Az Északi Áramlat-2 ikercsöveinek egyik vezetéke már nyomás alatt van. Az üzemeltető szerint körülbelül 177 millió köbméter gáz van a rendszerben, és minden készen áll az első gázszállításra Oroszországból a Balti-tengeren át Németországba. Azonban eltarthat egy ideig, amíg ez megtörténik. Amíg a politikusok nyilatkoznak a vezeték üzembe helyezésének előnyeiről és hátrányairól, most már a hatóságokon is múlik, hogy cselekedjenek, persze a bíróságok is bekapcsolódhatnak – írja a DPA ügynökség.
Az első vezetéket néhány hete már műszakilag engedélyezte az üzemeltetésre az illetékes stralsundi bányahatóság.
A gáz a német belső piacra történő szállítása azonban jelenleg nem engedélyezett, mivel a bonni székhelyű Szövetségi Hálózati Ügynökség tanúsítása még várat magára. Enélkül a pénzbírság járna..
A Hivatal jelenleg vizsgálja, hogy a gázvezeték üzemeltetése és a gázértékesítés kellően elkülönül-e egymástól, ahogy azt az Európai Unió gázirányelve is előírja. A Nord Stream2 AG (részvénytársaság) tanúsítványért folyamodott, mint független átviteli hálózat-üzemeltető. A hatóság szerint olyan modellt választott, amelyben az NordDtream2 AG a Gazprom-csoportban maradhat, és így lehet a gázszolgáltató része. A függetlenség mutatójaként például a szervezeti felépítést vagy a személyzetet értékelik.
A bonni iroda szerint ez egy közigazgatási, nem pedig politikai eljárás.
Van egy bevett gyakorlat, megállapított szabványokkal, amelyeket alkalmazunk. Nem ez az első ilyen eljárás, amelyet végzünk
– nyilatkozta a DPA-nak. A Szövetségi Hálózati Ügynökségnek január elejéig van ideje, és közölte, hogy amint tud, lépni fog.
A NordStream2 jelezte, hogy megvárja a tanúsítási folyamatot. A jelek szerint átértékelték a történteket – jegyzi meg a DPA, mert szeptemberben a Gazprom bejelentette, hogy már idén ilyen módon kíván gázt szállítani Európába. De még ha a Szövetségi Hálózati Ügynökség zöld utat is adna a projektnek, nem hárulna el minden akadály.
A hatályos EU gázirányelv előírja, hogy a végleges tanúsítás előtt még az Európai Bizottság felülvizsgálata is hátra van. Brüsszelnek legfeljebb négy hónapja van a feldolgozásra és a végleges nyilatkozat megtételére. A nemzeti szabályozó hatóság csak ezután hozhat végleges határozatot az irányelv értelmében.
A nemzeti hatóság döntése elméletileg eltérhet a bizottság véleményétől. Ekkor Németországnak az Európai Unió Bírósága elé kell keresetet benyújtania. Ezt követően a luxemburgi bírák feladata lenne eldönteni, hogy a német tanúsítási határozat összhangban van-e az uniós joggal.
Az Európai Bizottság valószínűleg kifut az időből a vélemény elkészítésére, azért is, mert nagy a politikai nyomás a vezeték ellenzői részéről.
A NordStream2 „nem egy közös európai érdekű projekt”
– mondta az Európai Bizottság szóvivője a DPA-nak. A brüsszeli véleményt követően a Szövetségi Hálózati Ügynökségnek további két hónapja van az esetleges tanúsítás kiadására.
A Nord Stream 2 részvénytársaság minden bizonnyal szeretné elkerülni ezt az eljárást – írja a DPA. Többek között azért, mert ez a csővezeték-üzem jövedelmezőségének csökkenéséhez vezetne. Emellett a társaságnak be kellene tartania a német gázpiac szabályait, és fix díjat kellene fizetnie a gázimportért.
A társaság megtámadta a vonatkozó szabályokat vagy azok alkalmazását a csővezetékre a Szövetségi Bíróságon, a Választottbíróságon és az Európai Unió Bíróságán. Egyebek mellett azzal érvel, hogy az irányelv 2019-ben – azaz az építkezés megkezdése után – hatályba lépett módosítása kifejezetten a Nord Stream2-t célozta, sértve az egyenlő bánásmódra és az arányosságra vonatkozó uniós jogi elveket.
Az Európai Unió Bírósága ugyanis a közelmúltban nem kötelező erejű véleményt adott ki, amely egyetért azzal, hogy valójában csak az Északi Áramlat 2-t érintette az irányelv módosítása. A jogerős döntés még várat magára.
A csővezeték azonban más bíróságokat is foglalkoztat. A német természetvédők, a Naturschutzbund Deutschland (Nabu) és a Deutsche Umwelthilfe (DUH) környezetvédelmi szervezet beperli a Hamburgi Közigazgatási Bíróság és a Greifswaldi Felsőbb Közigazgatási Bíróság előtt, a Szövetségi Tengerészeti és Vízrajzi Ügynökséget és a Stralsundi Bányászati Hatóságot, mint jóváhagyó testületeket.
A Deutsche Umwelthilfe vezérigazgatója, Sascha Müller-Kraenner különösen a greifswaldi perből ígér sikert. A stralsundi bányakapitányság építési és üzemeltetési engedélye tartalmazta a vezeték környezeti hatásának értékelését, a szénlábnyom tekintetében is. Ha bármilyen jelentősebb új megállapításra kerülne sor, az engedélyt felül kell vizsgálni. Az új adatok szerint a gáz szénlábnyoma rosszabb, mint korábban gondolták, például a kitermelésből és szállításból származó metánkibocsátás miatt.
A tárgyalást november közepére tervezik. A DPA szerint ez semmiképpen sem lesz a végső határideje annak az eldöntésére, hogy mikor megkezdődhet a gáz áramlása a Nord Stream2 vezetéken.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »