Bár nyilatkozatok alapján mindkét fél a kétoldalú kapcsolatok javulását reméli a Novák Katalin magyar és Klaus Iohannis román államfő közötti, szerdai, budapesti tárgyalások után, a román elnök kijelentései alapján úgy tűnik, bizonyos ügyekben, mint például az erdélyi és partiumi gazdaságfejlesztési program, nem közeledtek az álláspontok.
Novák Katalin a Sándor-palotában lezajlott megbeszéléseket követő közös sajtótájékoztatón elmondta, a cél a pragmatikus együttműködés a két szomszédos ország között, és a szerdai találkozó is fontos e cél elérése érdekében. Az érintett témák között említette a magyarországi román és a romániai magyar kisebbség helyzetét.
“Mindkettőnk meggyőződése, hogy a romániai magyar kisebbség támogatása és pozícióinak erősítése közös érdek, akárcsak a feszültség csökkentése. Mindketten eltökéltek vagyunk a feszültségek csökkentése mellett. Meg kell erősítenünk a magyar közösséget, és szavatoljuk az összes őt megillető jogot, hogy megmaradhassanak és fejlődhessenek Románia területén”
– hangoztatta a magyar államfő.
Szóba került az ukrajnai háború is, a magyar államfő elmondta, ennek kapcsán a román és a magyar álláspont a kezdetektől megegyezett: elítélik az Ukrajna elleni orosz agressziót, és igyekeznek támogatni Ukrajnát a védekezésben.
Leszögezte: Oroszország az agresszióval átlépte a Rubicont, ezért segíteni kell Ukrajnát.
Novák Katalin emlékeztetett: Ukrajna kapcsán Románia és Magyarország abból a szempontból is hasonló helyzetben van, hogy mindkét ország jelentős kisebbséggel rendelkezik Ukrajnában, ezért az ukrajnai vezetőkkel való tárgyalások során minden alkalommal kérik az ottani magyarok és románok jogainak tiszteletben tartását. A magyar államfő kijelentette, számítanak Románia közreműködésére annak érdekében, hogy a korlátozásokat eltöröljék, és a kisebbségek élvezhessék a nekik járó kisebbségi jogokat.
A schengeni bővítés kapcsán Novák Katalin leszögezte: Románia minden csatlakozási feltételt teljesít, ezért igazságtalan a döntés, amely nyomán Románia még nem tagja a schengeni övezetnek.
Reményét fejezte ki, hogy a jövő év második felében, amikor Magyarország tölti be az EU soros elnöki tisztségét, már nem lesz aktuális a téma, de ha igen, Budapest mindent megtesz a román és a bolgár csatlakozás érdekében, mivel Magyarország számára is könnyebb lenne, ha nem lenne schengeni határ a két ország között. A találkozón szó esett a demográfiáról is. Ennek kapcsán a magyar államfő emlékeztetett:
mindkét országban, és egész Európában gondot okoz a népességcsökkenés, ahogy azt a legutóbbi népszámlálás is igazolja, ezért mindent megtesznek, hogy legyőzzék azt
– ez a magyar uniós elnökség egyik prioritása lesz. A gazdaság témájában Novák Katalin elmondta: számos lehetőséget rejt az együttműködés, a kétoldalú gazdasági kapcsolatok virágzóak, mindkét fél megtesz mindent a beruházási körülmények javítása érdekében. Ennek részeként 12-ről 14-re növelik a határátkelők számát.
Klaus Iohannis román államfõ beír a vendégkönyvbe, mellette Novák Katalin köztársasági elnök a Sándor-palotában 2023. október 11-én.
MTI/Bruzák Noémi
Az energetika kapcsán kifejtette: Magyarországnak nincs tengerpartja, de a célja az, hogy diverzifikálja az energiaforrásait, ebben számítanak Románia segítségére is.
Klaus Iohannis arról beszélt: látogatása fontos jelzés a kétoldalú kapcsolatok jövőbeli elmélyítése szempontjából. Elmondta, a román hatóságok hajlandóságát fejezte ki párbeszéd és a kétoldalú a kapcsolatok elmélyítésére, hogy még több tartalommal töltsék meg a stratégiai partnerséget.
„Románia célja az, hogy ez a párbeszéd pozitív dinamikájú legyen, és minden állampolgár érdekeit szolgálja nemzetiségtől függetlenül. Románia a nyílt, átlátható és pragmatikus, kölcsönös bizalmon alapuló megközelítés híve. Erőteljesen hiszek abban, hogy abszolút szükséges az egyoldalú vagy ellentmondásos gesztusok mellőzése” – jelentette ki a román államfő.
Hozzátette, a kétoldalú kapcsolatok során azokkal a dolgokkal kell foglalkozni, amelyek összekötnek, nem pedig szétválasztanak.
“Aláhúztam, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek hozzájárulnak az összekötő hidak létrehozásában és megerősítésében azon ország között, amelynek állampolgárai – és amely egyedüliként felelős a jogaik védelméért –, és a rokon állam között”
– hangsúlyozta. Kifejtette, a megbeszéléseken a magyarországi román kisebbség sajtójának és anyanyelven történő oktatásának kérdése is fölmerült.
Iohannis a magyar állam erdélyi és partiumi gazdaságfejlesztési programját is felemlegette, amelyek kapcsán Románia eddig elutasító magatartást tanúsított, és a román elnök kijelentései alapján ez a hozzáállás továbbra sem változott.
“A román fél szerint a gazdasági együttműködésnek a közös érdekeken kell alapulnia, amelyek nem diszkriminatívak etnikai alapon, és nem csupán Románia egyes régióira korlátozódnak. Emellett a román és európai törvények tiszteletben tartásával, a román fél jóváhagyásával kell finanszírozni őket”
– szögezte le. Hozzátette: Románia nyitott a magyar beruházások támogatására Románia teljes területén, és arra bátorítják a román cégeket, hogy fektessenek be Magyarországon.
A magyar EU-elnökség kapcsán Iohannis kifejtette: olyan Unióra van szükség, amely közös megoldásokkal válaszol a kihívásokra. Egyúttal köszönetet mondott, amiért Magyarország támogatja Románia schengeni csatlakozását. A román államfő végezetül jónak, lényegre törőnek és nagyon nyitottnak nevezte a szerdai tárgyalásokat, és reményét fejezte ki, hogy budapesti látogatása fontos lépést jelent majd a két ország kapcsolatainak jelentős mértékű javulása irányába.
„Szomszédok vagyunk, nagyon jó gazdasági együttműködési lehetőségeink vannak. Fontos, hogy kihasználjuk őket” – hangsúlyozta a román államfő.
Mint arról beszámoltunk, Novák Katalin meghívására Iohannis személyében 14 év után tett román államfő hivatalos látogatást Magyarországon.
Forrás: Krónika
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi
The post Novák Katalin Iohannisnak: közös érdek a romániai magyar közösség támogatása és pozícióinak erősítése appeared first on Külhoni Magyarok.
Forrás:kulhonimagyarok.hu
Tovább a cikkre »
