Nőnek lenni hátrányokkal jár a közéletben

Nőnek lenni hátrányokkal jár a közéletben

Szinte a társadalom minden területén tapasztalható a nők hátrányos megkülönböztetése, derül ki az IVO társadalomkutató intézet legújabb tanulmányából. Ez alól csak a Legfelsőbb Bíróság jelent kivételt.

A nők politikai szerepvállalása Szlovákiában – lehetőségek és korlátok című kiadvány vizsgálja a nők legégetőbb problémáit, esélyeiket a munkaerőpiacon és a közéletben, valamint azt, hogy milyen tényezők miatt nem tudnak nagyobb arányban részt venni a politikában, illetve milyen lépésekkel lehetne ezeket a problémákat felszámolni.

A tanulmány kimutatja, hogy az uniós szinthez képest Szlovákiában a nők politikailag kevésbé aktívak, legyen szó arányukról akár az Európai Parlamentben, akár a nemzeti törvényhozásban, akár a megyei vagy helyi testületekben, illetve ezek élén. Míg az EP-ben a női képviselők aránya 36,8%, a szlovák EP képviselők körében arányuk csak 30,8%. Szintén érvényes ez a megállapítás a kormányra, valamint a parlamenti pártok vezetőire vonatkoztatva. Míg Szlovákiában egyetlen pártnak sincs női vezetője, az EU-ban az 5% fölötti pártok esetében a női pártvezetők aránya 16,9%. A legnagyobb vállalatok vezetésének vonatkozásában hasonló a helyzet. A közigazgatásban egy kivétel van, ez a Legfelsőbb Bíróság. Sőt, itt a nők aránya magasabb, mint a férfiaké.

A közvélekedés szerint Szlovákiában a nők általános helyzetük és esélyeik tekintetében nehezebb helyzetben vannak a férfiakhoz képest, továbbá a nők megítélése kritikusabb, mint a férfiaké.

A nők a legsúlyosabb megkülönböztetéssel a munkaerőpiacon találkoznak, különösen a munkájuk anyagi megbecsülése tekintetében. De szintén diszkriminációval szembesülnek egy állás betöltése vagy elbocsátás esetén, a nem megfelelő munkakörülmények és munkaidőbeosztás, illetve a munkáltató méltánytalan viszonyulása vonatkozásában, ez főleg a kisgyermekes anyukákat, az egészségügyi problémával szenvedőket és az idős nőket érinti.

A közvélemény szerint a nőket érintő következő lényeges problémakör a családról és a háztartásról való gondoskodás, ezt követi a nők általános társadalmi diszkriminációja. A negyedik legégetőbb ügy a nőkkel szemben elkövetett erőszak, majd ezután jön a nők nyugdíjba vonulásának nem megfelelő szabályozása.

Hírdetés

 

A társadalom szemében a nőket fokozottan érintő problémák sorában csak a hatodik az alacsonyabb képviseletük a politikai életben és a közügyek intézésében, mindamellett a nők ennek nagyobb súlyt tulajdonítanak, mint a férfiak. A nők többségének meggyőződése, hogy hátrányból indulnak a politikában mind helyi, mind országos szinten a férfiakhoz képest. Úgy gondolják, rosszabbak az esélyeik a parlamenti képviselői székre, a polgármesteri pozícióra, de még a helyi képviselői tisztségre is. A férfiak fele nem tartja problémának, hogy a nők hátrányból indulnak a politikában.

A nők politikai szerepvállalásának akadályait a közvélemény mindenekelőtt társadalmi normáknak és a férfiak e területen tapasztalható dominanciájának tulajdonítja, kisebb mértékben pedig nőknek tulajdonított személyes diszpozícióknak és tényezőknek, úgy mint érdeklődés, ambíció, politikai pályára való rátermettség.

A politikai szerepvállalás terén tapasztalható különbségek csökkentésének a leghatékonyabb eszköze mindkét nem képviselői szerint a kvóták törvényi bevezetése lenne. Szintén jó eszköz lenne a megkérdezettek szerint, ha a pártok a jelöltlistáikon önszántukból minden második helyen nőket indítanának, de hasznos lenne a különbségek csökkentését célzó pénzügyi ösztönzőket és büntetéseket is bevezetni, amely a pártokat érintené. Továbbá az is segítene mérsékelni az aránytalanságot, ha a nőknek lehetőségük lenne felkészülni a politikai pályára.

A Hanns Seidel Alapítvány támogatásával megvalósult kutatást Oľga Gyárfášová, Zora Bútorová és Marián Velšic jegyzi.

 


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »