A Szövetség politikusainak véleménynyilvánítási szabadsága addig tart, amíg meg nem sértik a párt alapértékeit, a közös politikai szubjektum tételes programján dolgozó testület pedig november közepén állhat fel, derült ki a hétvégén egy konferencián.
A Szövetségben egyesült három párt vezető képviselői, Berényi József (MKP-platform), Mózes Szabolcs (Összefogás platform), Rigó Konrád (Híd platform) a Fórum Kisebbségkutató Intézet által Fűr községben szervezett konferencián beszélt arról, miként hozták létre a közös pártot, milyen feladatok vannak még hátra, de arról is, hogyan érzékelik mindezt a választók.
Berényi szerint a választók részéről érezhető volt a közös párt iránti igény. „Más volt a helyzet az MKP-n belül, ahol inkább kétségek voltak” – tette hozzá. Kiemelte, a Szövetség sikerességét végső soron a megszerzett mandátumok fogják mutatni. Rendes időben legközelebb a megyei és a helyi önkormányzati választások következnek, amelyeket 2022 őszén egyszerre tartanak majd. Berényi szerint ezekre kell most koncentrálniuk. „Utak, kórházak, beruházások helyzete a déli régióban, esetleg a bírósági reform” – sorolta azokat a témákat, amelyeket most a Szövetség előtérbe helyezhet. A kifejezetten a magyar közösséget érintő ügyek tematizálásáról szólva azt mondta, ezekben a kérdésekben a pártnak nehéz úgy kommunikálnia, hogy az annak nyomán kialakuló közbeszédet is ellenőrzése alatt tartsa. Berényi arról is beszélt, tartanak tőle, hogy a Szövetségen belüli platformok, amelyek formájában az MKP, a Híd és az Összefogás a közös pártban tovább létezik, hosszú távon akadályozhatják a működést. Hozzátette, a következő parlamenti választásig azonban nem ez a legfontosabb kérdés. „A párt alapszabályának módosítása a következő parlamenti választás után aktuális lehet” – mondta a platformrendszerre utalva.
Mózes szerint a választók egyfajta kivárással viszonyulnak a három szereplő egyesüléséből jött létrejött párthoz. „Irreális lett volna azt várni, hogy olyan hurrá effektus alakuljon ki, mint 1998-ban” – utalt vissza a 23 évvel ezelőtti pártegyesítésre. Kiemelte, a Szövetség léte csak a szükséges jogi minimum ahhoz, hogy a három párt együttműködésének jogi kerete meglegyen. A Szövetség programjáról szólva azt mondta, egy etno-regionális pártról van szó. „És ezenfelül van mondanivalója az országos kérdésekben is” – tette hozzá. A politikai szubjektum távlati programját szerinte egy hosszabb társadalmi vitában érdemes létrehozni, amelybe szerinte a külső szakértőket, társadalmi és szakmai szervezeteket is be kell vonni. Mózesnek november közepéig kell felállítania a párton belül azt a struktúrát, amely majd tételesen kidolgozza a Szövetség programját.
Rigó szerint még előtte áll annak a feladatnak, hogy a pártban egyesült szereplők részletekbe menően kitalálják, milyen lesz az új politikai szubjektum. Szerinte ennek ellenére vannak olyan pontok, amelyekben már most teljesen egyetértenek az érintettek. „Vannak olyan nagyon erős alapok, amire ezt az épületet meg lehet próbálni felhúzni” – jelentette ki azzal, hogy mind a három formáció azt próbálja kitalálni, hogyan lesz ez a rendszer működőképes. Rigó szerint azokban a témákban, szociálpolitikai, régiófejlesztési, gazdaságélénkítő programok kérdésében, amelyek a választók mindennapi életét érintik, a Szövetségben működő három platform együtt tud érteni. Hozzátette, hasonló közös nevező a párt euroatlanti irányultsága is. Ugyanakkor arról is beszélt, vannak olyan témák, amelyekben nincs egyetértés. „A Szövetségben dolgozó pártpolitikusok véleménynyilvánítása nem korlátozott mindaddig, amíg az nem megy szembe azokkal az értékekkel, amelyekben megállapodtunk” – mondta Rigó.
A Szövetségtől függetlenül működő, a pártegyesítésbe be nem vont Magyar Fórum elnöke, Simon Zsolt a konferencián megismételte, minden választáson indítják majd a jelöltjeiket.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
