“Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van – ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével.”
“Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van – ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével.”
A kétségbeesés szavai 1956. november 4-én hajnali 5 óra 20 perckor hangzottak el a Magyar Rádióban. A szovjet harckocsik elől Nagy Imre és társai a jugoszláv nagykövetségre menekültek, a ruszkikkal megint elsősorban a pesti srácok vették fel az egyenlőtlen küzdelmet. A november tizenkettedikéig tartó súlyos utcai harcok után a főváros ismét romokban hevert.
Hiába kértük és vártuk a segítséget, Európa hallgatott, s mint a történelemben annyiszor már, magunkra hagyott. Kétségbeesett kiáltásunk elfojtatott.
A SZER november 4. után is biztatott a reménytelen ellenállásra, mikor a D. Eisenhower elnök diplomatái és sajtója már tudatták, hogy nem avatkoznak be a vasfüggönyön túl. Legőszintébb Nehru indiai elnök kiállása volt, Spanyolország felajánlotta csapatait Magyarország semlegessége biztosítására. A többi csak szembenálló kutyák ugatása volt a kerítésen keresztül…
Hunhír.info
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
