Ma már nem vitathatom el a Volner Párt elnöke érdemeit a címbéli párhuzam felélesztése ügyében, hiszen tény, hamarabb lépett vele a nyilvánosság elé. Csak magamat nyugtat(hat)om azzal, hogy egyszerre pattant ki az alapötlet a fejünkből. Nagyarcú hasonlattal élve, úgy jártam, mint Mengyelejev a periódusos rendszerével.
Ma már nem vitathatom el a Volner Párt elnöke érdemeit a címbéli párhuzam felélesztése ügyében, hiszen tény, hamarabb lépett vele a nyilvánosság elé. Csak magamat nyugtat(hat)om azzal, hogy egyszerre pattant ki az alapötlet a fejünkből. Nagyarcú hasonlattal élve, úgy jártam, mint Mengyelejev a periódusos rendszerével.
Szóval megszületett a Nagy Megállapodás!
Hat párt, hat pont, hat pont kilenc nulla. Elméletileg, röviden így foglalható össze a lényeg, ahol a keret, de inkább a satu, a hat pártkassza felturbózása irányába kieszközölt gyorssegély, a fedősztori pedig a „Hat Pont” és a nagyívű „Hat Nyilatkozat” lózungkavalkádja, melynek lényege, a „Minden Jobb Lesz” ígérete. De, hát olyan ez, mint amikor a kandidáló (vagy kandikáló) szerető épp zongorázza a különbség ígéretét. Sőt, még olyan sem, mert az önjelöltek felének „személyiség és jellemformáló” jegyeit illetően van, „Mi az, hogy… nagyon is”, legalább 44 kongruens 4 kongruens 8 (modulo 4) => 56 év (egyik sem prímszám!) tapasztalatunk, annak minden borzalmával megspékelve.
A gyakorlat, az más, ott már nincs mismásolási lehetőség. A mutyi, az mutyi. Egyszerűen nem képesek abbahagyni HagyóM.ányos tevékenységüket, példát mutatva alapvető közgazdasági elvük, a „munka helyett segélyt” gyakorlati megvalósításában is.
Szimbolikus, hogy ez a hat pont kilenc nulla (öt, az „így egy kicsit olcsóbb lett” közgazdasági bravúr, egy pedig az eredeti tartalék hozadéka) pont megegyezik az írásba adott, vonatkozó kormányzati támogatás összegével. Kár, hogy csak úgy eltűnik a „pártfinanszírozások” útvesztőiben. Pedig evidens, hogy ezek után ennyivel kevesebb pénz jut majd, mondjuk Pécs, Hódmezővásárhely, Gödöllő stb. közszolgáltatásai biztosítására, kátyúzásra, lerobbant kórházaik fejlesztésére, faültetésre. Lám, így vérezteti ki Budapest (haveri köre) a vidék Magyarországát, így üt sokszor hat pont kilencnullás (mert, ugye, ez csak a kezdet) lyukakat az elmaradott falvak, kistelepülések költségvetésében.
Többszörösen szimbolikus még az álcázó projekt is, amiből persze gróf Széchenyi István emlékéhez és Clark Ádám hídjához közülük csak egy méltó, az, hogy Budapest és Magyarország egyik nagybecsű szimbóluma. Az, hogy a nagy lenyúlások (újra)kezdete (lásd, Clark Á. tér „0” km.), hogy látjuk a lenyúlásoktól elzárt ínséges évek Alagútjának a végét és végre lerázhatjuk a szabad lenyúlásokat akadályozó „láncainkat” – én mondom, ezek csak fantazmagóriák, eszement agyszülemények.
A sietség oka nyilván az, hogy nyaku(n)kon az előválasztások. Az bizony sok pénz. Ezért is kellett a kifizetőhelyet feltőkésíteni (állítólag hídmegmunkáló eszközök, úgymint sarló, kalapács és alapozó vörös festék vásárlására kapták), a kötbér csökkentésével pedig elismerik és méltányolják az együttműködést, a pénzkezelés, lekönyvelés és ide-oda utalgatások időigényes mivoltát.
Milyen elosztási arányban egyeztek meg, az még titok, de arra máris alkalmas, hogy belülről feszítse eme „magasztos összefogás” szilárd falait, gyengítse betonbiztos talapzatát. Főleg a kettős keresztjét kilós krumplira konvertáló, kihaláshoz konvergáló kétes konglomerátum kimenetele kérdéses – hiszen, látszólag ők izmoztak legtovább a Főnökkel. Vajon megérte nekik és egy darabig nem fognak olyan üres tekintettel „kinézni” éretlen krumplifejükből, mint akiknek a Nagykárolyi Károlyi Mihály Ádám György Miklós-féle szikszói időközi földosztáskor krumpliföld nem jutott? Hogy kiderül, abban joggal bízhatunk, mint eddig is, hiszen, „amit két ember (titkos hangfelvétel) tud, az már nem titok”!
Meggyesi József – Hunhír.info
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
