A Magyar Honvédség mentális megújítását és egy ütőképes, elkötelezett, a NATO kötelékében is működőképes haderő létrehozását nevezte fő feladatának a Honvéd Vezérkar főnökének jelölt Böröndi Gábor altábornagy a kinevezése előtti meghallgatásán, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén.
Az altábornagy kiemelte: a Magyar Honvédség nemzeti hadsereg, amely felkészített, kiképzett, felszerelt tagja a NATO-nak. Hozzátette, a cél az, hogy a magyar katonai hagyományokon alapuló, erős, hadműveleti és stratégiai szinten befolyásolni képes haderőt hozzanak létre.
A jelölt elmondta: katonai pályája során megértette, hogy a kiképzés, felkészítés nélkül a legjobb technika sem működik. Szólt arról is, hogy a Magyar Honvédséget vezetni megtisztelő, ugyanakkor óriási felelősség.
„Ez egy csapatmunka, a katonák, beosztott parancsnokok támogatása, hitvallása, elkötelezettsége nélkül nem lehetséges” – fogalmazott. Hozzátette: ha bizalmat kap, a feladata az lesz, hogy egy olyan hadsereget hozzon létre, amely képes hazai és szövetségi környezetben megfelelni a vele szemben támasztott követelményeknek.
Mint mondta, Magyarország és az Ukrajnával szomszédos többi állam háborút megelőző állapotban van, ennek tükrében harcászati, harci kiképzést kell adni a katonáknak. Hozzátette: ő annak a híve, hogy lássanak minél többet, és ami jó, adaptálják, ami rossz, engedjék el. Közölte: ehhez szükséges az eddigi gondolkodásmód, az „így szoktuk” megváltoztatása.
A vezérkari főnöknek jelölt Böröndi Gábor fontos feladatának nevezte a katonák harcászati kiképzését, a stratégiai felderítést, és azt is, hogy
a magyar katonai oktatásba visszahozzák a nukleáris elrettentést.
Továbbá olyan logisztikát kell szervezni, amely képes ellátni a harcoló csapatokat – tette hozzá. Közölte: hiszi és vallja, hogy a misszió az a gyakorlóterep, ahol meg tudják mérni, hol tartanak a katonák felkészítésében.
Böröndi Gábor hangsúlyozta: kiemelten fontos az önkéntes területvédelmi tartalékos rendszer, és a feladatának tartja, hogy ezeket az erőket kiképezzék a közelükben lévő stratégiai pontok megőrzésére, az ellenség logisztikai vonalainak elvágására. Itt van lehetőség a „szittya, rugalmas szervezetű megközelítésnek”, mert ezzel olyan rugalmas egységet kapunk, elkötelezett hazafiakkal, akik ott élnek, saját településüket akarják megvédeni – mondta.
Szólt arról is: a bemutatók, gyakorlatok távol állnak a valóságos háborútól, arra jók, hogy megmutassák, milyen új képességei vannak a hadseregnek, mert egy háborús helyzetben döntő szerepe van a logisztikának, ezért erre kiemelt figyelmet fog fordítani vezérkari főnökké kinevezése után.
Novák Előd (Mi Hazánk) kifejtette: pártja számára „nem imponáló”, hogy a jelölt kiemelten fontosnak nevezte a missziókat, „az amerikai megszállásban részvételt”, az erre fordított pénzből szerinte vonzóbb itthoni javadalmazást lehetne nyújtani a katonáknak. Kifogásolta, hogy miközben a hadsereg létszámának növelése a cél, ezzel párhuzamosan zajlik a fiatalítás. Megjegyezte: ez „az első létszámbővítés, amit tömeges kirúgással kezdenek”, és felvetette, elképzelhető, hogy az előző vezérkari főnöknek, Ruszin-Szendi Romulusznak is emiatt kellett távoznia.
Az ülésen jelen volt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter is, aki erre válaszul cáfolta, hogy a sajtóban megjelent találgatásokhoz kapcsolódóan kellett távoznia Ruszin-Szendi Romulusznak. Megerősítette:
Ruszin-Szendi Romulusz szolgálatai vitathatatlanok és egyértelműek,
a harcászati szintről hadműveleti szintre lépés miatt vált szükségessé a vezérkari főnök cseréje.
A fiatalítással kapcsolatban kiemelte, egyesek a haderőt „egyfajta szociális intézményként fogták fel”, ő azonban versenyhelyzeten és harcképességen alapuló komoly haderőt akar, új eszközökkel, ennek pedig elkerülhetetlen része a generációváltás. Kiemelte: fiatal, dinamikus tiszteket akarnak pozícióba engedni, amit az eddigi, jelenlegi szervezeti kultúra akadályozott. Hozzátette: a kilépőknek példátlanul méltányos támogatást biztosítanak.
Harangozó Tamás (MSZP) a fiatalításról és a szolgálati nyugdíjról kérdezte a jelöltet és azt mondta, szakmai életútja alkalmassá teszi Böröndi Gábort arra, hogy vezérkari főnök legyen, majd azt kívánta, a hivatást és szakmát képviselje a politikával szemben.
Lukács László György (Jobbik-Konzervatívok) a jelölttől azt kérdezte, egyetért-e azzal, hogy háborús őrület folyik Brüsszelben, tekintettel arra, hogy nemrég még ott szolgált. Azt kívánta Börödi Gábornak, legyen több ideje a tervei megvalósítására, mint elődjének volt és közölte azt is, a Magyar Honvédségnek erős vezetőre van szüksége és ez a konzervatívok számára is fontos.
A honvédelmi és rendészeti bizottság 8 igen és Novák Előd (Mi Hazánk) tartózkodása mellett támogatta Böröndi Gábor kinevezését.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
