyi helyzetek felé. Elég egy váratlan kiadás, és máris a bankhoz fordulunk hitelért. Ezért különösen fontos tudatosan tervezni: a tartalék soha ne essen háromhavi jövedelem alá, a megtakarításra szánt összeget pedig tegyük félre közvetlenül fizetés után – ne a hónap végén, mert akkor nagy eséllyel már nem marad! Érdemes rákérdezni a munkaadónknál is, mikor várható fizetésemelés. Ha belátható időn belül erre nincs esély, lehet, hogy máshol jobban értékelik majd a munkánkat.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
